108/
- (XI. 12.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 301/
- (VI. 23.) OVB számú határozatát helybenhagyja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. Indokolás I.
- A választási eljárásról szóló
- évi C. törvény (a továb biak ban: Ve.)
- §
(1)bekezdése alapján kifogás érkezett az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továb biak ban: OVB) 301/
- (VI. 23.) OVB határozata (a továb biak ban: OVBh.) ellen. A kifogástevők
- június 4-én országos népszavazás kezdeményezésére irányulóan aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be, amelyen az alábbi kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy az Országos Választási Bizottság, valamint a területi választási bizottságok rendelkezzenek nekik felelős, saját hivatali szervezettel?” Az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta. Az OVBh. indokolása megállapítja, hogy a kezdeményezés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
- évi III. törvény (a továb biak ban: Nsztv.)
- §
(1)bekezdésében megfogalmazott egyértelműségi követelménynek. A kérdésben az egyes és a többes szám félreérthető használata miatt nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy az OVB és a területi bizottságok közösen rendelkezzenek-e nekik felelős hivatali szervezettel, vagy mindegyik bizottság külön-külön, esetleg az OVB mellett működjön külön hivatali szervezet és a területi választási bizottságokat egy közös hivatal szolgálja. Az egyértelműség így megállapított hiányára hivatkozással az OVB a kezdeményezés hitelesítését megtagadta.
- A kifogástevők álláspontja szerint az OVBh. indoklása nem helytálló, minthogy értelmezésük szerint a kérdés az OVB, valamint a területi választási bizottságok (19 megye + 1 főváros) működését segítő külön-külön álló hivatali szervezetről, összesen 21 szervezetről szól, és ennek meg fele lően az egyes és a többes szám használata helyes. Megjegyzik a kifogástevők, hogy miután az Nsztv. nem teszi lehetővé a kérdés indokainak a megadását, a kérdés hitelesítését nem érinti az, hogy a kérdés indoka a választási kampány része lehet. A kifogástevők szerint az OVB eljárása jogszabálysértő, de további érvekkel ezt nem támasztották alá és alkotmányi rendelkezés sérelmét sem állították. II. Az Alkotmánybíróság határozatának meghozatala során a következő jogszabályokat vette alapul: Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezése: „
- §
(2)A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.” Az Nsztv. vonatkozó rendelkezése: „13. §
(1)A népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni.” A Ve. alkalmazott szabályai: „130. §
(1)Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, ille tő leg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani.
(2)Az Országgyűlés népszavazást elrendelő, valamint kötelezően elrendelendő népszavazás elrendelését elutasító határozata elleni kifogást a határozat közzétételét követő nyolc napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. [...]
(3)Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, ille tő leg az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, ille tő leg az Országgyűlést új eljárásra utasítja.” III. A kifogás nem megalapozott.
- Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló
- évi XXXII. törvény
- § h) pontjában foglaltaknak meg fele lően a Ve.
- §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróságnak a kifogás alapján lefolytatott eljárása jogorvoslati eljárás. Ennek során az Alkotmánybíróság – alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban – a beérkezett kifogás keretei között azt vizsgálja, hogy az aláírásgyűjtő ív és a népszavazásra szánt kérdés megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, és hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek meg fele lően járt-e el.
- Az OVB határozatában megállapította, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem felel meg az Nsztv.
- §
(1)bekezdésében rögzített egyértelműség követelményének. Az OVB határozatában foglalt indokolással egyetértve az Alkotmánybíróság a kifogást nem találta megalapozottnak, és a 301/
- (VI. 23.) OVB határozatot az abban foglalt indokok helyességére tekintettel, azonos indokok alapján helybenhagyta.
- Az Alkotmánybíróság a Ve.
- §-ában meghatározott hatáskörében eljárva – jogorvoslati fórumként – az OVB kifogással támadott határozatát vizsgálja felül. Következésképp a határozat tényleges tartalmát nem érintő kifogásokkal érdemben nem foglalkozott. Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke