959/B/2006. AB végzés. Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány alapján meghozta a következő
Miről szól ez a jogszabály?
Ez a végzés az Alkotmánybíróságról szóló törvény egy szakaszának alkotmányellenességét vizsgáló indítvány visszautasításáról szól. Az indítványt azért utasították vissza, mert nem felelt meg a formai és tartalmi követelményeknek.
Kire vonatkozik: Az Alkotmánybírósághoz jogszabály alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt indítványt benyújtó személyek; Az Alkotmánybíróság, mint az indítványokat elbíráló szerv.
Fő adatok
- Ország
- Magyarország
- Jogterület
- Egyéb jogszabályok
- Forrás
- MultiLegalPile/
- Szöveg letöltve
- Magyarázat frissítve
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- Az Alkotmánybíróság eljárására vonatkozó indítványok minimális tartalmi és formai követelményeit.
- A támadott jogszabály és az Alkotmány közötti kapcsolat indoklásának szükségességét.
- Az Alkotmánybíróság hatáskörét és az indítványozó jogosultságát alátámasztó jogszabályi hivatkozásokat.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- Az Alkotmánybírósághoz jogszabály alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt indítványt benyújtó személyek.
- Az Alkotmánybíróság, mint az indítványokat elbíráló szerv.
Melyek a főbb pontok?
- Az indítványnak pontosan meg kell jelölnie a támadott rendelkezést és az Alkotmány megfelelő rendelkezését.
- Az indítványnak tartalmaznia kell a kérelem alapjául szolgáló okot, vagyis azt, hogy az Alkotmány egyes rendelkezéseit a vitatott jogszabály miért és mennyiben sérti.
- Az indítványnak tartalmaznia kell az Alkotmánybíróságról szóló törvény és egyéb törvények azon rendelkezéseit, amelyekből az indítványozó jogosultsága és az Alkotmánybíróság hatásköre megállapítható.
- Az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja azokat az indítványokat, amelyek nem felelnek meg a törvényi követelményeknek.
Egyéb jogszabályok
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
959/B/2006. AB végzés. Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány alapján meghozta a következő Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 38. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.
I. Az indítványozók közös kérelmükben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban:
Abtv.) 38. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték. Álláspontjuk szerint a kifogásolt rendelkezés ellentétes az Alkotmány 50. §
1. §(2) bekezdésével, mely a jogforrási hierarchia sérelmének tilalmáról rendelkezik
Szerintük az Abtv. 38. § (1) bekezdése nem nyújt mérlegelési lehetőséget, hanem arra kötelezi a bírót, hogy a bírósági eljárás felfüggesztése mellett az Alkotmánybírósághoz forduljon akkor, ha az előtte folyamatban levő ügyben olyan jogszabályt vagy állami irányítás egyéb jogi eszközét kellene alkalmazni, melynek alkotmányellenességét észleli. Az indítványozók szerint ha olyan jogszabályt kellene alkalmazni, amely esetében nincsen magasabb szintű jogszabály, akkor nincsen probléma, hiszen a félnek legfeljebb a felfüggesztésből adódó késedelem okozhat hátrányt. Abban az esetben viszont, amikor olyan jogszabályt (vagy állami irányítás egyéb jogi eszközét) kellene alkalmazni a bírónak, amelynél magasabb szintű is létezik, az Abtv. 38. § (1) bekezdés alkalmazása már alkotmányossági kérdéseket vet fel, hiszen a bírónak a jogszabályt (állami irányítás egyéb jogi eszközét) alkalmaznia kellene. Ilyen esetben a bíró észleli a normakollíziót, és a magasabb szintű alkalmazásától eltekintve az Alkotmánybírósághoz fordul. Ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti a magasabb szintűvel ellentétes alacsonyabb rendű jogszabályt, az Abtv. 43. § (2) bekezdése miatt mégis sérelem éri a feleket, hiszen eszerint a megsemmisítés nem érinti az alkotmánybírósági határozat közzététele előtt létrejött jogviszonyokat, azaz a jogsértő jogszabály miatt hátrányt szenvedett feleknek nem áll rendelkezésére jogorvoslat.
Az indítványozók szerint a „jogbiztonságot garantáló” megoldást az jelentené, ha ebben az esetben a bíró – az alacsonyabb szintű jogszabályt figyelmen kívül hagyva – a magasabb szintű jogszabály alkalmazása mellett a perben döntést hozna, és ezt követően fordulna az Alkotmánybírósághoz, az alacsonyabb szintű mellőzött jogszabály alkotmányossági vizsgálatát kérve.
Az indítványozók szövegszerű javaslatot is tettek az Abtv. 38. § (1) bekezdés szerintük alkotmányos tartalmú szövegére.
II. Az indítvány érdemi elbírálásra alkalmatlan. 1. Az Alkotmánybíróság korábbi döntéseiben meghatározta az érdemi elbírálásra alkalmas indítványok minimális tartalmi és formai kellékeit. Eszerint az indítványnak meg kell felelnie az Abtv. 22. § (2) bekezdésében megfogalmazott követelményeknek: pontosan meg kell jelölni a támadott rendelkezést, az Alkotmány megfelelő rendelkezését, a kérelem alapjául szolgáló okot, vagyis azt, hogy az Alkotmány egyes rendelkezéseit a vitatott jogszabály miért és mennyiben sérti.
Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3., a továbbiakban: Ügyrend) 21. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság eljárására irányuló indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia, és meg kell jelölnie a kérelem alapjául szolgáló okot [Abtv. 22. §
57. §(5) bekezdését, a kérelem az indítványozóknak az eljáró bíró lehetséges intézkedései felsorolásán kívül az
Abtv. 38. § (1) bekezdése és az Alkotmány hivatkozott rendelkezései közötti kapcsolatra vonatkozó alkotmányossági szempontú érvelést nem tartalmaz.
Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja azokat az indítványokat, amelyek nem felelnek meg az Abtv. által támasztott köve telményeknek, így az indítványt az Ügyrend 29. § d) pontja alapján visszautasította.
Budapest, 2010. február 23. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke