1066/I/
- AB elnöki végzés. Az Alkotmánybíróság elnöke jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő v é g z é s t : Az indítványt elutasítom. I n d o k o l á s I. Az indítványozó az Alkotmánybírósághoz intézett indítványában Csanádpalota Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete által alkotott, Csanádpalota Nagyközség Önkormányzatának az ivóvíz szolgáltatás díjának megállapításáról szóló 3/
- (III. 23.) ÖR. számú rendeletének módosításáról szóló 3/
- (I. 28.) ÖR. számú rendeletét (a továbbiakban: Ör.) támadta. Az indítványozó azt kifogásolja, hogy az Ör. a fogyasztott víz mennyisége alapján számított díjon felül a fogyasztástól független rendelkezésre állási díj megfizetését is előírja. Álláspontja szerint ez a szabályozás igazságtalan, tisztességtelen és alkotmánysértő. Az indítványozó mindazonáltal nem jelölte meg tételesen az Alkotmány azon szakaszait, amelyekkel ellentétesnek tartja az Ör.-t, nem fejtette ki a vélt alkotmányellenesség okát és nem terjesztett elő határozott kérelmet a jogszabály megsemmisítésére. Az Alkotmánybíróság főtitkára hiánypótlásra hívta fel az indítványozót, aki petícióként benyújtott utóiratában továbbra is változatlan formában fenntartotta indítványát és egyben kérte az Alkotmánybíróság „soron kívüli azonnali döntését”. II. Az indítvány nyilvánvalóan alaptalan. Az Alkotmánybíróságról szóló
- évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.)
- §
(2)bekezdése szerint az indítványnak a kérelem alapjául szolgáló ok megjelölése mellett határozott kérelmet kell tartalmaznia. Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3., a továbbiakban: Ügyrend) 21. §
(2)bekezdése értelmében a kérelem akkor tekinthető határozottnak, ha az indítvány tartalmazza: a vizsgálandó jogszabály megjelölése mellett az Alkotmánynak azokat a rendelkezéseit, amelyeket – az indítványozó állítása szerint – a hivatkozott jogszabályok megsértenek. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint ez azt jelenti, hogy az indítványozónak meg kell jelölnie nemcsak a jogszabályt, hanem a jogszabálynak azt a konkrét rendelkezését, amelyet az Alkotmánynak ugyancsak valamely konkrét rendelkezésébe ütközőnek tart. (440/B/
- AB végzés, ABH 1993, 910.) Az Alkotmánybíróság arra is rámutatott, hogy nem elegendő az Alkotmány egyes rendelkezéseire hivatkozni, az indítványban meg kell indokolni, hogy az Alkotmány egyes felhívott rendelkezéseit a megsemmisíteni kért jogszabály miért és mennyiben sérti. (472/B/
- AB végzés, ABH 2001, 1655.; 494/B/
- AB végzés, ABH 2002, 1783, 1784.) Az Abtv.
- §-a értelmében az alkotmányellenesség utólagos megállapítását kezdeményező indítványban javasolni kell a jogszabály teljes vagy részbeni megsemmisítését. Az indítványozó által előterjesztett kérelem nem felel meg az Abtv.-ben és az Ügyrendben foglalt követelményeknek. Az indítványozó a főtitkár hiánypótlásra történő felhívását követően sem terjesztett elő jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló határozott kérelmet és nem kérte az Ör. megsemmisítését. A fentiekre tekintettel az indítványt az Abtv.
- §
(1)bekezdése alapján – mint nyilvánvalóan alaptalant – elutasítom. Budapest,
- január
- Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke