92/
- (VI. 2.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 156/
- (III. 11.) OVB határozatát helybenhagyja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. Indokolás I. A választási eljárásról szóló
- évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.)
- §
(1)bekezdése alapján magánszemélyek kifogást nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 156/
- (III. 11.) OVB határozata ellen. Az OVB vitatott határozatában megtagadta annak az országos népszavazási kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányának a hitelesítését, amelyen a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke nem lehet rektor, rektor-helyettes, dékán, dékán-helyettes, tanszékvezető?” Az OVB határozatának indokolásában megállapította, hogy az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
- §-ának
(1)bekezdése értelmében a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni. A kezdeményezés nem felel meg a fenti jogszabályi feltételeknek, mivel sem a választópolgárok, sem a jogalkotó számára nem egyértelmű, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnökére, alelnökére jelenleg is érvényes összeférhetetlenségi szabályokat mennyiben érintené. Az OVB megítélése szerint a kérdés ezáltal megtévesztő, mert azt a téves látszatot kelti, mintha nem lenne ilyen szabályozás. Az OVB ezért a Nsztv. 10. § c) pontja alapján megtagadta a hitelesítést. A kifogástevők álláspontja szerint az OVB határozata jogszabálysértő, mert a hitelesítést az Nsztv. 10. § c) pontjára és a 13. §
(1)bekezdésére, valamint a szaktörvények rendelkezéseire nem lehetett volna alapítani. Megítélésük szerint a kérdésre egyértelműen lehet igennel vagy nemmel válaszolni, az mind a választópolgárok, mind a jogalkotó számára egyértelmű. A kifogástevők kifejtik továbbá, hogy szerintük a kérdésben megfogalmazott összeférhetetlenségi szabályokat nem a szaktörvényekben, hanem a felsőoktatási törvényben kellene szabályozni, mert a jelenlegi szabályozás nem egyértelmű és téves értelmezéshez vezethet. Mindezek alapján a határozat megsemmisítését, és az OVB új eljárás lefolytatására való kötelezését kérik az Alkotmánybíróságtól. II. A kifogás nem megalapozott.
- Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló
- évi XXXII. törvény
- § h) pontja alapján a Ve.
- §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati természetű. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában, valamint a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadása során az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el [63/
- (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.]. Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva is alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el [25/
- (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.].
- Az OVB határozatában megállapította, hogy a népszavazásra feltenni javasolt kérdés nem felel meg az Nsztv.
- §
(1)bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában foglalt indokolással egyetértve a kifogást nem találta megalapozottnak, ezért a 156/
- (III. 11.) OVB határozatot az abban foglalt indokok helyességére tekintettel, azonos indokok alapján helybenhagyta. Az Alkotmánybíróság jelen határozatának közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Budapest,
- június
- Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke,