376/2010. (V. 19.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2010. május 17-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C. tör

376/2010. (V. 19.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2010. május 17-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729). Indokolás I. A beadványozók 2010. április 24-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés – a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (Jat.) 54. §-a alapján – alkosson elvi állásfoglalást arról, hogy az Alkotmány 29/C. § (5) bekezdés d) pontjában foglalt népszavazás-kezdeményezési tilalom csak az Országgyűlés által létrehozott saját szervezetére és az Országgyűlés által választandó személyekre vonatkozik és az említetteken túlmenően alkotmányos lehetőség van országos népszavazás kezdeményezésére az Alkotmányban nem szabályozott, személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekben?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglaltaknak, amely szerint a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni. A népszavazásra bocsátott kérdésnek egyrészt a választópolgár, másrészt a jogalkotó számára is egyértelműnek kell lennie. A választópolgári egyértelműség követelménye szerint a népszavazásra feltett kérdésnek egyértelműen eldönthetőnek kell lennie, arra a választópolgárnak igennel vagy nemmel kell tudnia válaszolni. Ebből következően a túl bonyolult, érthetetlen, értelmezhetetlen, félreérthető vagy félrevezető kérdés nem tekinthető egyértelműnek. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés azért sem felel meg az egyértelműség követelményének, mert olyan bonyolult összefüggéseket tartalmaz, amely ezáltal nem értelmezhető sem a választópolgár, sem a jogalkotó számára. Az Országos Választási Bizottság továbbá megállapítja, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvényben (a továbbiakban: Alkotmány) nem szereplő rendelkezésre utal, tekintettel arra, hogy az Alkotmányban nincs 29/C. § (5) bekezdés. E miatt a kérdés nem értelmezhető sem a választópolgár, sem a jogalkotó számára. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint, a kérdés alapján tartott eredményes népszavazás az Országgyűlés által megalkotandó elvi állásfoglalás oly mértékben szűkítené az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezést, amely az Alkotmány burkolt módosítását eredményezné. A népszavazásra feltenni kívánt kérdés az Alkotmánybíróság által a 121/2009. (XII. 17.) AB határozatában (a továbbiakban: Abh.) alkotmányellenesnek minősített elvi állásfoglalás kiadására kötelezné az Országgyűlést. Az Alkotmánybíróság az Abh.-ban alkotmányellenesnek minősítette és 2010. december 31. napjával megsemmisítette a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvényt (a továbbiakban: Jat.), így a Jat.-ban rögzített elvi állásfoglalás jogi eszközét is. Az Alkotmánybíróság az elvi állásfoglalás jelenleg hatályos intézményével kapcsolatban kifejtette, hogy az „összeegyeztethetetlen az alkotmányos demokrácia meghatározó elvével, a hatalmi ágak elválasztásával”. Fentiekre tekintettel a kérdésben tartott eredményes népszavazás alkotmányellenes eljárásra kötelezné az Országgyűlést, így a kérdés burkolt alkotmánymódosításra irányul. Az Alkotmánybíróság több határozatában is [2/1993. (I. 22.) AB, 25/1999. (XI. 22.) AB, 28/1999. (VII. 7.) AB, 40/1999. (XII. 21.) AB, 50/2001. (XI. 22.) AB, 48/2003. (X. 27.) AB határozatok] kifejtett következetes gyakorlatára tekintettel az Alkotmány nem módosítható választópolgári kezdeményezésre induló népszavazással, alkotmánymódosítás csak az Alkotmányban előírt eljárási rendben [Alkotmány 24. § (3) bekezdés] történhet. A fent leírtak miatt az Országos Választási Bizottság az Nsztv. 10. § b) és c) pontja alapján, mivel a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, továbbá a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, az aláírásgyűjtő ív mintapéldánya hitelesítésének megtagadásáról döntött. II. A határozat az Alkotmány 24. § (3) bekezdésén, a 28/C. § (5) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án, a 10. § b) és c) pontján, illetve a 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke