Röviden
Ez a kormányhatározat a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok vezető állású munkavállalóinak javadalmazási rendszerét újítja meg, célul tűzve ki az átláthatóbb, hatékonyabb és gazdaságosabb működést.
Amit szabályoz
- A vezető állású munkavállalók díjazásának átalakítását.
- A prémiumok kifizetésének feltételeit.
- A gazdasági társaságok kategóriákba és alkategóriákba sorolását a díjazás alapjául.
- A belső szabályzatokban szereplő alapbér felső korlátjának elhagyását.
Akire vonatkozik
- Többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok.
- Ezen társaságok vezető állású munkavállalói.
Kulcsfontosságú pontok
- A vezetői juttatásokat és követelményeket közelíteni kell a piaci vezetői bérekhez és követelményekhez.
- A prémiumok jelentős részét be kell építeni az alapbérbe.
- Prémium csak akkor fizethető, ha a gazdasági társaság adózott eredménye pozitív, és az éves alapbér legfeljebb 20%-a lehet.
- Magasabb díjazásban akkor lehet megállapodni, ha az érintett lemond a határozat hatálybalépéséig ki nem fizetett prémiumairól.
📄 Jogszabály szövege
1660/2015. (IX. 15.) Korm. határozata a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok vezető állású munkavállalói javadalmazási rendszerének megújításáról.
A Kormány meghallgatta az Állami Számvevőszék elnökének az állami tulajdonú gazdasági társaságok vezetésével kapcsolatos
javaslatait, és megállapította, hogy a vezetői juttatásokat és követelményeket közelíteni szükséges a piaci vezetői bérekhez és
követelményekhez, továbbá a jelenlegi prémiumok jelentős részét be kell építeni az alapbérbe.
A Kormány megállapította, hogy elkötelezett a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok átlátható, hatékony és
gazdaságos működése feltételeinek kialakításában.
A Kormány – az Állami Számvevőszék elnökének javaslatára – továbbá elkötelezett abban is, hogy a többségi állami tulajdonú
gazdasági társaságok vezetőinek tevékenységét folyamatosan értékelni kell a szabályosság, eredményesség, gazdaságosság
szempontjából; továbbá az állami cégek vezetőinek szigorú etikai és integritás elveknek kell megfelelniük.
A Kormány megvizsgálta a visegrádi országok állami tulajdonú gazdasági társaságai vállalatirányítási rendszerét, valamint vezető
állású munkavállalóinak bérezési gyakorlatát.
A Kormány egyetért azzal, hogy a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok átláthatóságának és költséghatékonyságának növelése
érdekében a vállalatirányításban megfelelő nemzetközi tapasztalattal rendelkező külföldi menedzserek részvételére is sor kerülhessen.
1. A fenti célkitűzések megvalósítása érdekében a Kormány egyetért a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok
(a továbbiakban: gazdasági társaság) vezető állású munkavállalói díjazásának a következő szempontok szerint
történő átalakításával:
a) az e határozatban foglaltakat a gazdasági társaságnak a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény
208. § (1) és (2) bekezdése szerinti munkavállalójára (a továbbiakban együtt: vezető állású munkavállaló) kell
alkalmazni;
b) a gazdasági társaság vezető állású munkavállalóinak díjazása – a gazdasági társaság eltérő tevékenységi
körére figyelemmel – az 1. mellékletben meghatározott három fő kategóriába sorolható a következők
figyelembevételével:
ba) a tulajdonosi joggyakorló külön döntése alapján kerülhet a II. kategóriába olyan gazdasági társaság,
amely nem tartozik az energiaszolgáltató szektorba, azonban meghatározó gazdasági jelentőséggel
bír, valamint
bb) a Kormány döntése alapján – különösen indokolt esetben – a vezető állású munkavállaló számára
díjazásként az egyes kategórián belül adható maximum értéknél magasabb havi alapbér is
megállapítható, vagy az érintett gazdasági társaság az I. kategóriába sorolható;
c) az 1. melléklet szerinti kategóriákon belül a tulajdonosi joggyakorló a gazdasági társaságot – mérete,
valamint nemzetgazdasági súlyának megfelelő szempontrendszer szerint – öt alkategóriába sorolhatja,
továbbá ennek alapján a vezető állású munkavállaló díjazására tehet javaslatot. A gazdasági társaságok
alkategóriákba sorolásának rendjét, valamint a vezető állású munkavállalók ehhez kapcsolódó súlyozott
díjazási rendszerét a 2. melléklet tartalmazza;
d) a gazdasági társaság vezető állású munkavállalója részére prémium fizethető a következők szerint:
da) ha a gazdasági társaság adózott eredménye pozitív, akkor az éves alapbér legfeljebb 20%-ában
meghatározott prémium kerülhet kifizetésre,
db) ha a gazdasági társaság gazdálkodása veszteséges, prémium nem fizethető,
dc) a Kormány döntése alapján – különösen indokolt esetben – a vezető állású munkavállaló számára
díjazásként a da) alpontban meghatározott értéknél magasabb prémium is megállapítható.
2. A vezető állású munkavállalóval az 1. pontban meghatározott feltételek szerinti magasabb díjazásban akkor lehet
megállapodni, ha:
a) az érintett az e határozat hatálybalépéséig ki nem fizetett prémiumairól lemond, továbbá
b) a korábbi prémiumról való lemondáshoz kapcsolódó, az igényérvényesítéssel összefüggő esetleges
jogfenntartó nyilatkozatát visszavonja. 3. A Kormány felhívja az érintett minisztereket, hogy
a) tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a gazdasági társaságok vezető állású
munkavállalói alapbérének felső korlátjára vonatkozó, a gazdasági társaságok belső szabályzataiban
meghatározott rendelkezések elhagyásra kerüljenek;
Felelős: érintett miniszterek
Határidő: azonnal
b) az 1–2. pontban meghatározottak végrehajtásáról a tulajdonosi joggyakorlásuk alatt álló gazdasági
társaságoknál intézkedjenek.
Felelős: érintett miniszterek
Határidő: 2015. október 31.
4. A Kormány felkéri az érintett minisztereket, hogy 2015. november 15-ig tájékoztassák a Miniszterelnökséget vezető
minisztert arról, hogy a tulajdonosi irányításuk alá tartozó gazdasági társaságoknál és háttérintézményeknél
a bérstruktúra-átalakítás mennyi vezető állású munkavállalót érint és annak éves szinten milyen költségkihatása lesz
a jelenlegi állapothoz képest.
Felelős: érintett miniszterek
Határidő: 2015. november 15. 5. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.