← Magyarország

2000. évi XLV. törvény a mezőgazdasági üzemi balesetek esetén járó kártérítésről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1921. évi 3. ülésszakán elf

Röviden

Ez a törvény a mezőgazdasági üzemi balesetek esetén járó kártérítésről szóló, 1921-ben elfogadott nemzetközi egyezményt hirdeti ki Magyarországon. Célja, hogy a mezőgazdasági bérmunkások baleseti kártérítését szabályozó törvények és rendeletek hatályát kiterjessze.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

Jogszabály szövege

  1. évi XLV. törvény a mezőgazdasági üzemi balesetek esetén járó kártérítésről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia
  2. évi
  3. ülésszakán elfogadott
  4. számú Egyezmény kihirdetéséről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2000.VI.
  5. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály
  6. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont!
  7. évi XLV. törvény a mezőgazdasági üzemi balesetek esetén járó kártérítésről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia
  8. évi
  9. ülésszakán elfogadott
  10. számú Egyezmény kihirdetéséről *
  11. § Az Országgyűlés a mezőgazdasági üzemi balesetek esetén járó kártérítésről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia
  12. évi
  13. ülésszakán elfogadott Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. (A Magyar Népköztársaság megerősítő okiratának letétbe helyezése a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójánál
  14. június hó
  15. napján megtörtént. Magyarországra nézve az Egyezmény
  16. június hó
  17. napján hatályba lépett.)
  18. § Az Egyezmény hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő: „
  19. számú Egyezmény a mezőgazdasági üzemi balesetek esetén járó kártérítésről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfben, és amely
  20. október 25-én harmadik ülésszakára ült össze, és miután úgy határozott, hogy elfogad a mezőgazdasági munkavállalók baleset elleni védelmére vonatkozó különböző javaslatokat, – amely kérdés az ülésszak napirendjének negyedik pontjaként szerepelt, és miután úgy döntött, hogy ezeket a javaslatokat Nemzetközi Egyezmény formájában adja közre, elfogadja az alábbi Egyezményt, amely „a munkavállalók kártérítéséről (mezőgazdaság) szóló
  21. évi Egyezmény” néven idézhető, és amely a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Alapokmányának rendelkezései szerint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet tagállamai által ratifikálandó:
  22. Cikk A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet minden tagállama, amely a jelen Egyezményt ratifikálja, kötelezi magát, hogy az összes, bér ellenében foglalkoztatott mezőgazdasági munkavállalóra kiterjeszti azon törvények és rendeletek hatályát, amelyek a munka következtében vagy a munka végzése közben bekövetkezett balesetek okozta személyi sérülések áldozatainak kártérítéséről rendelkeznek.
  23. Cikk A jelen Egyezmény hivatalos ratifikációit, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Alapokmányában közzétett feltételek szerint, a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójával kell közölni nyilvántartásba vétel céljából.
  24. Cikk
  25. A jelen Egyezmény azon a napon lép hatályba, amelyen a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet két tagállamának ratifikációját a főigazgató nyilvántartásba vette.
  26. Az Egyezmény csak azon tagállamokra nézve hatályos, melyeknek ratifikációját a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal nyilvántartásba vette.
  27. A továbbiakban a jelen Egyezmény minden további tagállamra nézve azon a napon lép hatályba, melyen ratifikációját nyilvántartásba vették.
  28. Cikk Amint a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet két tagállamának ratifikációját nyilvántartásba vette, a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatója a Szervezet valamennyi tagállamát köteles értesíteni. Ugyancsak értesítenie kell a tagállamokat a Szervezet más tagjai által vele később közölt ratifikációk nyilvántartásba vételéről.
  29. Cikk Minden, a jelen Egyezményt ratifikáló tagállam a
  30. Cikk rendelkezéseinek fenntartásával kötelezi magát arra, hogy az Egyezmény
  31. Cikkének rendelkezéseit legkésőbb
  32. január 1-jéig életbe lépteti, és megteszi ezen rendelkezések hatályát biztosító szükséges lépéseket.
  33. Cikk A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet minden, a jelen Egyezményt ratifikáló tagállama kötelezi magát arra, hogy annak rendelkezéseit alkalmazza gyarmataira, védnöksége alatt álló területeire és birtokaira, összhangban a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Alapokmánya
  34. Cikkének rendelkezéseivel.
  35. Cikk A jelen Egyezményt ratifikáló tagállam a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójával egy nyilvántartásba vétel céljából közölt nyilatkozat útján mondhatja fel az Egyezményt első hatálybalépésének időpontjától számított tíz év elteltével. Az ilyen felmondás a nyilvántartásba vételét követő egy év elteltével válik hatályossá.
  36. Cikk A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa az általa szükségesnek ítélt időpontokban jelentést terjeszt az Általános Konferencia elé a jelen Egyezmény helyzetéről, és megvizsgálja, kívánatos-e a Konferencia napirendjére tűzni az Egyezmény részleges vagy teljes módosításának kérdését.
  37. Cikk Jelen Egyezménynek francia és angol szövegei mind hitelesek.”
  38. § E törvény a kihirdetését követő
  39. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban
  40. június
  41. napjától kell alkalmazni. Vissza az oldal tetejére -->

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.