26/2013. (V. 22.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2013. május 15-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C. törv

26/2013. (V. 22.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2013. május 15-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva H. K. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a  Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a  Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-7950-143). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A  jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az  illeték mértéke 15 000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. Indokolás I. Beadványozó 2013. április 17-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az  Országos Választási Bizottsághoz az  országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998.  évi III.  törvény (a  továbbiakban: Nsztv.) 2.  §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy kizárólag nemzetbiztonsági okokból titkosíthasson anyagot vagy információt az országgyűlés és a kormány?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a  kezdeményezésben foglalt kérdés az  Nsztv. 13.  § (1)  bekezdésében foglalt egyértelműségi követelménynek nem felel meg. Az  egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a  népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a  választópolgár a  népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni az  szükséges, hogy a  kérdés világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető, a  kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni. Az  Országos Választási Bizottság álláspontja szerint nem egyértelmű a  kezdeményezés, mivel kezdeményezésben szereplő „anyagot vagy információt” kifejezés fogalma nem határozható meg, nem világos, hogy a kezdeményező pontosan mit ért ezek alatt. Mindezek alapján az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a választópolgár számára nem lenne egyértelmű, hogy milyen tartalmú kérdést támogatna aláírásával, illetve egy érvényes és eredményes népszavazás esetén a jogalkotó számára sem lenne világos, hogy milyen jogalkotásra lenne köteles. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a  népszavazásra feltenni kívánt kérdés valójában több kérdést von egységbe, amelyek külön-külön is megválaszolhatók, így a  választópolgárnak nincs lehetősége megkülönböztetést tenni, és részkérdésenként véleményt nyilvánítani a kezdeményezésről. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a  kezdeményező kizárólag nemzetbiztonsági okra hivatkozva kívánja szűkíteni a  titkosítási eljárásban alkalmazott szabályokat, továbbá a  kérdés a  titkosítók személyének körét is meg kívánja határozni. Mivel a  választópolgár csak abban az  esetben tudja aláírásával támogatni a  kérdés népszavazásra bocsátását, ha mind a  titkosítási okok szűkítésére, mind a  kezdeményezésben javasolt személyek körének meghatározására vonatkozó kérdés-részre igennel válaszol – így a Bizottság álláspontja szerint – nem tudja választói akaratát megfelelő módon kinyilvánítani. Ezért a feltenni kívánt kérdés sérti az Nsztv. 13. § (1) bekezdésben foglalt egyértelműség követelményét. A minősített adat védelméről szóló 2009.  évi CLV.  törvény 4.  § (1)  bekezdése a)–s)  pontjaiban felsorolja azokat a  személyeket, akik feladat- és hatáskörükben valamely adat minősítésére jogosultak. Az  Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a  népszavazásra feltenni kívánt kérdés megtévesztő, ugyanis azt a  téves látszatot kelti – ellentétben a  jogszabályi felsorolással – mintha a  jelenlegi szabályozás alapján csak az  Országgyűlésnek és a  Kormánynak lenne joga a  minősítési eljárás lefolytatására. Ezért a  feltenni kívánt kérdés sérti az  Nsztv. 13.  § (1) bekezdésben foglalt egyértelműség követelményét. Fentiek alapján az Országos Választási Bizottság – az Nsztv. 10. § c) pontja alapján, mivel a kérdés megfogalmazása nem felel meg a  törvényben foglalt követelményeknek – az  aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. II. A határozat a  választási eljárásról szóló 2013.  évi XXXVI.  törvény 349.  § (1)  bekezdés c)  pontján, az  Nsztv. 2.  §-án, a  10.  § c)  pontján és a  13.  § (1)  bekezdésén, a  minősített adat védelméről szóló 2009.  évi CLV.  törvény 4.  § (1) bekezdése a)–s) pontjain, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a régi Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés d) pontján, 42. § (1) bekezdés g) pontján, a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul. Dr. Bordás Vilmos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke