Röviden
Ez a határozat arról szól, hogy a Nemzeti Választási Bizottság elutasította egy országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését, mert az nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak.
Amit szabályoz
- Az országos népszavazási kezdeményezések aláírásgyűjtő íveinek hitelesítését.
- Az aláírásgyűjtő ívek kötelező adattartalmát és formáját.
- A Nemzeti Választási Bizottság döntése elleni jogorvoslati lehetőségeket.
- A bírósági eljárás díjait és képviseleti szabályait.
Akire vonatkozik
- Szepessy Zsolt, az Összefogás Párt elnöke, mint a népszavazási kezdeményezés benyújtója.
- Mindenki, aki országos népszavazási kezdeményezést nyújt be, vagy abban részt vesz.
Főbb pontok
- Az aláírásgyűjtő ívnek csak a népszavazásra javasolt kérdést szabad tartalmaznia, más szöveg vagy adat nem szerepelhet rajta.
- A benyújtott aláírásgyűjtő ív mintapéldánya nem felelt meg a követelményeknek, mert a kérdésen túl a benyújtó személyes adatait is tartalmazta.
- A határozat ellen 15 napon belül lehet kifogást benyújtani a Kúriához címezve, a Nemzeti Választási Bizottságnál.
- A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező, kivéve ha a jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében jár el; az eljárás illetéke 15 000 Ft.
📄 Jogszabály szövege
36/2014. (I. 30.) NVB határozata. A Nemzeti Választási Bizottság Szepessy Zsolt, az Összefogás Párt (székhely: 2000 Szentendre, Ady E. u. 1. III/14.) elnöke (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot: A Nemzeti Választási Bizottság
„Egyetért-e Ön a paksi atomerőmű bővítésével?”
kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást
lehet benyújtani a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest, Pf. 547;
fax: 06-1-795-0304). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy
saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke
15 000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás I. A beadványozó 2014. január 15-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz
az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a
szerinti hitelesítés céljából.
A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról
szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 94. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálybalépését megelőzően benyújtott
népszavazási kezdeményezés során – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a benyújtáskor alkalmazandó
rendelkezéseket kell alkalmazni.
Az országos népszavazás során alkalmazandó aláírásgyűjtő ív tartalmát a választási eljárásról szóló 1997. évi
C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 118. § (3)–(5) bekezdései, mintáját a régi Ve. 153. § (1) bekezdés e) pontjában
foglalt felhatalmazás alapján a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénynek az országos népszavazási
kezdeményezésen és az országos népi kezdeményezésen történő végrehajtásáról szóló 11/2008 (III. 1.)
ÖTM rendelet (a továbbiakban: ÖTM rendelet) melléklete határozza meg. Az Alkotmánybíróság – a Nemzeti
Választási Bizottság által jelen országos népszavazási kezdeményezésre irányuló ügyben is irányadónak tekintett –
a 49/2008. (IV. 22.) határozatában megállapította, hogy az Nsztv. 3. § (1) bekezdése alapján a népszavazás
kitűzésére irányuló állampolgári kezdeményezés támogatására a hitelesített mintapéldánnyal megegyező
aláírásgyűjtő íveken lehet aláírást gyűjteni. A Ve. 118. § (1) bekezdése hasonló rendelkezést tartalmaz, amely
kimondja, hogy aláírásokat csak a hitelesítési záradékkal ellátott aláírásgyűjtő ív másolatával lehet megkezdeni.
Ezekből a rendelkezésekből az következik, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát olyan formában kell benyújtani
hitelesítésre, hogy az alkalmas legyen az aláírásgyűjtésre. Az Alkotmánybíróság – jelen ügyben szintén irányadó –
a 25/2004. (VII. 7.) határozatában megállapította továbbá, hogy a Ve. 118. §-a, mely meghatározza az aláírásgyűjtő
ív kötelező adattartalmát, egyúttal kizárja azt, hogy az aláírásgyűjtő íven más adat is szerepeljen. A jogszabály tehát
egyértelműen kizárja annak lehetőségét, hogy az országos népszavazási kezdeményezés tárgyát képező kérdésen
túl az aláírásgyűjtő íven más egyéb szöveg vagy adat is szerepeljen.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a beadványozó által benyújtott aláírásgyűjtő ív a népszavazásra
javasolt kérdéseken túl a beadványozó személyes adataival kitöltésre került. Mindezek alapján a Bizottság
megállapítja, hogy a hitelesítésre benyújtott aláírásgyűjtő ív mintapéldánya nem felel meg a régi Ve. 118. §
(3) bekezdésében meghatározottaknak, valamint az ÖTM rendelet mellékletében lévő mintának, ugyanis azon
többlettartalom található.
A Nemzeti Választási Bizottság – az Nsztv. 10. § e) pontja alapján – mivel az aláírásgyűjtő ív nem felel meg
a választási eljárási törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését
megtagadta.
II. A határozat a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 349. § (1) bekezdés c) pontján és (2) bekezdésén,
a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról
szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 94. § (1) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án, a 3. § (1) bekezdésén, a 10. § e) pontján,
a régi Ve. 118. § (1) és (3)–(5) bekezdésein, a 124/A. § (3) bekezdés b) pontján, a 153. § (1) bekezdés e) pontján,
az ÖTM rendelet mellékletén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a régi Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén, az illetékekről
szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés d) pontján, 42. § (1) bekezdés
g) pontján, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2014. január 27. Dr. Patyi András s. k.,
a Nemzeti Választási Bizottság elnöke
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.