48/2010. (IV. 22.) AB határozata
Miről szól ez a jogszabály?
Ez a határozat az Alkotmánybíróság döntését foglalja össze egy országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének és a rajta szereplő kérdésnek a hitelesítésével kapcsolatban. Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság (OVB) azon határozatát, amely megtagadta az aláírásgyűjtő ív hitelesítését.
Kire vonatkozik: Azok a kezdeményezők, akik országos népszavazást kívánnak indítani; Az Országos Választási Bizottság (OVB) és az Alkotmánybíróság.
Fő adatok
- Ország
- Magyarország
- Jogterület
- Egyéb jogszabályok
- Forrás
- MultiLegalPile/
- Szöveg letöltve
- Magyarázat frissítve
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- Az országos népszavazási kezdeményezések aláírásgyűjtő íveinek hitelesítését.
- A népszavazásra szánt kérdések egyértelműségi követelményeit.
- Az Alkotmánybíróság jogorvoslati eljárását az OVB határozatai ellen.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- Azok a kezdeményezők, akik országos népszavazást kívánnak indítani.
- Az Országos Választási Bizottság (OVB) és az Alkotmánybíróság.
Melyek a főbb pontok?
- Az OVB megtagadta az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, mert a népszavazási kérdés nem felelt meg az egyértelműségi követelménynek.
- A kérdés nem volt egyértelmű, mert nem határozta meg a jogi képviselő jogait és kötelezettségeit az eljárás többi szakaszában, és nem volt világos a "jogi szakvizsgával rendelkező indítványozónak személyesen kell előterjesztenie" kitétel jelentése.
- Az Alkotmánybíróság egyetértett az OVB indokolásával a kérdés egyértelműségének hiányáról, és helybenhagyta az OVB határozatát.
- Az Alkotmánybíróság nem foglalt állást az OVB azon indokolásáról, amely szerint a kérdés burkolt alkotmánymódosításra irányult, mivel az egyértelműség hiánya önmagában elegendő volt a népszavazás megtagadásához.
Egyéb jogszabályok
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
48/2010. (IV. 22.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 443/2009. (XI. 20.) OVB határozatát helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Indokolás 1. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján kifogás érkezett az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 443/2009. (XI. 20.) OVB határozata (a továbbiakban: OVBh.) ellen. A kifogástevők 2009. szeptember 28-án országos népszavazás kezdeményezésére irányulóan aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be, amelyen az alábbi kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy az Alkotmánybíróság előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező: a beadványt – ügyvéd, jogtanácsos által készített vagy ellenjegyzett iratban, míg
Az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta. Az OVBh. indokolása megállapította, hogy a kezdeményezés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében megfogalmazott egyértelműségi követelménynek. A kezdeményezés egyrészt azért nem egyértelmű, mert nem határozza meg, hogy a jogi képviselőnek a beadvány előterjesztésén kívül milyen jogai és kötelezettségei vannak az eljárás többi szakaszában. Mindezek alapján nem világos, hogy a kérdésben tartott eredményes népszavazás a jogalkotót milyen tartalmú jogszabály megalkotására kötelezné. Másrészt az OVB álláspontja szerint nem egyértelmű az sem, hogy a beadványozó mit ért az alatt, hogy „a jogi szakvizsgával rendelkező indítványozónak személyesen kell előterjesztenie” a beadványt. A személyes előterjesztés azt jelenti-e, hogy beadványát szóban elő kell adnia az Alkotmánybíróság testülete előtt, vagy csupán az előterjesztés saját kezű aláírását jelenti-e, esetleg a beadvány a szervhez történő személyes eljuttatását.
Továbbá az OVB megállapította, hogy a kérdés a fenti egyértelműségi hibákon túl érdemben érinti az Alkotmánybíróságnak az Alkotmányban szabályozott rendeltetését is. Az Alkotmánybíróság alkotmányos rendeltetése a normakontroll, melyben – a személyes sérelem orvoslására is szolgáló, de kivételes alkotmányjogi panaszon túl – nincs jelentősége az indítványozó személyének. Ugyanakkor garanciális jelentősége van annak, hogy valamely jogi norma alkotmánysértő voltának utólagos megállapítását bárki – eljárásjogi korlátozások nélkül – kezdeményezhesse. Ezért az OVB az actio popularis jellegre tekintettel a kérdés burkolt alkotmánymódosításra irányuló tartalma miatt is elutasította az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését.
A kifogástevők álláspontja szerint a kezdeményezés megfelel a jogszabályoknak, az aláírásgyűjtő ív hitelesíthető, ezért az OVB indoklása nem helytálló. A kifogástevők a kérdést egyértelműnek tartják, mert a képviselő jogai megegyeznek a fél jogaival. Továbbá a kérdés nem irányul az Alkotmány módosítására, mert a jogi képviselet előírása nem csorbítja a fél jogait. A képviselet törvényi szabályozása nem minősül alkotmánymódosításnak.
25/2004. (VII. 7.) AB határozat, ABH 2004, 381, 386.; 105/2007. (XII. 13.) AB határozat, ABH 2007, 891, 895.; 112/2009. (XI. 20.) AB határozat, MK 2009, 41934, 41936.] Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában foglalt, a kérdés egyértelműségének hiányára vonatkozó indokolással egyetértve a kifogást nem találta megalapozottnak. Mivel az egyértelműség hiánya miatt a kérdésben nem tartható népszavazás, az Alkotmánybíróság nem foglalt állást az OVBh.-nak a burkolt alkotmánymódosításra vonatkozó indokolásáról. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a 443/2009. (XI. 20.) OVB határozatot helybenhagyta.
Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Budapest, 2010. április 19. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke