← Magyarország

25/2010. (I. 29.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2010. január 25-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C. tör

25/

  1. (I. 29.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság –
  2. január 25-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló
  3. C. törvény (a továb biak ban: Ve.) 124/A. §

(3)bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a K. A. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729). Indokolás I. A beadványozó
  1. december 30-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
  2. évi III. törvény (a továb biak ban: Nsztv.)
  3. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyet ért-e Ön azzal, hogy a nyugdíjemeléseknél minden nyugdíjas nyugdíját amit „nyugdíj” elnevezéssel illet a jogalkotó és a nyugellátások rendszerébe tartoznak – a nyugdíjak összegétől, nagyságrendjétől függetlenül – egységesen, egyenlő (azonos) összegben emeljék?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezés nem felel meg az Nsztv.
  4. §
(1)bekezdésében a népszavazásra bocsátandó kérdéssel szemben támasztott egyértelműség követelményének. Az egyértelműség követelménye a Bizottság és az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a népszavazáshoz való jog érvényesülésének garanciája. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni (választópolgári egyértelműség). A kérdés egyértelműségének megállapításakor az Országos Választási Bizottságnak vizsgálnia kell azt is, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés – a hatályban lévő jogszabályok szerint – el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, ha igen, milyen jogalkotásra köteles (jogalkotói egyértelműség). [51/
  1. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 392, 396.; 25/
  2. (VII. 7.) AB határozat, ABH 2004, 381, 386.; 105/
  3. (XII. 13.) AB határozat, ABH 2007, 891, 895.] A kérdés egyértelműsége annak tükrében dönthető el, hogy az a hatályos jogi szabályozáshoz képest milyen jogalkotásra irányul. Tekintettel az Alkotmánybíróság 92/
  4. (X. 8.) számú határozatában megfogalmazottakra, a testület az alábbi megállapítást teszi. A kezdeményezés egyértelműségi aggályokat vet fel abból a szempontból, hogy általában beszél a nyugellátásokról, nem differenciál azok között. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
  5. évi LXXXI. törvény a nyugellátások két típusát különbözteti meg: a saját jogú és a hozzátartozói nyugellátásokat. A beadványozó által országos népszavazásra feltenni kívánt kérdésből azonban nem derül ki, hogy csak a saját jogú vagy kizárólag a hozzátartozói nyugellátások csoportjába tartozó „nyugdíj” elnevezéssel illetett ellátások emelési módszerét kívánja megváltoztatni, vagy mindkét nyugellátási formába tartozó „nyugdíj” elnevezésű ellátásra vonatkozna a bevezetni kívánt szabályozás. Szempontként értékelendő, hogy léteznek olyan nyugellátási formák is, melyeknek nem „nyugdíj” az elnevezése (pl. bányászjáradék). Az Nsztv.
  6. § c) pontja szerint, az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvény ben előírt követelményeknek. A fent leírtak alapján a Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. II. A határozat az Nsztv
  7. §-án,
  8. §-ának c) pontján és a
  9. §
(1)bekezdésén, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
  1. évi LXXXI. törvény rendelkezésein, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve.
  2. §-ának
(1)bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.