← Magyarország

27/2006. (X. 5.) IRM rendelete az igazságügyi szakértői alapismeretek oktatásáról és vizsgájáról.

Röviden

Ez a rendelet az igazságügyi szakértői tevékenységhez szükséges alapismeretek oktatásáról és vizsgájáról szól, meghatározva annak feltételeit és lebonyolítását.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege
27/2006. (X. 5.) IRM rendelete az igazságügyi szakértői alapismeretek oktatásáról és vizsgájáról. Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 31. §-a (6) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az érintett miniszterekkel egyetértésben – az alábbiakat rendelem el: Általános rendelkezések 1. § (1) Az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakértői alapismeretek oktatásáról (a továbbiakban: alapismereti oktatás) – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (a továbbiakban: Kamara) gondoskodik. (2) A Kamara az alapismereti oktatást negyedévente – kivéve, ha arra nincs jelentkező – tartja meg. A Kamara kivételes esetben, vagy ha a szakértők nagyobb száma azt indokolja, az alapismereti oktatás megtartására további időpontot is megjelölhet. (3) Az alapismereti oktatás tananyagát az 1. számú melléklet tartalmazza, amelyet az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) a hivatalos honlapján is közzétesz. 2. § (1) Az igazságügyi szakértés alapismereteiről szóló vizsga (a továbbiakban: vizsga) célja, hogy az igazságügyi szakértő (a továbbiakban: szakértő) számot adjon az igazságügyi szakértői tevékenység ellátásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekről. (2) Vizsgát az a szakértő tehet, aki az alapismereti oktatáson részt vett. Jelentkezés az alapismereti oktatásra és a vizsgára 3. § (1) Az alapismereti oktatásra és az azt követő vizsgára – a (3) bekezdésében foglalt kivétellel – kötelező a területi kamaránál jelentkeznie annak, akit az igazságügyi és rendészeti miniszter 2006. január 1-jét követően az igazságügyi szakértői névjegyzékbe (a továbbiakban: névjegyzék) bejegyzett. (2) A szakértőnek a vizsgát a névjegyzékbe vételtől számított két éven belül kell letennie. (3) Az alapismereti oktatásra és az azt követő vizsgára nem kell jelentkeznie annak a szakértőnek, aki a) olyan felsőfokú végzettséggel rendelkezik, amelynek megszerzése során az alapképzés keretében vagy az ahhoz kapcsolódó szakirányú továbbképzés keretében e rendelet szerinti ismereteket megszerezte; b) a szakképzettségének megfelelő tudományterületen szerzett tudományos fokozattal rendelkezik. (4) A (3) bekezdés szerinti feltétel meglétét igazoló okiratot vagy annak hitelesített másolatát a névjegyzékbe vételi kérelemmel együtt a Minisztériumhoz kell benyújtani, amely a mentességről a felvétel elbírálásával egyidejűleg határozatot hoz. 4. § (1) A szakértőt a Kamara osztja be az alapismereti oktatásra, és annak helyéről és időpontjáról a kérelemnek a területi kamaránál történt érkeztetését követő 30 napon belül írásban értesítést küld. (2) Ha a kitűzött időpont a szakértőnek nem megfelelő, az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül kérheti a soron következő alapismereti oktatásra és vizsgára történő beosztását. Vizsgabizottság 5. § (1) Az alapismereti oktatás befejezését követően a vizsgát a Kamara mellett működő, az Igazságügyi Szakértői Oktatási Bizottság (a továbbiakban: vizsgabizottság) tagjaiból a Kamara által esetenként kijelölt vizsgabizottság előtt kell letenni. Az esetenként kijelölt vizsgabizottság 3 főből áll. (2) A vizsgabizottság tagjait – az érintett nyilatkozatának és a megkeresett szervezetek ajánlásának figyelembevételével – az igazságügyi és rendészeti miniszter nevezi ki 5 évre az igazságügyi szakértői működéshez kapcsolódó szakterületek elméleti és gyakorlati szakemberei közül. A kinevezés az eredeti kinevezés időtartamával meghosszabbítható. (3) Az alapismereti oktatás oktatói és a vizsgabizottság tagjai feladataikat a Kamara eseti megbízása alapján látják el. (4) A megismételt vizsga esetén az esetenként kijelölt vizsgabizottságot úgy kell megalakítani, hogy abban az egyik tag a Minisztérium képviselője legyen. A vizsga lefolytatása 6. § A vizsga szóbeli; a vizsgán a vizsgabizottság a tagjai által feltett kérdésekre adott válaszok alapján meggyőződik arról, hogy a szakértő rendelkezik-e azokkal az elméleti és gyakorlati ismeretekkel, amelyeknek tudása az igazságügyi szakértői tevékenység végzéséhez szükséges. Jegyzőkönyv 7. § (1) A vizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni, és ebben fel kell tüntetni a) a szakértő nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, lakóhelyét; b) a vizsga helyét és időpontját; c) a vizsgára bocsátás iránti kérelem ügyszámát; d) a bizottság tagjainak nevét; e) a vizsga eredményét. (2) A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság elnöke és tagjai aláírják. Tanúsítvány 8. § (1) Az eredményesen letett vizsgáról a 2. számú melléklet szerinti tanúsítványt kell kiállítani, amelyet a vizsgabizottság elnöke és tagjai aláírnak. (2) Ha a tanúsítvány elveszett, megsemmisült vagy megrongálódott, a Kamara annak pótlására igazolást állít ki. Díj 9. § (1) Az alapismereti oktatáson való részvételért és az azt lezáró első vizsga letételéért, továbbá a megismételt vizsgáért díjat kell fizetni. (2) Az alapismereti oktatáson történő részvétel díja 11 500 Ft, a vizsga díja – ideértve a megismételt vizsgát is – 14 000 Ft. (3) A vizsgabizottság elnökét és tagjait jelöltenként 3000 Ft vizsgáztatói díj illeti meg. (4) Ha a vizsgán a jelölt – anélkül, hogy előzetesen, a vizsgát megelőző munkanap végéig jelezte volna távolmaradását – nem jelenik meg, a vizsgáztató részére 1500 Ft vizsgáztatói díj jár. Hatálybalépés 10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. Dr. Petrétei József s. k., igazságügyi és rendészeti miniszter

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.