← Magyarország

1026/D/2006. AB végzés. Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján, valamint jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tárgyában me

1026/D/

  1. AB végzés. Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján, valamint jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tárgyában meghozta az alábbi Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt, valamint a jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizs- gálatára irányuló kérelmet érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja. I n d o k o l á s
  2. Az indítványozó alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Békés Megyei Bíróság
  3. Mpkf. 25.191/2006/
  4. számú, a Gyulai Munkaügyi Bíróság
  5. Mpk.50.029/2006/
  6. számú és a Szegedi Ítélőtábla Pkf.III.20.349/2006/
  7. számú végzései alapján. Az Alkotmánybíróságról szóló
  8. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.)
  9. §

(1)
(2)bekezdése értelmében az alkotmányjogi panasz egyik feltétele, hogy a panaszos a jogorvoslati lehetőségeit kimerítse. Az alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet benyújtani. Jelen ügyben elsőként az állapítható meg, hogy a Békés Megyei Bíróság
  1. Mpkf. 25.191/2006/
  2. számú, a Gyulai Munkaügyi Bíróság
  3. Mpk.50.029/2006/
  4. számú végzései ellen fellebbezésnek volt helye, ezért e döntésekre az Abtv. jelzett szabályai szerint alkotmányjogi panasz nem alapítható.
  5. A Szegedi Ítélőtábla Pkf.III.20.349/2006/
  6. számú végzése jogerős döntés, s megállapítható, hogy az indítványozó a panaszt határidőben nyújtotta be. Az Abtv.
  7. §
(1)bekezdése alapján az alkotmányjogi panasz további feltétele, hogy a jogsérelem az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következzen be. Az indítványozó panaszában több jogszabály alkotmányossági vizsgálatát is megjelöli, így: a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 28. §-át, 43. §
(1)
(2)bekezdést, 228. §
(3)
(4)bekezdést, 240. §
(1)bekezdését,
  1. § d) pontját, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
  2. évi XCL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
  3. §
(2)bekezdést, továbbá a Polgári perrendtartásról szóló
  1. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló
  2. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Módtv.)
  3. §
(1)és
(3)bekezdését. Az ügy irataiból megállapítható, hogy a Szegedi Ítélőtábla Pkf.III.20.349/2006/
  1. számú végzésében az indítványozó által jelölt rendelkezések közül a Ket.
  2. §
(2)bekezdését és a Módtv. 3. §
(1)és
(3)bekezdését alkalmazta, így az alkotmányjogi panasz alapjául csak e rendelkezések vehetők figyelembe. 3. Az Abtv. 22. §
(2)bekezdése által támasztott tartalmi követelmények szerint az indítványnak a kérelem alapjául szolgáló ok megjelölése mellett határozott kérelmet kell tartalmaznia. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint ez azt jelenti, hogy az indítványozónak meg kell jelölnie nemcsak a jogszabályt, hanem a jogszabálynak azt a konkrét rendelkezését, amelyet az Alkotmánynak ugyancsak valamely konkrét rendelkezésébe ütközőnek tart (440/B/
  1. AB végzés, ABH 1993, 910.; 346/D/
  2. AB határozat, ABH 2003, 1054, 1058.; 6/D/
  3. AB vég zés, ABH 2005, 1583, 1584.). Az Alkotmánybíróság arra is rámutatott, hogy nem elegendő az Alkotmány egyes rendelkezéseire hivatkozni, az indítványban meg kell indokolni, hogy az Alkotmány egyes felhívott rendelkezéseit a megsemmisíteni kért jogszabály miért és mennyiben sérti (472/B/
  4. AB végzés, ABH 2001, 1655.; 494/B/
  5. AB végzés, ABH 2002, 1783, 1784.). Jelen ügyben megállapítható, hogy a Ket.
  6. §
(2)bekezdését és a Módtv. 3. §
(1)és
(3)bekezdését érintően az indítvány nem tartalmaz olyan, az alkotmányossági vizsgálat alapjául szolgáló indokot, amely a Szegedi Ítélőtábla Pkf.III.20.349/2006/2. számú végzésének figyelembevételével az Alkotmánybíróság érdemi normakontroll eljárását megalapozná. Az indítványban foglalt határozott kérelem ugyanis a megjelölt egyedi bírósági döntés(
  1. ek)megsemmisítésére irányul, amelyre azonban az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre, még az Abtv. 48. §-ában foglalt alkotmányjogi panasz hatáskörben sem. Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü határozat (a továbbiakban: Ügyrend; ABK 2009. január, 3.) 29. §
  2. e)pontja értelmében az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt visszautasítja, ha az nem felel meg az Abtv. 48. §
(1)és
(2)bekezdésében foglalt feltételeknek. Az Alkotmánybíróság e végzés 1–
  1. pontjai szerint megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz az érdemi vizsgálat feltételeinek nem felel meg, ezért azt visszautasította. Végezetül az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy az Abtv.
  2. §
(2)bekezdésbe foglalt, az indítvánnyal szemben támasztott határozott kérelem követelménye az Ügyrend
  1. §-ának megfelelően az Alkotmánybíróság hatáskörére is vonatkozik. Az indítványozó az alkotmányjogi panaszt „másodlagosan” utólagos normakontroll hatáskörben is kéri elbírálni. Az indítványozók indokolás nélküli kérelme az eljárás lefolytatására a törvényi feltételeknek nem felel meg, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt e tekintetben is visszautasította. Budapest,
  2. január
  3. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.