933/B/
- AB végzés. Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő v é g z é s t: Az Alkotmánybíróság a Nemzeti Földalapról szóló
- évi CXVI. törvény
- §
(4)bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszünteti. I. Az indítványozó a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: NFtv.) 8. §
(4)bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Az NFtv. támadott rendelkezése alapján a termőföldről szóló
- évi LV. törvény szerint az államot megillető elővásárlási jog – a hozzátartozó javára történő tulajdon-átruházás kivételével – termőföld, illetve tanya tulajdonának részben, vagy egészben ingyenes átruházása esetén is gyakorolható. Az elővásárlási jogot az állam képviseletében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja. Az indítványozó álláspontja szerint a támadott rendelkezésen alapuló, az államot megillető elővásárlási jog a tulajdonjog, mint alapjog tartalmát képező részjogosítványt, a rendelkezési jogot jelentős mértékben sérti, sőt annak korlátozásoktól mentes gyakorlását ki is zárja. Érvelése szerint az adott rendelkezés következtében az ajándékozás, mint jogintézmény a jogalkotó által ráruházott célját, rendeltetését nem képes betölteni, erőteljes és szűk korlátok közé szorul azáltal, hogy az ajándékozó a tulajdonát képező termőföldet kizárólag hozzátartozójának ajándékozhatja el. Hivatkozik arra, hogy az ajándékozás, mint ingyenes jogügylet erőteljesen személyes jellegű, melynek indukálója a szeretet, a kedveskedés, a hála, az önzetlen segítség, vagy más hasonló ok. A támadott rendelkezés folytán az ajándékozás, mint olyan elveszíti személyes jellegét azáltal, hogy a jogszabály vagyoni jelleget kölcsönöz neki, ráadásul, ha az állam képviselője él a részére biztosított elővásárlási jogával, akkor az egész ajándékozásra irányuló jogügylet, mint emberi gesztus értelmét veszti. A támadott rendelkezés alkotmányellenességét illetően az indítványozó az Alkotmány
- §
(1)bekezdésének [„A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”], 8. §
(1)[„A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.] és
(2)bekezdésének [A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.”], valamint 13. §
(1)bekezdésének [„A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.”] sérelmére hivatkozik. II. Az Alkotmánybíróság eljárása során megállapította, hogy az NFtv.-t a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 47. §
(1)bekezdés a) pontja
- szeptember
- napjával hatályon kívül helyezte. Az Alkotmánybíróság hatáskörébe főszabályként csak hatályos jogszabályok alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tartozik. Hatályon kívül helyezett, illetve módosított rendelkezés alkotmányosságának vizsgálatára az Alkotmánybíróság hatásköre csak akkor terjed ki, ha annak alkalmazhatósága az eldöntendő kérdés. Már nem hatályos rendelkezés alkotmányellenességét az Alkotmánybíróság a konkrét normakontroll két esetében, az Alkotmánybíróságról szóló
- évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.)
- §
(1)bekezdése alapján benyújtott bírói kezdeményezés és a 48. § alapján előterjesztett alkotmányjogi panasz esetében vizsgálja, mivel ilyen esetekben az alkalmazási tilalom kimondására van lehetőség (elsőként: 335/B/1990. AB végzés, ABH 1990, 261.). Az indítvány az Abtv. 1. §
- b)pontja szerinti utólagos normakontrollra irányult, ám a vizsgálni kért törvényi szabály az indítvány benyújtását követően hatályát vesztette. Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.) 31. §
- a)pontja értelmében az Alkotmánybíróság az eljárást megszünteti, ha az indítvány benyújtása után a vizsgálat alá vont jogszabály hatályát vesztette, és ezzel az indítvány tárgytalanná vált. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az NFtv. 8. §
(4)bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást a rendelkező részben foglaltak szerint megszüntette. Budapest, 2010. október 4. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke