← Magyarország

1724/2018. (XII. 18.) Korm. határozata Magyarország konzuli szolgálatának igénybe vétele esetén felmerülő ügyfél-várakozási idő csökkentése, illetve a

Röviden

Ez a kormányhatározat a magyar konzuli szolgálat ügyfél-várakozási idejének csökkentését és a schengeni vízumeljárás versenyképességének javítását célozza. Ennek érdekében intézkedéseket határoz meg a személyi állomány, az infrastruktúra és az új külképviseletek megnyitása terén.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcsfontosságú pontok

📄 Jogszabály szövege
1724/2018. (XII. 18.) Korm. határozata Magyarország konzuli szolgálatának igénybe vétele esetén felmerülő ügyfél-várakozási idő csökkentése, illetve a schengeni vízumeljárás versenyképességet javító fejlesztése érdekében szükséges intézkedésekről. A Kormány 1. támogatja azon célkitűzést, hogy Magyarország konzuli feladatokat ellátó külképviseletein (a  továbbiakban: külképviseletek) kezdeményezett hatósági és egyéb ügyek számának állandósult tartósan magas szintje mellett is biztosítani kell a  magyar állampolgárok számára, hogy az  egyes – jogszabály alapján konzuli tisztviselőnél is kezdeményezhető – közigazgatási ügyek megindítására legfeljebb három héten belül sor kerüljön; 2. támogatja továbbá azon célkitűzést is, hogy Magyarország versenyképességének növelése érdekében a  külképviseletek által lefolytatott elsőfokú schengeni vízumeljárás időtartama a  V4 tagországok körében – a jogszabályok és a fogadó országbeli viszonyok függvényében – a lehető leggyorsabb legyen; 3. az 1. és 2. pontban meghatározott célkitűzések megvalósítása érdekében egyetért: a) a Külgazdasági és Külügyminisztérium konzuli létszámának összesen 13 fővel, a  munkájukat támogató rész- vagy teljes munkaidőben konzuli ügyintézők, illetve konzuli titkársági feladatkörben foglalkoztatottak létszámának összesen 41 fővel, a  konzuli feladatok ellátását segítő, külképviselet által foglalkoztatott munkavállalók létszámának 8 fővel történő növelésével, b) Magyarország konzuli szolgálatot ellátó külképviseletei rendelkezésére álló biztonságtechnikai és informatikai infrastruktúra fejlesztésével, c) Magyarország konzuli szolgálatot ellátó külképviseleteinek helyet biztosító ingatlanok ügyintézés gyorsítását elősegítő fejlesztésével, d) azzal, hogy 2019. folyamán történő teljes körű előkészítés alapján a  külképviseletekről és a  tartós külszolgálatról szóló 2016.  évi LXXIII.  törvény 3.  § (2)  bekezdésében foglaltaknak megfelelően legkésőbb 2020. év végéig nem önálló külképviselet nyíljon: da) Genfben (Svájci Államszövetség), db) Lyonban (Francia Köztársaság), dc) Luxembourgban (Luxemburgi Nagyhercegség), dd) Nürnbergben (Németországi Szövetségi Köztársaság), de) Harareban (Zimbabwei Köztársaság), df ) Xiamenben (Kínai Népköztársaság), dg) Szczecinben (Lengyel Köztársaság); 4. felhatalmazza a külgazdasági és külügyminisztert a 3. pont d) alpontjában felsorolt külképviseletek megnyitásához szükséges diplomáciai lépések megtételére és az  érintett országok külügyminisztériumainak tájékoztatására, továbbá megbízza a nem önálló külképviseletek megnyitásával összefüggő feladatok végrehajtásával; Felelős: külgazdasági és külügyminiszter Határidő: 2020. december 31. 5. felhívja a  pénzügyminisztert, hogy az  1. és 2.  pontban meghatározott célkitűzések megvalósítása érdekében gondoskodjon a  Magyarország 2019.  évi központi költségvetéséről szóló 2018.  évi L.  törvény 1.  melléklet XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet, 2. Külképviseletek Igazgatása cím javára az  alábbi források biztosításáról: a) 1 546 729 936 forint beépülő jelleggel, valamint b) 453 270 064 forint egyszeri jelleggel Felelős: pénzügyminiszter Határidő: a felmerülés ütemében 6. felhívja a  pénzügyminisztert, hogy az  1. és 2.  pontban meghatározott célkitűzések megvalósításához szükséges informatikai infrastruktúra fejlesztése érdekében gondoskodjon a  XIV. Belügyminisztérium fejezet javára egyszeri jelleggel 2 172 970 000 forint forrás biztosításáról; Felelős: pénzügyminiszter Határidő: a 2020. költségvetési év tervezése során 7. felhívja a pénzügyminisztert, valamint a külgazdasági és külügyminisztert, hogy gondoskodjon az 1. és 2. pontban meghatározott célkitűzések megvalósításával kapcsolatos kiadásoknak a  2020.  évben a  XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet költségvetésében az alábbi források biztosításáról: a) az 1. Külgazdasági és Külügyminisztérium Központi Igazgatása cím javára 706 835 386 forint beépülő jelleggel; b) a 2. Külképviseletek Igazgatása cím javára 1 433 763 087 forint beépülő jelleggel, valamint 1 410 597 710 forint egyszeri jelleggel; Felelős: pénzügyminiszter külgazdasági és külügyminiszter Határidő: a 2020. költségvetési év tervezése során 8. felhívja a belügyminisztert és a külgazdasági és külügyminisztert, hogy a külgazdasági és külpolitikai szempontokat figyelembe véve vizsgálják felül a  schengeni vízumeljárás során alkalmazott nemzeti konzultációs listát, szükség esetén kezdeményezzék annak módosítását; Felelős: belügyminiszter külgazdasági és külügyminiszter Határidő: 2019. március 31. 9. felhívja a  belügyminisztert és a  külgazdasági és külügyminisztert az  1. és 2.  pontban meghatározott célkitűzések megvalósításához kapcsolódó feladatok teljesítéséhez szükséges beszerzések lefolytatására azzal, hogy a beszerzések mentesülnek a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek költségvetési szerveinek eszközbeszerzéseiről szóló 1982/2013. (XII. 29.) Korm. határozatban elrendelt beszerzési tilalom alól; Felelős: belügyminiszter külgazdasági és külügyminiszter Határidő: folyamatos 10. felhívja a  külgazdasági és külügyminisztert, hogy készítsen jelentést a  Kormány részére a  jelen határozatban foglaltak végrehajtásának állapotáról. Felelős: külgazdasági és külügyminiszter Határidő: 2021. június 30. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.