196/2011. (XII. 5.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2011. november 29-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997.

(3)bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva Sz. I. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-7950-143). Indokolás I. A beadványozó

1. november 16-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
2. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
3. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy annál a munkáltatónál, amelynél a szakszervezet Kollektív Szerződést köt, a nem szakszervezeti tagok – mivel a Kollektív Szerződés előnyei rájuk is vonatkoznak – bérük legalább fél százalékával járuljanak hozzá a szerződést kötő szakszervezet működéhez, azt a munkáltató legyen köteles levonni és átutalni a szakszervezet számlájára ?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés nem felel meg az Nsztv.
4. §

(1)bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, a kérdésre „igen”-nel vagy „nem”-mel lehessen felelni. A kérdés egyértelműségének megállapításakor továbbá azt is vizsgálni kell, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés – az akkor hatályban lévő jogszabályok szerint – el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben feltenni kívánt kérdés megfogalmazása nem egyértelmű, mivel a kérdés megfogalmazása a magyar nyelvtan szabályainak nem felel meg, a mondat egyes alkotó elemei hiányoznak, ezért azok egymással nyelvtani és logikai összefüggésben nincsenek, ezáltal annak pontos tartalma nem állapítható meg. Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés valójában számos kérdést von egységbe, amelyek külön-külön is megválaszolhatók. A kezdeményezés vonatkozik egyrészről a nem szakszervezeti tagok hozzájárulására, másrészről ezen hozzájárulásnak a munkáltató által történő levonására, valamint ennek átutalására is. Így a választópolgárnak nincs lehetősége megkülönböztetést tenni, és részkérdésenként véleményt nyilvánítani a kezdeményezésről. Ennek alapján a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre nem lehet egyértelműen válaszolni. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 70/C. §

(1)bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme céljából másokkal együtt szervezetet alakítson vagy ahhoz csatlakozzon. Ezen alapvető jog esetében – az egyesülés jogához (Alkotmány

1. §) hasonlóan – fogalmi elem az önkéntesség. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a kezdeményezés megfogalmazása olyan szélsőséges értelmezést is megenged, amelynek alapján a szakszervezet intézményének tartalma ellentétbe kerülne az Alkotmány 70/C. §-ában megfogalmazott alapvető joggal. Fentiek értelmében az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az országos népszavazáson feltenni kívánt kérdés az Alkotmány módosítására irányul. Az Alkotmánybíróság több határozatában is [2/
2. (I. 22.) AB, 25/
3. (VII. 7.) AB, 28/
4. (X. 6.) AB, 40/
5. (XII. 21.) AB, 50/
6. (XI. 29.) AB, 48/
7. (X. 27.) AB határozatok] leszögezte, hogy az Alkotmány módosítására, csak az Alkotmányban előírt eljárási rendben, az Alkotmány által feljogosított alkotmányozó hatalom által [Alkotmány
8. §

(3)bekezdés] kerülhet sor. Az Alkotmány módosítására, illetve az Alkotmány egyes rendelkezéseinek a jövőbeni megváltoztathatóságának kizárására irányuló kérdésben választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra szánt kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani és a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, így a Bizottság az Nsztv. 10. § b) és c) pontja értelmében az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja. II. A határozat az Alkotmány 24. §

(3)bekezdésén, 63. §-án, 70/C. §

(1)bekezdésén, az Nsztv.

1. §-án, a
2. § b) és c) pontján és
3. §

(1)bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának

(1)bekezdésén alapul. Dr. Bordás Vilmos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke