← Magyarország

7/2010. (I. 21.) AB végzése. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő í

7/

  1. (I. 21.) AB végzése. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 334/
  2. (VII. 22.) OVB határozata ellen benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja. Az Alkotmánybíróság ezt a végzését a Magyar Közlönyben közzéteszi. Indokolás
  3. A választási eljárásról szóló
  4. évi C. törvény (a továb biak ban: Ve.)
  5. §

(1)bekezdése alapján kifogás érkezett az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továb biak ban: OVB) 334/
  1. (VII. 22.) OVB határozata (a továb biak ban: OVBh.) ellen. Az OVB megtagadta a magánszemély kezdeményező országos népszavazás kezdeményezésére benyújtott aláírásgyűjtő íve mintapéldányának hitelesítését. A népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívén a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a közterületen található parkolóhelyeket kizárólag a helyi önkormányzatok üzemeltethessék, így az üzemeltetésből származó összes bevétel őket illesse meg?” Az OVBh. indokolásában kifejtette, hogy a kezdeményezés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
  2. évi III. törvény (a továb biak ban: Nsztv.)
  3. §
(1)bekezdésében foglaltaknak, amely szerint a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni. A kezdeményezésben szereplő kérdés megtévesztő a választópolgárok számára, mivel azt sugallja, hogy a közterületek kizárólag önkormányzati tulajdonban vannak, holott a közterületek egy része jelenleg nem önkormányzati, hanem állami tulajdonban van. Nem egyértelmű továbbá az OVBh. szerint a kérdésben szereplő üzemeltetés mibenléte és módja sem. A kifogástevő beadványa szerint egyetért azzal, hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta, viszont nem ért egyet annak indokolásával, illetve a „megállapított tényállással”. Álláspontja szerint a kezdeményezésben foglalt kérdés egyértelműségének hiányát az OVB-nek arra alapozva kellett volna megállapítania, hogy az nem tesz különbséget az ingyenes és nem ingyenes parkolás között, valamint nem pontosítja azt, hogy a „helyi önkormányzat” kifejezés alatt települési vagy megyei önkormányzatot kell érteni. A kifogástevő az általa előterjesztett indokok alapján kéri az OVBh. helyben hagyását.
  1. Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló
  2. évi XXXII. törvény (a továb biak ban: Abtv.)
  3. § h) pontja alapján a Ve.
  4. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati természetű. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában, valamint a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadása során az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek meg fele lően járt-e el. [63/
  5. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.] Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva is alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el. [25/
  6. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.] A jelen eljárás tárgyát képező ügyben a kifogás benyújtója nem állította, hogy az OVB határozata jogszabálysértő lenne, nem jelölt meg a határozattal kapcsolatban jogsértést, sőt az indítványában előterjesztett, de az OVBh. tartalmától eltérő indokok alapján annak helyben hagyását kérte az Alkotmánybíróságtól. A népszavazási kezdeményezés tárgyában hozott döntés elleni kifogást csak az OVB határozatának rendelkező része ellen lehet előterjeszteni, annak megsemmisítését, és az OVB új eljárásra utasítását kérve. A kifogástevő azonban csak az OVBh. indokolását, illetve az „abban megállapított tényállást” sérelmezte. A Ve.
  7. §
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontja szerint az OVB határozata ellen előterjesztett kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését és annak bizonyítékait. A Ve. 77. §
(5)bekezdése alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az elkésett, vagy nem tartalmazza a 77. §
(2)bekezdés a)–b) pontjában foglaltakat. [85/
  1. (VI. 13.) AB végzés, ABH 2008, 1553, 1554.; 13/
  2. (II. 13.) AB végzés, ABK
  3. február, 154.] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jelen ügyben előterjesztett kifogás nem tekinthető érdemben elbírálhatónak, mert a törvény ben előírt követelményeknek nem felel meg, önmagában az OVBh. indokolásának vizsgálatára vonatkozóan pedig hatásköre nincsen. Az Alkotmánybíróság ezért a tartalmi feltételeknek meg nem felelő kifogást az Abtv.
  4. §
(2)bekezdésében, valamint a Ve. 116. §-ában, 77. §
(5)bekezdésében foglaltak alapján, ille tő leg az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/
  1. (I. 12.) Tü. határozat (ABK
  2. január, 3.)
  3. § b) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül visszautasította. A kifogás érdemi vizsgálat nélküli visszautasítása következtében az OVBh. változatlanul hatályban marad. Az Alkotmánybíróság a végzés közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Budapest,
  4. január
  5. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.