338/B/2008. AB végzés. Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

338/B/2008. AB végzés. Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő v é g z é s t: Az Alkotmánybíróság a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályairól szóló 19/2005. (IV. 22.) Főv. Kgy. rendelet II/A. fejezete, 36. §-a, 45. § (2) bekezdése, 46. § (2) bekezdése, valamint 7–10. számú melléklete alkotmányellenességének megállapítására irányuló eljárást megszünteti. 1. Az indítványozó utólagos normakontroll-eljárás keretében kérte a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 19/2005. (IV. 22.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: Ör.1.) II/A. fejezete, 36. §-a, 45. § (2) bekezdése, 46. § (2) bekezdése, valamint 7–10. számú melléklet alkotmányossági vizsgálatát és megsemmisítését. Álláspontja szerint az Ör.1. megjelölt szakaszai, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény ( a továbbiakban: Ötv.), valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) egyes rendelkezéseibe ütközik, ezért sérti az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdését. Az indokolásában részletezett tényállás szerint az Ör.1. 2008. január 1. napjától hatályos rendelkezései – a közút tulajdoni viszonyaitól függetlenül – a főpolgármester hatáskörébe adja a budapesti korlátozott forgalmú övezetekben a behajtási engedélyek kiadását, anélkül azonban, hogy az abból származó bevételek kerületi önkormányzatok részére történő visszaosztásáról gondoskodna. Az indítványozó arra hivatkozott, hogy amennyiben a Kkt. a közút kezelőjét jogosítja a közút forgalmi rendjének kialakítására, ugyanakkor a helyi közút a helyi önkormányzat törzsvagyonába tartozik, aki annak fenntartásáról tulajdonosként is jogosult gondoskodni, úgy a főpolgármester behajtási engedélyek kiadásával kapcsolatos – bevételt keletkeztető – hatásköre sérti az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés b) és c) pontjában garantált tulajdonhoz, valamint saját bevételhez való jogot és gazdálkodási önállóságát. 2. Az Alkotmánybíróság hatáskörébe főszabályként csak hatályos jogszabályok alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tartozik. Már nem hatályos rendelkezés alkotmányellenességét az Alkotmánybíróság csak akkor vizsgálja, ha a helyébe lépő jogszabály tartalmilag a korábbival azonos vagy lényegét tekintve hasonló tartalommal bír, illetve a konkrét normakontroll két esetében, az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. § (1) bekezdése alapján benyújtott bírói kezdeményezés és a 48. § alapján előterjesztett alkotmányjogi panasz esetében vizsgálja, mivel ilyenkor az alkalmazási tilalom kimondására van lehetőség. Az Ör.1. 7–8. számú mellékletét a 74/2007. (december 28.) Főv. Kgy. rendelet, és a 38/2008. (VII. 18.) Főv. Kgy. rendelet, a II/A. fejezetét, valamint az indítvány 46. § (2) bekezdését, és 9–10. mellékletét a 81/2008. (XII. 30.) Főv. Kgy. rendelet 2009. január 1. napjával hatályon kívül helyezte. Az Ör1.-t 2009. július 1. napjától kezdődően a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályiról szóló 24/2009. (V. 11.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: Ör.2.) hatályon kívül helyezte. Az Ör.1. indítvány által támadott 36. §-ának és a 45. § (2) bekezdésének rendelkezéseit az Ör.2. 38–39. szakaszai tartalmazzák. Az Alkotmánybíróság 109/2009. (XI. 18.) AB határozatában (MK 2009/169. 40272–40288., a továbbiakban: Abh.) megállapította a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 15. § (3) bekezdésének, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 63/A. § h) pontjának, valamint az Ör.2. alkotmányellenességét. Az alaptörvénnyel ellentétes szabályokat a jövőre nézve, 2010. június 30. napjával semmisítette meg. Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3., a továbbiakban: Ügyrend) 31. § a) pontja értelmében „[a]z Alkotmánybíróság az eljárást megszünteti, ha az indítvány benyújtása után a vizsgálat alá vont jogszabály hatályát vesztette, és ezzel az indítvány tárgy- talanná vált (…)”. Az Ügyrend 31. § e) pontja alapján, ugyancsak megszünteti az Alkotmánybíróság az eljárását, „ha (…) az indítvány egyéb okból okafogyottá vált”. A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az eljárást megszüntette. Az Ör.1. hatálytalan rendelkezései tekintetében utólagos normakontroll eljárás lefolytatására nincs lehetőség, az Ör.2. támadottakkal megegyező 38–39. szakaszait 2010. június 30. napjával alkotmányellenességükre tekintettel az Alkotmánybíróság megsemmisítette. Utóbbi rendelkezések tekintetében ezért az eljárás lefolytatása okafogyottá vált. Budapest, 2010. július 5. Dr. Lévay Miklós s. k., Dr. Lenkovics Barnabás s. k., alkotmánybíró alkotmánybíró