42/2010. (I. 29.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2010. január 25-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C. tör

(3)bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729). Indokolás I. A beadványozók

1. december 30-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
2. évi III. törvény (a továb biak ban: Nsztv.)
3. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés módosítsa a Polgári perrendtartásról szóló
4. évi III. törvényt (Pp.) oly módon, hogy az e törvény ben szabályozott eljárás elhúzódása miatti kifogás intézményét (Pp. 114/A–114/B. §) – a bíróság mulasztására vonatkozó részében – mellőzze, és a bíróság mulasztásából meg valósuló eljárás elhúzódásával – [Pp. 114/A. §

(2)bekezdés

1. a)és
2. c)pont] – szembeni eljárási szabályokat külön törvény ben alkossa meg, az alábbi rendelkezések szerint: – a mulasztást kifogásoló fél a kérelmét a mulasztó bírósággal szemben – külön bírósági eljárás kezdeményezésével – terjesztheti elő; – a fél a kérelmét közvetlenül a felettes bíróságnál terjesztheti elő, amely bíróság a kérelem tárgyában 15 napon belül köteles határozatot hozni; – a mulasztás tényét a kérelmet elbíráló bíróság a határozatában megállapítja és kötelezi a mulasztó bíróságot a szükséges intézkedés megtételére; – a mulasztást kifogásoló eljárásban a kérelmezőnél felmerült költségeket – alapos kérelem esetében – a mulasztó bíróság köteles a kérelmezőnek megfizetni; – a kérelmet elbíráló bíróság határozata ellen a felek fellebbezést terjeszthetnek elő; – az eljárás illetékmentes; – a mulasztás tényét megállapító bírósági határozat esetén a mulasztó bíróság elnöke köteles a mulasztó bíróval szemben fegyelmi és kártérítési eljárást kezdeményezni a mulasztással összefüggésben történt kötelességszegés és a bíróságot ért kár miatt?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. §

(1)bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. A népszavazás alkotmányos intézményével ellentétes, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés számos kérdést tartalmaz, amelyek külön-külön is megválaszolhatóak lennének. Ezáltal a választópolgárnak nincs lehetősége az egyes kérdések között különbséget tenni és részkérdésenként véleményt nyilvánítani a kezdeményezésről. A kérdés továbbá összetettségének következtében a választópolgár számára nem egyértelmű. Az Országos Választási Bizottság a hitelesítés megtagadása során – figyelemmel az Alkotmánybíróság következetes gyakorlatára [pl. 18/

1. (III. 12.)AB határozat] – azt is vizsgálta, hogy a kezdeményezés megfelel-e a Ve.
2. §-ában meghatározott alapelveknek, ezek között a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének. Ezen alapelvek a választás valamennyi részvevőjét érintik, kötelezik. Ennek értelmében népszavazáshoz való jog gyakorlása során csak olyan népszavazási kérdés tekinthető alkotmányosan megengedhetőnek, amely nem áll ellentétben a népszavazásnak az alkotmányos berendezkedésben betöltött szerepével, intézményének rendeltetésével. Ennek következtében a kezdeményezőnek a népszavazás alkotmányos rendeltetésére, a közvetlen hatalomgyakorlás kivételességére, az állam életében betöltött szerepére és súlyára tekintettel kell eljárnia. Mindezek ismeretében a jog formális elő írásainak megfelelő kezdeményezés jogellenessé válik akkor, ha az Országos Választási Bizottság a konkrét tényállások vizsgálata során olyan körülményeket tár fel, amelyek azt bizonyítják, hogy a hitelesítési eljárás kezdeményezője nem a népszavazás alkotmányos rendeltetésének meg fele lően élt jogával. Az Országos Választási Bizottság rögzíti, hogy a kezdeményezők – a népszavazásra feltenni kívánt kérdés súlyát, jelentőségét, hatását tekintve – nem a népszavazás alkotmányos rendeltetésére, a közvetlen hatalomgyakorlás kivételességére, az állam életében betöltött szerepére és súlyára tekintettel jártak el, így nem a népszavazás alkotmányos rendeltetésének meg fele lően éltek népszavazáshoz való jogukkal. Az Nsztv.
3. § b) és c) pontja szerint, az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani és ha a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvény ben előírt követelményeknek. II. A határozat az Nsztv
4. §-án,
5. §-ának b) és c) pontjain és a
6. §

(1)bekezdésén, a Ve.

1. § d) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve.
2. §-ának

(1)bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke