← Magyarország

8/2013. (I. 30.) EMMI rendelete a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről.

8/

  1. (I. 30.) EMMI rendelete a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről. A nemzeti felsőoktatásról szóló
  2. évi CCIV. törvény
  3. §

(3)bekezdés
  1. b)pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. §
  2. i)pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § Tanárképzésben tanári szakképzettség a tanárképzés rendszeréről, szakosodási rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szóló 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 3. §
(1)bekezdésében meghatározott szakképzettségi elemek követelményeinek teljesítésével szerezhető
  1. a)osztatlan képzésben, tanárszakon, tanárszakokon,
  2. b)osztott képzésben, tanári mesterszakon,
  3. c)a művészeti képzési terület szerinti nem tanári mesterszakkal vagy osztatlan szakkal párhuzamos képzésben, tanári mesterszakon vagy
  4. d)az adott tanárszak szakterülete szerinti nem tanárszakon szerzett mesterfokozatot követően, tanári mesterszakon. 2. §
(1)A tanárképzés általános követelményeit az 1. melléklet határozza meg.
(2)A tanárképzésben szerezhető tudást, készségeket, képességeket a 2. melléklet határozza meg.
(3)A közismereti tanárszakok képzési és kimeneti követelményeit, a Nemzeti alaptanterv műveltségi területei alapján, a 3. melléklet határozza meg.
(4)A szakmai tanárszakok képzési és kimeneti követelményeit, a művészeti szakképzés kivételével, a szakképzés szakmai területeinek megfelelően a 4. melléklet határozza meg.
(5)A művészeti tanárszakok képzési és kimeneti követelményeit, a művészeti szakképzés szakmai területeinek megfelelően az 5. melléklet határozza meg. 3. §
(1)Az 1. § a) pontja szerinti osztatlan, kétszakos tanárképzésben a tanulmányokat a két tanárszakon egyszerre kell megkezdeni és befejezni. A záróvizsgára bocsátás feltétele mindkét tanárszakon a tanulmányok lezárása, beleértve a szakdolgozat elkészítését és az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat teljesítését is.
(2)Az 1. § a) pontja szerinti, két tanárszakon egyidejűleg folyó tanárképzésben a tanári felkészítés szakmódszertani követelményeit, valamint az adott tanárszakhoz tartozó tantárgyak tanításával kapcsolatos – a képzéssel párhuzamosan, vezetőpedagógus (vezető tanár) irányításával folyó és az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat keretében folyó – tanítási gyakorlatokat mindkét tanárszakon teljesíteni kell.
(3)A hallgató mesterszak felvételi eljárásban az
  1. § c) pontja szerinti tanári mesterszakra legkorábban a művészeti képzési terület szerinti nem tanári mesterszakon folytatott tanulmányok második, az osztatlan szakon folytatott tanulmányok ötödik félévétől vehető fel. Párhuzamos képzésben a Korm. rendelet
  2. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti összefüggő egyéni iskolai gyakorlat, a Korm. rendelet 3. §
(3)bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve, a nem tanári mesterszak vagy osztatlan szak tanulmányi és vizsgakövetelményeinek eredményes teljesítését követően kezdhető meg. A párhuzamos képzésben a két szak együttes képzési ideje legfeljebb 1 félévvel lehet hosszabb az adott nem tanári mesterszak vagy osztatlan szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott képzési idejénél.
(4)Az 1. §
  1. c)és
  2. d)pontja szerinti tanári mesterszakokon a Korm. rendelet 3. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti összefüggő egyéni iskolai gyakorlat időtartama 1 félév.
(5)Az 1. §
  1. c)és
  2. d)pontja szerinti tanári mesterszakon a Korm. rendelet 3. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti szakterületi (szaktudományos, művészeti) tudás a tanárszak szerinti nem tanári mesterszakon vagy osztatlan képzésben, a mester fokozat és szakképzettség megszerzésével szerezhető meg.
(6)Az
  1. § d) pontja szerinti mesterképzésben, a tanári szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése megegyezik a tanárszak képzési és kimeneti követelményeiben, az
  2. melléklet
  3. pontjára figyelemmel meghatározott szakképzettség-megjelöléssel. Ha a Korm. rendelet
  4. melléklete szerint ugyanazon a szakterületen általános iskolai és középiskolai tanárszak is szervezhető, a tanári szakképzettség oklevélben történő megjelenése azonos a
  5. mellékletben meghatározott középiskolai tanári szakképzettséggel.
(7)A felsőoktatási intézmény a tanári szakképzettség megszerzésének az 1. §
  1. d)pontja szerinti képzési formáját, az adott nem tanári mesterszak, osztatlan szak szakindítási engedélyének birtokában akkor folytathatja, ha a mesterszak vagy az osztatlan szak szakterülete szerinti tanárszakon az 1. § a)–
  2. c)pontja szerinti tanárképzési formák valamelyikén rendelkezik szakindítási jogosultsággal. Ez alól kivételt képeznek azok a tanárszakok, amelyeken csak az 1. §
  3. d)pontja szerint szervezhető meg a tanárképzés. 4. § A felsőoktatási szakképzések képzési és kimeneti követelményeiről szóló 39/2012. (XI. 21.) EMMI rendelet 2. melléklet VIII. fejezete helyébe a következő rendelkezés lép: „VIII. MŰSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET Felsőoktatási szakképzés a szakjegyzékben nem szerepel.” 5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Balog Zoltán s. k., emberi erőforrások minisztere

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.