82/
- (XI. 8.) AB végzése. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő íve mintapéldányának hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 261/
- (VII. 31.) OVB határozata ellen benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja. Az Alkotmánybíróság ezt a végzését a Magyar Közlönyben közzéteszi. INDOKOLÁS I. Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB)
- július 31-i ülésén megtagadta a magánszemély kezdeményező huszonegy kérdésben országos népszavazás kezdeményezésére benyújtott aláírásgyűjtő íve mintapéldányának hitelesítését. Az OVB minden kérdés tekintetében külön határozatot hozott, 253–273/
- (VII. 31.) OVB határozat számok alatt. A 261/
- (VII. 31.) OVB határozattal elbírált népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtési ívén a következő kérdés szerepelt: „Akarja-e, hogy alkotmányunk úgy kerüljön tökélesítésre, hogy arról ne a parlament 2/3-a, hanem a szavazó polgárok 2/3-os töbsége döntsön, (sikertelen első forduló után, egyszerű többséggel) mivel politikusaink a konszenzus esélyét is eljátszották az elmúlt 16 évben. Az alkotmánytervezet kidolgozásához pártoktól független civil szervezetek szakértőinek bevonása kötelező legyen és csak maximum 2 tervezet kerülhessen népszavazásra?” Az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadását – az Alkotmánybíróság 25/
- (VII. 7.) AB határozatára hivatkozva – részben azzal indokolta, hogy „alkotmánymódosítás csak az Alkotmányban előírt eljárási rendben [Alkotmány
- §
(3)bekezdés] történhet; az Alkotmány módosítására irányuló kérdésben választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye.” Másrészt az OVB arra is hivatkozott, hogy a kérdésben szereplő közbevetés, amely szerint „mivel politikusaink a konszenzus esélyét is eljátszották az elmúlt 16 évben” nem tartozik a konkrét kérdéshez. A magyarázat csak a kezdeményezéshez fűződő kampányban kaphat szerepet, az aláírásgyűjtő íven ilyen tartalom a kérdésben elrejtve sem szerepelhet. A 253–273/
- (VII. 31.) OVB határozatok közzététele a Magyar Közlöny
- augusztus 3-án megjelent
- évi
- számában történt meg. Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése ellen a választási eljárásról szóló
- évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.)
- §
(1)bekezdése értelmé ben a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül kifogást lehet benyújtani. A kezdeményező a hitelesítést megtagadó OVB határozatokkal szemben „óvással élt”, amelyet az Alkotmánybíróság kifogásnak tekintett. A kifogás
- augusztus 15-én, a törvényes határidőn belül érkezett az Alkotmánybírósághoz. A kezdeményező egy beadványban nyújtotta be a kifogást, amely az egyes határozatok tekintetében – három határozat kivételével – külön indokolást nem tartalmaz. Tekintettel arra, hogy az indítványozó huszonegy más-más tárgyú népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő íve hitelesítésének megtagadásáról, külön-külön számon meghozott OVB határozat felülvizsgálatát kéri, ezért az Alkotmánybíróság az egyes határozatok tekintetében a kifogást elkülönítette, és a huszonegy kifogásolt OVB határozat vonatkozásában külön határozatot hoz. Ebben az eljárásban az Alkotmánybíróság a 261/
- (VII. 31.) OVB határozat elleni kifogást bírálta el. II. Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló
- évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.)
- § h) pontjában foglaltaknak megfelelően a Ve.
- §-a határozza meg. „Az Alkotmánybíróságnak a formai és tartalmi követelményeknek megfelelő kifogások alapján lefolytatott eljárása jogorvoslati eljárás.” [25/
- (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.] Ebben a jogorvoslati eljárásban az Alkotmánybíróság megvizsgálja, hogy az OVB határozata ellen beérkezett kifogás megfelel-e a Ve.
- §
(2)bekezdése a)–c) pontjaiban, illetve a Ve. 130. §
(1)bekezdésben foglalt feltételeknek, valamint, hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el. A benyújtott kifogás semmilyen jogi érvet, jogszabályi hivatkozást, érdemben elbírálható indítványi elemet nem tartalmaz. A Ve. 77. §
(2)bekezdése szerint a „kifogásnak tartalmaznia kell
- a)a jogszabálysértés megjelölését,
- b)a jogszabálysértés bizonyítékait,
- c)a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét.” A Ve. 77. §
(5)bekezdése alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha elkésett, vagy nem tartalmazza a Ve. 77. §
(2)bekezdése a)–c) pontjában foglaltakat. A kifogás benyújtója a határozattal szemben nem fogalmazta meg, hogy miért tartja az OVB döntését jogszabálysértőnek, nem jelölt meg azzal kapcsolatban konkrét jogsértést, nem fejtett ki jogi érveket. Az Alkotmánybíróság e kifogást nem tekinti érdemben elbírálható kifogásnak, mert az nem felel meg a törvényi követelményeknek. Az Alkotmánybíróság a tartalmi feltételeknek meg nem felelő kifogást az Abtv. 22. §
(2)bekezdése, valamint a Ve.
- §-ában és a Ve.
- §
(5)bekezdésében foglaltak alapján érdemi vizsgálat nélkül visszautasította. A végzés közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el az Alkotmánybíróság. Dr. Bihari Mihály s. k., az Alkotmánybíróság elnöke