← Magyarország

81/2013. (VII. 9.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2013. július 2-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C. tör

81/

  1. (VII. 9.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság –
  2. július 2-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló
  3. C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 131/A. § b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva J. Cs. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népi kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-7950-143). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15 000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. Indokolás I. A beadványozó
  4. június 16-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
  5. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
  6. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az előre megfontolt szándékkal emberölést elkövetők soha ne kerülhessenek szabadlábra?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezés nem felel meg az Nsztv.
  7. §-ában foglaltaknak, amely szerint a népi kezdeményezésnek pontosan és egyértelműen kell tartalmaznia a megtárgyalásra javasolt kérdést. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a népi kezdeményezés tárgyát képező kérdés egyrészt megtévesztő, mert azt a téves látszatot kelti, mintha a szabadságvesztés büntetés a cselekmény elkövetésének tényéhez kötődne, ennek következtében a népi kezdeményezés már az elkövetőket is sújtaná tényleges életfogytiglani szabadságvesztéssel, függetlenül attól, hogy büntetőjogi felelősségük megállapításra került-e. Az Országos Választási bizottság megjegyzi tovább, hogy az emberölés bűncselekmény súlyosabban minősülő esete lenne az „előre megfontolt szándékkal” történő elkövetés. A Büntető Törvénykönyvről szóló
  8. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
  9. §

(2)bekezdése határozza meg az emberölés súlyosabban minősülő eseteit, ilyen minősített esetet sem ezen jogszabályhely, sem összességében a Btk. nem ismer. A népi kezdeményezés tárgyát képező kérdés továbbá nem egyértelmű, mert nem állapítható meg, hogy beadványozó milyen irányú szabályozást kíván a jogalkotótól. A Btk. 41. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint életfogytig tartó szabadságvesztés azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte. Nem egyértelmű tehát, hogy beadványozó a fiatalkorúak vonatkozásában hogy kívánja a szabályozás megvalósulását. Mivel a kezdeményezés nem felel meg az Nsztv.
  1. §-ában foglalt követelményeknek, ezért ugyanezen jogszabály
  2. §-ának b) pontja értelmében az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldány hitelesítésének megtagadásáról döntött. II. A határozat a választási eljárásról szóló
  3. évi XXXVI. törvény
  4. §
(1)bekezdés
  1. c)pontján, az Nsztv. 2. §-án, 17. §-án, 18. §
  2. b)pontján, a Btk. 41. §
(1)bekezdésén és 160. §
(2)bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a régi Ve. 130. §
(1)bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. §
(1)bekezdésén, 39. §
(3)bekezdés d) pontján, 42. §
(1)bekezdés g) pontján, valamint a 62. §
(1)bekezdés s) pontján alapul. Dr. Bordás Vilmos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.