← Magyarország

29/2010. (V. 12.) IRM–KüM–PTNM együttes rendelete a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum kiadását megelőző kötelező egyeztetés es

Röviden

Ez a rendelet arról szól, hogy milyen esetekben kell kötelezően egyeztetni a központi vízumhatósággal, mielőtt kiadnának egy legfeljebb három hónapos tartózkodásra jogosító vízumot. Célja a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege
29/2010. (V. 12.) IRM–KüM–PTNM együttes rendelete a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum kiadását megelőző kötelező egyeztetés eseteiről. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 86. § (6) bekezdés a) és b) pontjában és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 111. § (6) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § g) pontjában, a külügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 166/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter feladat- és hatásköréről szóló 177/2007. (VII. 1.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörünkben eljárva a következőket rendeljük el: 1. § (1) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum kiadásához a konzuli tisztviselő a központi vízumhatóság hozzájárulását kéri, ha a harmadik országbeli állampolgár, illetve a magyar állampolgár vagy EGT-állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja a) állampolgársága szerinti országára, b) állandó vagy szokásos tartózkodási helye szerinti országára vagy c) más személyes körülményére tekintettel feltehető, hogy a vízumkérelmének elbírálása a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme érdekében különös körültekintést igényel. (2) A vízumkérelem elbírálása a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme érdekében akkor igényel különös körültekintést, ha egy adott országból érkező vízumkérelmezők vagy a vízumkérelmezők meghatározott csoportja körében felmerül annak a megalapozott lehetősége, hogy olyan személy is vízumot kérelmezhet, a) aki a Magyar Köztársaság szuverenitása, területi épsége, politikai, gazdasági, honvédelmi vagy más fontos nemzeti érdekét veszélyeztető tevékenységet fejtene ki, b) aki a Magyar Köztársaság gazdasági, tudományos-technikai, pénzügyi biztonságát veszélyeztető tevékenységet folytatna, c) akinek a tevékenysége összefüggésbe hozható szervezett bűnözői csoportokkal, kábítószer-kereskedelemmel, fegyverkereskedelemmel, embercsempészettel vagy emberkereskedelemmel, d) akinek a valós szándéka terrorcselekmény elkövetésére vagy terrorszervezetek támogatására irányul, e) akinek vízumkérelme alapján folytatott eljárás keretében a személyes meghallgatása alkalmával kormányzati döntéseket megalapozó, külföldi eredetű információk szerezhetőek meg, f) aki közreműködik haditechnikai eszközök és szolgáltatások vagy nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák jogellenes forgalmazásában, g) aki a vízumkérelem megalapozása céljából hamis vagy hamisított dokumentumot csatolna, hamis adatot közölne vagy a kiadott vízumokmányt meghamisítaná, h) aki a kérelmezett vízumot céljával ellentétes módon kívánja felhasználni, vagy i) aki a vízumban foglalt tartózkodási időt meghaladóan tartózkodna a Magyar Köztársaság vagy más schengeni állam területén. 2. § Az 1. §-ban meghatározott esetek meghatározásakor a) a nemzetbiztonsági szolgálatok ilyen tartalmú információit, b) a konzuli tisztviselők által vagy a helyi schengeni együttműködés keretében jelzett, a vízumkiadásra irányuló eljárásban az adott országban vagy a vízumkérelmezők meghatározott csoportjának körében tapasztalt, rendszeres rosszhiszemű magatartását, c) a Rendőrség határőrizeti tevékenysége során észlelt körülményeket – különösen, ha egy adott országból érkező személyek vagy a személyek meghatározott csoportja körében a jogellenes határátlépések, a hamis vagy hamisított okmányok felhasználásának és a vízumok megsemmisítésének az előfordulása a kiadott vízumok számához viszonyítottan nagy –, d) a Rendőrség és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által egy adott országból érkező személyek vagy a személyek meghatározott csoportja körében tapasztalt, a vízumok céltól eltérő felhasználásának és a vízumban foglalt tartózkodási időt meghaladó tartózkodás rendszeres jellegét, vagy e) a beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló személyeknek egy adott országból érkező személyek vagy a személyek meghatározott csoportja körében a kiadott vízumok számához viszonyított nagy számát kell figyelembe venni. 3. § Más schengeni állam központi vízumhatósága a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum kiadásához való hozzájárulásának megadása előtt az 1. §-ban meghatározott esetekben folytat a 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdése szerinti egyeztetést a központi vízumhatósággal. 4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. 5. § Ez a rendelet a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 21. cikk (1) bekezdésének és 22. cikk (1) bekezdésének a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. Dr. Forgács Imre s. k., Dr. Balázs Péter s. k., igazságügyi és rendészeti miniszter külügyminiszter

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.