← Magyarország

2003. LV. törvény a budapesti 4-es — Budapest Kelenföldi pályaudvar—Bosnyák tér közötti — metróvonal első szakasza megépítésének állami támogatásáról.

Röviden

Ez a törvény a budapesti 4-es metróvonal első szakaszának megépítéséhez nyújtott állami támogatásról szól, meghatározva annak összegét és feltételeit.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcspontok

Jogszabály szövege

  1. LV. törvény a budapesti 4-es — Budapest Kelenföldi pályaudvar—Bosnyák tér közötti — metróvonal első szakasza megépítésének állami támogatásáról. A beruházás meghatározása
  2. § A Magyar Állam (a továbbiakban: Állam) a központi költségvetésből támogatást nyújt Budapest Főváros Önkormányzata (a továbbiakban: Főváros) részére a budapesti 4-es metróvonal Budapest Kelenföldi pályaudvar—Budapest Keleti pályaudvar között történő megépítéséhez. A törvényt az Országgyűlés a
  3. június 23-i ülésnapján fogadta el. Az állami támogatás összege
  4. § Az Állam által nyújtott támogatás összege
  5. évi áron, általános forgalmi adó nélkül összesen 153 943,9 millió Ft. Az állami támogatás igénybevételének feltétele
  6. § A Főváros a
  7. §-ban megállapított állami támogatást a beruházás pénzügyi szükségletének megfelelően a finanszírozási szerződésben meghatározott arányos finanszírozás szerint veheti igénybe. A költségvetési évre jóváhagyott támogatás igénybe nem vett része a következő költségvetési években is igénybe vehető. Előirányzat az állami támogatás fedezetére
  8. § Az Állam által vállalt támogatási kötelezettség folyóáras összegét a 2004—
  9. évekre vonatkozó éves költségvetésben kiadásként elő kell irányozni a Belügyminisztérium fejezetében. A támogatási szerződés
  10. § Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy megkösse a Fővárossal az
  11. §-ban meghatározott beruházás közös finanszírozásáról rendelkező szerződést, amelyben a jelen törvényben meghatározott célra és összegben vállalhat kötelezettséget az állami támogatás folyósítására. A támogatás felfüggesztése
  12. § Az Állam felfüggesztheti a beruházás támogatásának folyósítását, ha a Főváros az általa vállalt finanszírozási kötelezettségének nem tesz eleget. Módosuló jogszabályok
  13. § A vasútról szóló
  14. évi XCV. törvény
  15. §-ának

(1)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,
(1)Az országos közforgalmú vasúti pálya és tartozékai az állam kizárólagos tulajdonában vannak. A helyi közforgalmú vasúti pálya és tartozékai
  1. a)törzsvagyonként a települési önkormányzatok, a fővárosban a fővárosi önkormányzat tulajdonában vannak, vagy
  2. b)olyan gazdálkodó szervezet tulajdonában vannak, amelyben az önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat többségi tulajdoni részesedéssel rendelkezik.’’ 8. § A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 1. §
(1)bekezdésének
  1. a)pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Ez a törvény állapítja meg] ,,
  2. a)az országos közutak és műtárgyaik, a kizárólagos állami tulajdonba tartozó országos közforgalmú vasúti pályák, az önkormányzat tulajdonában lévő helyi közforgalmú vasúti pályák, a csatornák, a nemzetközi kereskedelmi repülőtér (Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér), valamint a regionális közműrendszerek,’’ [koncessziós szerződés keretében történő átengedésének alapvető szabályait.] 9. § A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 28. §-a a következő
(2)bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi
(2)
(3)bekezdésének számozása
(3)
(4)bekezdésre változik: ,,
(2)A kártérítési, megtérítési és kártalanítási kötelezettség, valamint a jóhiszemű személyek irányában vállalt szerződéses kötelezettség az államot költségvetési fedezet hiányában vagy az e célra biztosított költségvetési fedezetet meghaladó mértékben is terheli.’’ 10. §
(1)Az államháztartásról szóló
  1. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.)
  2. §-a a következő mondattal egészül ki: ,,Az 50 milliárd forintot elérő vagy azt meghaladó értékű, többéves fizetési kötelezettséggel járó szerződések megkötése előtt — ha törvény másként nem rendelkezik — a Kormánynak az Országgyűlés felhatalmazását kell kérnie. Az Országgyűlésnek be kell mutatni a szerződés főbb tartalmi elemeit, az állami finanszírozási szükségletet, ennek kereteit, illetve ütemezését.’’
(2)Az Áht. 23. §-ának
(2)bekezdése a következő mondattal egészül ki: ,,A 25 milliárd forintot elérő vagy azt meghaladó összköltségű beruházásokhoz a költségvetési törvényjavaslatban az Országgyűlés előzetes felhatalmazását kell kérni.’’
(3)Az Áht. a
  1. §-t követően a következő 46/A. §-sal egészül ki: ,,46/A. § A központi és a társadalombiztosítási költségvetési szervnek, illetve az államot képviselő személynek vagy szervnek a 10 milliárd forintot meghaladó értékű, de 50 milliárd forintot el nem érő többéves fizetési kötelezettséggel járó szerződés megkötése előtt a Kormány előzetes felhatalmazását kell kérnie. Az előterjesztésben be kell mutatni a szerződés főbb tartalmi elemeit, az állami finanszírozási szükségletet, ennek kereteit, illetve ütemezését.’’ Záró rendelkezések
  2. §
(1)Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2)A Ptk. e törvény
  1. §-ával megállapított
  2. §
(2)bekezdésében foglaltakat a hatálybalépést követő kötelezettségvállalásokra kell alkalmazni.
(3)Az Áht. e törvény
  1. §-ával megállapított
  2. §-ának második mondatában és
  3. §
(2)bekezdés harmadik mondatában, valamint 46/A. §-ában foglaltakat a hatálybalépést követő kötelezettségvállalásokra kell alkalmazni. Mádl Ferenc s. k., Dr. Szili Katalin s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyűlés elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.