← Magyarország

31/2010. (I. 29.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2010. január 25-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C. tör

Röviden

Ez a határozat egy országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését tagadja meg, mert a feltett kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcspontok

📄 Jogszabály szövege
31/2010. (I. 29.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2010. január 25-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C. törvény (a továb biak ban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729). Indokolás I. A beadványozók 2009. december 30-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továb biak ban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvény ben mondja ki: a településrészi önkormányzati testület vezetője, illetve tagja nem lehet a település polgármestere, alpolgármestere?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében a népszavazásra bocsátandó kérdéssel szemben támasztott egyértelműség követelményének. Az egyértelműség követelménye a Bizottság és az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a népszavazáshoz való jog érvényesülésének garanciája. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni (választópolgári egyértelműség). A kérdés egyértelműségének megállapításakor az Országos Választási Bizottságnak vizsgálnia kell azt is, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés – a hatályban lévő jogszabályok szerint – el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, ha igen, milyen jogalkotásra köteles (jogalkotói egyértelműség). [51/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 392, 396.; 25/2004. (VII. 7.) AB határozat, ABH 2004, 381, 386.; 105/2007. (XII. 13.) AB határozat, ABH 2007, 891, 895.] A kérdés egyértelműsége annak tükrében dönthető el, hogy az a hatályos jogi szabályozáshoz képest milyen jogalkotásra irányul. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továb biak ban: Ötv.) 28. §-ának (1) bekezdése szerint a településrészi önkormányzati testület vezetője kizárólag települési képviselő lehet. Ugyanezen törvény 32. §-a akként rendelkezik, hogy a polgármester tagja a képviselő-testületnek, és a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A jogszabály tehát egyértelműen rögzíti, hogy melyek azok a konkrét esetek mikor a polgármestert települési képviselőnek kell tekinteni. A jelen eljárásban tárgyalt, népszavazásra feltenni kívánt kezdeményezés azt a téves látszatot kelti, mintha a jelenlegi szabályozás értelmében lehetőség lenne arra, hogy a polgármester településrészi önkormányzati testület vezetője legyen. Tekintettel azonban arra, hogy a polgármester csak az Ötv. 32. §-ában felsorolt esetekben tekintendő képviselőnek, mely felsorolás azonban nem tartalmazza a településrészi önkormányzati testület vezetői tisztség betöltésének esetét, az országos népszavazásra feltenni kívánt kérdés súlyosan megtévesztő lehet a választópolgárok számára. A kezdeményezés azonban más szempontból sem felel meg az egyértelműség követelményének. Az valójában két egymástól teljesen független kérdést tartalmaz, melyek egy kérdésben való szerepeltetése nem teremt lehetőséget a választópolgárok számára, hogy az aláírásgyűjtés és a kezdeményezésben tartott népszavazás alkalmával azokról külön-külön véleményt nyilvánítsanak. A polgármester és az alpolgármester jogállása között jelentős különbségek vannak, eltérő szabályozás vonatkozik mindkét tisztségre, hiszen például alpolgármester csak képviselő lehet. A kezdeményezés azonban e két teljesen különböző feladattal és hatáskörrel bíró tisztséget kívánja egységesen szabályozni. Az Nsztv. 10. § c) pontja szerint, az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvény ben előírt követelményeknek. A fent leírtak alapján a Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. II. A határozat az Ötv. 28. §-ának (1) bekezdésén és a 32. §-án, az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának c) pontján és a 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.