411/2009. (X. 8.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2009. október 5-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C. tör

(3)bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva az Életfa Kárpát-medence Összefogás megbízásából eljáró dr. Hardy F. Gábor ügyvéd által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729). Indokolás I. A beadványozó

1. szeptember 16-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
2. évi III. törvény (a továb biak ban: Nsztv.)
3. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: ,,Egyetért-e Ön azzal, hogy magyar vízmű, magyar vízi-közmű, magyar vízi-közművet kiszolgáló Magyarországon lévő kút, és Magyarországon lévő termálkút csak a Magyar Állam és a magyar önkormányzatok tulajdonában lehessen?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés nem felel meg az Nsztv.
4. §

(1)bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. A népszavazásra bocsátott kérdésnek egyrészt a választópolgár, másrészt a jogalkotó számára is egyértelműnek kell lennie. Az egyértelműség követelményét a testület és az Alkotmánybíróság is, ahogyan azt már több határozatában is kifejtette, a népszavazáshoz való jog alkotmányos garanciájaként értelmezi [52/

1. (XI. 29.) AB határozat, ABH, 2001, 392, 396.; 25/
2. (VII. 7.) AB határozat, ABH 2004, 381, 386.; 24/
3. (VI. 15.) AB határozat, ABK
4. június, 429, 430.]. Az Alkotmánybíróság az egyértelműség vizsgálata kapcsán 52/
5. (XI. 29.) AB számú határozatában rögzítette, hogy önmagában az, hogy az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés több tagmondatból áll, nem sérti az Nsztv.
6. §

(1)bekezdésében foglalt egyértelműség követelményét. Ha azonban a kérdés több olyan alkérdésből áll, amelyek ellentmondanak egymásnak, amelyek egymáshoz való viszonya nem egyértelmű, vagy amelyek nem következnek egymásból, illetve amelyek tartalmilag egymáshoz nem kapcsolódnak, nemcsak az Nsztv. 13. §

(1)bekezdése sérül, hanem csorbul a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló

1. évi XX. törvény (a továb biak ban: Alkotmány)
2. §

(2)bekezdésén alapuló népszavazáshoz való jog is. A testület megállapítja, hogy a jelen eljárásban tárgyalt népszavazási kezdeményezés nem felel meg a fent leírt kritériumoknak. A kezdeményezésben szereplő vízmű és víziközmű, valamint a termál kutak a rendeltetésüket tekintve teljesen eltérőek egymástól. Míg az előbbi kettő egy vagy több településen a közműves vízellátást szolgáló műszaki létesítmények, addig a termál kutat és az abból nyert termálvizet például gyógyfürdőkben, mezőgazdasági tevékenység vagy távhő-szolgáltatás keretében hasznosítják. A leírtak alapján a kérdésben tartott eredményes népszavazás alkalmával a választópolgárnak nem lenne lehetősége megkülönböztetést tenni a két egymástól teljesen eltérő célú és hasznosítású vízilétesítményről, és részkérdésenként azokról véleményt nyilvánítani. Az Nsztv. 10. § c) pontja szerint, az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvény ben előírt követelményeknek. Tekintettel arra, hogy a kérdés a választópolgári és a jogalkotói egyértelműség kritériumának sem felel meg, a testület a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. II. A határozat az Alkotmány 2. §

(2)bekezdésén, az Nsztv.

1. §-án,
2. §-ának c) pontján és a
3. §

(1)bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának

(1)bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke