68/2012. (V. 18.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2012. május 16-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997.

(3)bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva Szatmári Benő Zsolt (6237 Kecel, II. körzet 85.) az Árpádnépe Magyar Nemzeti Párt elnöke (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-7950-143). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15 000 Ft. Faxon benyújtott beadványon az illeték nem róható le. Indokolás I. Beadványozó 2012. április 21-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a földbirtok tulajdonosa vagy bérlője a gépesített munkákat (szántás, vetés, aratás, stb.) csak személyesen végezhesse.” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés az Nsztv. 13. §

(1)bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének nem felel meg. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni. A kérdés egyértelműségének megállapításakor továbbá azt is vizsgálni kell, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés – az akkor hatályban lévő jogszabályok szerint – el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés valójában több kérdés: mind a tulajdonosra, mind a bérlőre vonatkozik. Így a választópolgároknak nincs lehetőségük külön-külön véleményt nyilvánítani a kezdeményezésekről. Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy nem egyértelmű a kérdés azért sem, mert nem állapítható meg, hogy beadványozó mit ért a „földbirtok” kifejezés alatt. A termőföldről szóló

1. évi LV. törvény hatálya kiterjed az ország területén levő valamennyi termőföldre, és rendelkezéseit alkalmazni kell a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földre is. A törvény ezen két jogi kategória fogalmát külön meghatározza, a kezdeményezésben szereplő „földbirtok” kifejezést, mint jogi kategóriát azonban nem ismeri. Ezáltal a kezdeményezés nem egyértelmű sem a jogalkotó, sem a választópolgár számára. A népszavazásra feltenni kívánt kérdés megtévesztő mind a választópolgár, mind a jogalkotó számára azért is, mert a „gépesített munkákat (szántás, vetés, aratás, stb.)” megfogalmazás értelmezhetetlen. A Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kezdeményezésben szereplő „személyesen” történő munkavégzés kifejezés sem egyértelmű. Így például kérdésként merül fel, hogy családtag végezhetne-e ez esetben munkát, illetve a családi gazdaság többi tagja esetében hogyan valósulhatna meg a munkavégzés. Nem értelmezhető továbbá a kérdés abban a tekintetben sem, hogy jogi személy haszonbérlő esetében a személyes munkavégzési kötelezettség hogyan valósulna meg. Mindezek alapján az Országos Választási Bizottság – az Nsztv.
2. § c) pontja alapján, mivel a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. II. A határozat az Nsztv.
3. §-án, az Nsztv.
4. § c) pontján, a
5. §

(1)bekezdésén, a Ve. 117. §

(1)bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának

(1)bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. §

(1)bekezdésén, 39. §

(3)bekezdés d) pontján, 42. §

(1)bekezdés g) pontján alapul. Dr. Bordás Vilmos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke