26/2013. (V. 22.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2013. május 15-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében…
Miről szól ez a jogszabály?
Ez a határozat egy országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését tagadja meg, mert a feltett kérdés nem felel meg a jogszabályi egyértelműségi követelményeknek.
Kire vonatkozik: H. K. magánszemély, mint a népszavazási kezdeményezés benyújtója; Mindenki, aki országos népszavazási kezdeményezést kíván benyújtani.
Határidők:
- A határozat ellen 15 napon belül lehet kifogást benyújtani a Kúriához címezve az Országos Választási Bizottságnál, az illeték mértéke 15 000 Ft.
Fő adatok
- Ország
- Magyarország
- Jogterület
- Családjog
- Forrás
- MultiLegalPile/
- Szöveg letöltve
- Magyarázat frissítve
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- Az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését.
- A népszavazási kérdések egyértelműségét.
- A határozat elleni jogorvoslati lehetőségeket és feltételeket.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- H. K. magánszemély, mint a népszavazási kezdeményezés benyújtója.
- Mindenki, aki országos népszavazási kezdeményezést kíván benyújtani.
Melyek a főbb pontok?
- Az Országos Választási Bizottság megtagadta az aláírásgyűjtő ív hitelesítését.
- A kezdeményezésben szereplő kérdés ("Egyetért-e Ön azzal, hogy kizárólag nemzetbiztonsági okokból titkosíthasson anyagot vagy információt az Országgyűlés és a Kormány?") nem egyértelmű.
- A kérdés több kérdést von egységbe, és megtévesztő, mert azt a látszatot kelti, mintha csak az Országgyűlésnek és a Kormánynak lenne joga a minősítési eljárásra.
- A határozat ellen 15 napon belül lehet kifogást benyújtani a Kúriához címezve az Országos Választási Bizottságnál, az illeték mértéke 15 000 Ft.
Családjog
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
26/2013. (V. 22.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2013. május 15-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva H. K. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-7950-143). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15 000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás I. Beadványozó 2013. április 17-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy kizárólag nemzetbiztonsági okokból titkosíthasson anyagot vagy információt az országgyűlés és a kormány?”
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés az Nsztv. 13. §
Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint nem egyértelmű a kezdeményezés, mivel kezdeményezésben szereplő „anyagot vagy információt” kifejezés fogalma nem határozható meg, nem világos, hogy a kezdeményező pontosan mit ért ezek alatt. Mindezek alapján az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a választópolgár számára nem lenne egyértelmű, hogy milyen tartalmú kérdést támogatna aláírásával, illetve egy érvényes és eredményes népszavazás esetén a jogalkotó számára sem lenne világos, hogy milyen jogalkotásra lenne köteles.
Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés valójában több kérdést von egységbe, amelyek külön-külön is megválaszolhatók, így a választópolgárnak nincs lehetősége megkülönböztetést tenni, és részkérdésenként véleményt nyilvánítani a kezdeményezésről. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a kezdeményező kizárólag nemzetbiztonsági okra hivatkozva kívánja szűkíteni a titkosítási eljárásban alkalmazott szabályokat, továbbá a kérdés a titkosítók személyének körét is meg kívánja határozni. Mivel a választópolgár csak abban az esetben tudja aláírásával támogatni a kérdés népszavazásra bocsátását, ha mind a titkosítási okok szűkítésére, mind a kezdeményezésben javasolt személyek körének meghatározására vonatkozó kérdés-részre igennel válaszol – így a Bizottság álláspontja szerint – nem tudja választói akaratát megfelelő módon kinyilvánítani. Ezért a feltenni kívánt kérdés sérti az Nsztv. 13. § (1) bekezdésben foglalt egyértelműség követelményét.
A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 4. § (1) bekezdése a)–s) pontjaiban felsorolja azokat a személyeket, akik feladat- és hatáskörükben valamely adat minősítésére jogosultak. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés megtévesztő, ugyanis azt a téves látszatot kelti – ellentétben a jogszabályi felsorolással – mintha a jelenlegi szabályozás alapján csak az Országgyűlésnek és a Kormánynak lenne joga a minősítési eljárás lefolytatására. Ezért a feltenni kívánt kérdés sérti az Nsztv. 13. §
Fentiek alapján az Országos Választási Bizottság – az Nsztv. 10. § c) pontja alapján, mivel a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
II. A határozat a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 349. § (1) bekezdés c) pontján, az Nsztv. 2. §-án, a 10. § c) pontján és a 13. § (1) bekezdésén, a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 4. §
Dr. Bordás Vilmos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke