2003. LV. törvény a budapesti 4-es — Budapest Kelenföldi pályaudvar—Bosnyák tér közötti — metróvonal első szakasza megépítésének állami támogatásáról.

2003. LV. törvény a budapesti 4-es — Budapest Kelenföldi pályaudvar—Bosnyák tér közötti — metróvonal első szakasza megépítésének állami támogatásáról. A beruházás meghatározása 1. § A Magyar Állam (a továbbiakban: Állam) a központi költségvetésből támogatást nyújt Budapest Főváros Önkormányzata (a továbbiakban: Főváros) részére a budapesti 4-es metróvonal Budapest Kelenföldi pályaudvar—Budapest Keleti pályaudvar között történő megépítéséhez. A törvényt az Országgyűlés a 2003. június 23-i ülésnapján fogadta el. Az állami támogatás összege 2. § Az Állam által nyújtott támogatás összege 2002. évi áron, általános forgalmi adó nélkül összesen 153 943,9 millió Ft. Az állami támogatás igénybevételének feltétele 3. § A Főváros a 2. §-ban megállapított állami támogatást a beruházás pénzügyi szükségletének megfelelően a finanszírozási szerződésben meghatározott arányos finanszírozás szerint veheti igénybe. A költségvetési évre jóváhagyott támogatás igénybe nem vett része a következő költségvetési években is igénybe vehető. Előirányzat az állami támogatás fedezetére 4. § Az Állam által vállalt támogatási kötelezettség folyóáras összegét a 2004—2008. évekre vonatkozó éves költségvetésben kiadásként elő kell irányozni a Belügyminisztérium fejezetében. A támogatási szerződés 5. § Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy megkösse a Fővárossal az 1. §-ban meghatározott beruházás közös finanszírozásáról rendelkező szerződést, amelyben a jelen törvényben meghatározott célra és összegben vállalhat kötelezettséget az állami támogatás folyósítására. A támogatás felfüggesztése 6. § Az Állam felfüggesztheti a beruházás támogatásának folyósítását, ha a Főváros az általa vállalt finanszírozási kötelezettségének nem tesz eleget. Módosuló jogszabályok 7. § A vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(1) Az országos közforgalmú vasúti pálya és tartozékai az állam kizárólagos tulajdonában vannak. A helyi közforgalmú vasúti pálya és tartozékai a) törzsvagyonként a települési önkormányzatok, a fővárosban a fővárosi önkormányzat tulajdonában vannak, vagy b) olyan gazdálkodó szervezet tulajdonában vannak, amelyben az önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat többségi tulajdoni részesedéssel rendelkezik.’’ 8. § A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 1. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Ez a törvény állapítja meg] ,,a) az országos közutak és műtárgyaik, a kizárólagos állami tulajdonba tartozó országos közforgalmú vasúti pályák, az önkormányzat tulajdonában lévő helyi közforgalmú vasúti pályák, a csatornák, a nemzetközi kereskedelmi repülőtér (Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér), valamint a regionális közműrendszerek,’’ [koncessziós szerződés keretében történő átengedésének alapvető szabályait.] 9. § A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 28. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2)—(3) bekezdésének számozása (3)—(4) bekezdésre változik: ,,(2) A kártérítési, megtérítési és kártalanítási kötelezettség, valamint a jóhiszemű személyek irányában vállalt szerződéses kötelezettség az államot költségvetési fedezet hiányában vagy az e célra biztosított költségvetési fedezetet meghaladó mértékben is terheli.’’ 10. § (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 22. §-a a következő mondattal egészül ki: ,,Az 50 milliárd forintot elérő vagy azt meghaladó értékű, többéves fizetési kötelezettséggel járó szerződések megkötése előtt — ha törvény másként nem rendelkezik — a Kormánynak az Országgyűlés felhatalmazását kell kérnie. Az Országgyűlésnek be kell mutatni a szerződés főbb tartalmi elemeit, az állami finanszírozási szükségletet, ennek kereteit, illetve ütemezését.’’ (2) Az Áht. 23. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki: ,,A 25 milliárd forintot elérő vagy azt meghaladó összköltségű beruházásokhoz a költségvetési törvényjavaslatban az Országgyűlés előzetes felhatalmazását kell kérni.’’ (3) Az Áht. a 46. §-t követően a következő 46/A. §-sal egészül ki: ,,46/A. § A központi és a társadalombiztosítási költségvetési szervnek, illetve az államot képviselő személynek vagy szervnek a 10 milliárd forintot meghaladó értékű, de 50 milliárd forintot el nem érő többéves fizetési kötelezettséggel járó szerződés megkötése előtt a Kormány előzetes felhatalmazását kell kérnie. Az előterjesztésben be kell mutatni a szerződés főbb tartalmi elemeit, az állami finanszírozási szükségletet, ennek kereteit, illetve ütemezését.’’ Záró rendelkezések 11. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) A Ptk. e törvény 9. §-ával megállapított 28. § (2) bekezdésében foglaltakat a hatálybalépést követő kötelezettségvállalásokra kell alkalmazni. (3) Az Áht. e törvény 10. §-ával megállapított 22. §-ának második mondatában és 23. § (2) bekezdés harmadik mondatában, valamint 46/A. §-ában foglaltakat a hatálybalépést követő kötelezettségvállalásokra kell alkalmazni. Mádl Ferenc s. k., Dr. Szili Katalin s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyűlés elnöke