Röviden
Ez a rendelet arról szól, hogy milyen esetekben kell kötelezően egyeztetni a központi vízumhatósággal, mielőtt kiadnának egy legfeljebb három hónapos tartózkodásra jogosító vízumot. Célja a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme.
Amit szabályoz
- A konzuli tisztviselőnek mikor kell a központi vízumhatóság hozzájárulását kérnie vízumkiadás előtt.
- Milyen körülmények teszik szükségessé a vízumkérelem különös körültekintéssel történő elbírálását.
- Milyen információkat kell figyelembe venni ezen esetek meghatározásakor.
- Más schengeni államok vízumkiadási egyeztetési kötelezettségét.
Akire vonatkozik
- Harmadik országbeli állampolgárok, valamint magyar vagy EGT-állampolgárok harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagjai, akik legfeljebb három hónapos tartózkodásra jogosító vízumot igényelnek.
- Konzuli tisztviselők és a központi vízumhatóság.
Főbb pontok
- A vízumkiadáshoz a konzuli tisztviselőnek a központi vízumhatóság hozzájárulását kell kérnie, ha a kérelmező állampolgársága, tartózkodási helye vagy más személyes körülménye miatt feltehető, hogy a kérelem elbírálása különös körültekintést igényel a közbiztonság és nemzetbiztonság védelme érdekében.
- Különös körültekintést igényel az elbírálás, ha megalapozottan felmerül, hogy a kérelmező veszélyeztetné Magyarország szuverenitását, biztonságát, gazdasági érdekeit, terrorcselekményt követne el, szervezett bűnözéssel kapcsolatos, hamis dokumentumokat használna, vagy a vízumot céljával ellentétesen használná fel, illetve túltartózkodna.
- Az esetek meghatározásakor figyelembe kell venni a nemzetbiztonsági szolgálatok információit, a konzuli tisztviselők által jelzett rosszhiszemű magatartást, a Rendőrség határőrizeti tapasztalatait (pl. jogellenes határátlépések, hamis okmányok), valamint a vízumok céltól eltérő felhasználásának és a túltartózkodásnak a rendszeres jellegét.
- Más schengeni államok központi vízumhatóságai is egyeztetnek a magyar központi vízumhatósággal, mielőtt hozzájárulnának a vízum kiadásához az 1. §-ban meghatározott esetekben.
📄 Jogszabály szövege
29/2010. (V. 12.) IRM–KüM–PTNM együttes rendelete a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum kiadását megelőző kötelező egyeztetés eseteiről.
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 86. §
(6) bekezdés a) és b) pontjában és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény
111. § (6) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről
szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § g) pontjában, a külügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 166/2006. (VII. 28.) Korm.
rendelet 1. § a) pontjában, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter feladat- és
hatásköréről szóló 177/2007. (VII. 1.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörünkben eljárva a következőket
rendeljük el: 1. § (1) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum kiadásához a konzuli tisztviselő a központi
vízumhatóság hozzájárulását kéri, ha a harmadik országbeli állampolgár, illetve a magyar állampolgár vagy
EGT-állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja a) állampolgársága szerinti országára,
b) állandó vagy szokásos tartózkodási helye szerinti országára vagy
c) más személyes körülményére tekintettel feltehető, hogy a vízumkérelmének elbírálása a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme érdekében
különös körültekintést igényel. (2) A vízumkérelem elbírálása a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme érdekében akkor igényel különös
körültekintést, ha egy adott országból érkező vízumkérelmezők vagy a vízumkérelmezők meghatározott csoportja
körében felmerül annak a megalapozott lehetősége, hogy olyan személy is vízumot kérelmezhet,
a) aki a Magyar Köztársaság szuverenitása, területi épsége, politikai, gazdasági, honvédelmi vagy más fontos
nemzeti érdekét veszélyeztető tevékenységet fejtene ki, b) aki a Magyar Köztársaság gazdasági, tudományos-technikai, pénzügyi biztonságát veszélyeztető tevékenységet
folytatna, c) akinek a tevékenysége összefüggésbe hozható szervezett bűnözői csoportokkal, kábítószer-kereskedelemmel,
fegyverkereskedelemmel, embercsempészettel vagy emberkereskedelemmel, d) akinek a valós szándéka terrorcselekmény elkövetésére vagy terrorszervezetek támogatására irányul,
e) akinek vízumkérelme alapján folytatott eljárás keretében a személyes meghallgatása alkalmával kormányzati
döntéseket megalapozó, külföldi eredetű információk szerezhetőek meg, f) aki közreműködik haditechnikai eszközök és szolgáltatások vagy nemzetközileg ellenőrzött termékek és
technológiák jogellenes forgalmazásában, g) aki a vízumkérelem megalapozása céljából hamis vagy hamisított dokumentumot csatolna, hamis adatot közölne
vagy a kiadott vízumokmányt meghamisítaná, h) aki a kérelmezett vízumot céljával ellentétes módon kívánja felhasználni, vagy
i) aki a vízumban foglalt tartózkodási időt meghaladóan tartózkodna a Magyar Köztársaság vagy más schengeni
állam területén. 2. § Az 1. §-ban meghatározott esetek meghatározásakor
a) a nemzetbiztonsági szolgálatok ilyen tartalmú információit, b) a konzuli tisztviselők által vagy a helyi schengeni együttműködés keretében jelzett, a vízumkiadásra irányuló
eljárásban az adott országban vagy a vízumkérelmezők meghatározott csoportjának körében tapasztalt,
rendszeres rosszhiszemű magatartását, c) a Rendőrség határőrizeti tevékenysége során észlelt körülményeket – különösen, ha egy adott országból érkező
személyek vagy a személyek meghatározott csoportja körében a jogellenes határátlépések, a hamis vagy
hamisított okmányok felhasználásának és a vízumok megsemmisítésének az előfordulása a kiadott vízumok
számához viszonyítottan nagy –, d) a Rendőrség és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által egy adott országból érkező személyek vagy
a személyek meghatározott csoportja körében tapasztalt, a vízumok céltól eltérő felhasználásának és a vízumban
foglalt tartózkodási időt meghaladó tartózkodás rendszeres jellegét, vagy
e) a beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló személyeknek egy adott országból érkező személyek vagy
a személyek meghatározott csoportja körében a kiadott vízumok számához viszonyított nagy számát
kell figyelembe venni. 3. § Más schengeni állam központi vízumhatósága a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum
kiadásához való hozzájárulásának megadása előtt az 1. §-ban meghatározott esetekben folytat a 810/2009/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdése szerinti egyeztetést a központi vízumhatósággal.
4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
5. § Ez a rendelet a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet 21. cikk (1) bekezdésének és 22. cikk (1) bekezdésének a végrehajtásához szükséges
rendelkezéseket állapítja meg. Dr. Forgács Imre s. k., Dr. Balázs Péter s. k.,
igazságügyi és rendészeti miniszter külügyminiszter
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.