108/
- (VII. 12.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság –
- július 6-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló
- C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. §
(3)bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva Sz. B. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-7950-143). Indokolás I. A beadványozó
- június 15-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
- §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért Ön azzal, hogy ha a jogerős bírósági ítélet alapján szabadságvesztését büntetés-végrehajtási intézetben töltő elítélt megtagadja a munkavégzést, akkor az igénybe vehető kedvezményeket megvonják tőle?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a feltenni kívánt kérdés a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló
- évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) módosítására irányul, mivel az Alkotmány
- §
(1)és
(2)bekezdései értelmében a Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani, továbbá senkit nem lehet megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni. A munkavégzés megtagadásának több esetben lehet olyan oka, ami nincs összefüggésben a büntetés-végrehajtási intézet rendjét veszélyeztető, fegyelemsértő magatartással (pl.: egészségügyi kockázat ellenére adott munkakörbe történő beosztás, a korábbi munkakör betöltése során a fogvatartott részéről felmerülő, jogos panaszok figyelmen kívül hagyása, szabad munkahely hiánya stb.). Ilyen esetekben a kedvezmények mérlegelés nélküli megvonása aránytalan sérelmet jelenthet. A kedvezményektől és azok lehetőségétől való végleges megfosztás egyrészt kimeríti a megalázó büntetés tilalmát, másrészt a büntetés céljával (az elítéltnek a társadalomba történő visszavezetése) sincs összhangban. Ennek következtében a kérdésben megtartásra kerülő országos népszavazás eredményének az Országgyűlés csak úgy tudna eleget tenni, ha magát az Alkotmányt módosítaná. Az Alkotmánybíróság több határozatában is [2/1993. (I. 22.) AB, 25/1999. (VII. 7.) AB, 28/1999. (X. 6.) AB, 40/1999. (XII. 21.) AB, 50/2001. (XI. 29.) AB, 48/2003. (X. 27.) AB határozatok] leszögezte, hogy az Alkotmány módosítására csak az Alkotmányban előírt eljárási rendben, az Alkotmány által feljogosított alkotmányozó hatalom által [Alkotmány 24. §
(3)bekezdés] kerülhet sor. Az Alkotmány módosítására irányuló kérdésben választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, így a Bizottság az Nsztv. 10. § b) pontja értelmében az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja. II. A határozat az Alkotmány 24. §
(3)bekezdésén, 54. §
(1)és
(2)bekezdésein, az Nsztv.
- §-án és a
- § b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve.
- §-ának
(1)bekezdésén alapul. Dr. Bordás Vilmos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke