439/B/2010. AB végzés. Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

439/B/2010. AB végzés. Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő v é g z é s t: Az Alkotmánybíróság a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról rendelkező 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 25. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti. 1. Az indítványozó az Alkotmánybírósághoz intézett beadványában azt kifogásolta, hogy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról rendelkező 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hszt. R.) 25. § (4) bekezdése ellentétes a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 329. § (1) bekezdésének b) pontjával. Álláspontja szerint a jogalkotó a korábbi „áldatlan állapotnak kívánt gátat vetni” – vagyis annak a gyakorlatnak, hogy a miniszter a tartós külföldi szolgálatot teljesítők esetében a vezénylő pa rancsban „tetszése szerint” rendelkezett a szolgálati idő kedvezményes számításáról –, ezért törvényi szintre emelte, és a Hszt. 329. §-ának hatálya alá tartozók számára alanyi joggá tette a szolgálati idő kedvezményes számítását. Az indítványozó a továbbiakban kifejti, hogy a Hszt. R. támadott szabálya – amely csak a Hszt. hatálybalépését követően szerzett szolgálati idő kedvezményes beszámítását teszi lehetővé – ezt a jogosultságot elvonja. Ezzel „a Kormány rendeletében túlterjeszkedett a jogalkotótól kapott hatáskörén”, és „magatartása a jogállamiság intézményrendszerén belül sérti a jogbiztonság alkotmányos intézményét”. Az indítványozó nem jelölte meg kifejezetten az Alkotmánynak azokat a rendelkezéseit, amelyeket a támadott jogszabály álláspontja szerint megsért, hanem különböző alkotmányos elvekre (értékekre) hivatkozik. Az indítvány tartalma alapján azonban megállapítható, hogy Alkotmány 35. § (2) bekezdésében foglalt elv – amely szerint a Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes – sérelmét állítja. Az indítványozó támadja a Hszt. R. 25. § (3) bekezdését is, amely álláspontja szerint sérti „az egyenlő bánásmód intézményét”. Az indítványozó ennek a rendelkezésnek a megsemmisítésére azonban kérelmet nem terjesztett elő. 2. Az Alkotmánybíróság eljárása során megállapította, hogy a Hszt. R. támadott 25. § (4) bekezdését a 729/B/1997. AB határozatában (ABH 1998, 1009.) már vizsgálta, ezért abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy jelen kérelem nem minősül-e „ítélt dolognak”. Az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében az indítványban felvetett kérdés akkor tekinthető res iudicata-nak, ha az újabb indítványt ugyanazon jogszabályi rendelkezésre vonatkozóan azonos okból vagy összefüggésben terjesztik elő. Az érdemi döntéssel elbírált ügyben hozott határozat ugyanis az Alkotmánybíróságot is köti. (1620/B/1991. AB végzés, ABH 1991, 972.) Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3., a továbbiakban: Ügyrend) 31. § c) pontja értelmében „ítélt dolog”, ha az indítvány az Alkotmánybíróság által érdemben már elbírált jogszabállyal azonos jogszabály (jogszabályi rendelkezés) felülvizsgálatára irányul, és az indítványozó az alkotmánynak ugyanarra a §-ára, illetőleg alkotmányos elvére (értékére) – ezen belül – azonos alkotmányos összefüggésre hivatkozva kéri az alkotmánysértés megállapítását. Jelen ügyben az indítvány már érdemben elbírált jogszabályi rendelkezés alkotmányossági vizsgálatára irányul, és az indítványozó szintén az Alkotmány 35. § (2) bekezdésére és azon belül azonos alkotmányossági problémára hivatkozva kérte az eljárás lefolytatását. Az Alkotmánybíróság már a 729/B/1997. határozatában megállapította, hogy a Hszt. 329. §-ának szövege, kifejezett rendelkezés hiányában, nem értelmezhető úgy, hogy ezt a szabályt a hatályba lépése előtt szerzett szolgálati idő tekintetében is alkalmazni kell, ha egyébként a szolgálati idő kiszámítására már a Hszt. hatályba lépése után kerül sor. A Hszt. R. támadott szabálya pontosan a visszamenőleges alkalmazás kizárt voltára utal. A Hszt.-vel bevezetett kedvezményes számítást a Hszt. rendelkezései alapján, a Hszt. R. sérelmezett szabálya nélkül sem lehetne visszamenőleg, a Hszt. hatályba lépése előtt szerzett szolgálati időre alkalmazni. Az Alkotmánybíróság a fenti indokok alapján kimondta, hogy nem állapítható meg, hogy a Hszt. R. a Hszt.-vel ellentétes és emiatt alkotmánysértő lenne. (ABH 1998, 1010–1011.) Az Alkotmánybíróság észlelte, hogy a Hszt. 329. §-a a 729/B/1997. AB határozat meghozatalát követően módosult, a módosítások azonban nem érintették a kifogásolt alkotmányossági problémát. Minderre tekintettel jelen indítvány „ítélt dolognak” minősül, ezért az Alkotmánybíróság az eljárást az Ügyrend 31. § c) pontja alapján megszüntette. Budapest, 2011. március 29. Dr. Balogh Elemér s. k., Dr. Bragyova András s. k., előadó alkotmánybíró alkotmánybíró