959/B/2006. AB végzés. Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány alapján

959/B/2006. AB végzés. Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány alapján meghozta a következő Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 38. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja. I. Az indítványozók közös kérelmükben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték. Álláspontjuk szerint a kifogásolt rendelkezés ellentétes az Alkotmány 50. § (1) bekezdésével, 57. § (5) bekezdésével, valamint a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 1. § (2) bekezdésével, mely a jogforrási hierarchia sérelmének tilalmáról rendelkezik. Szerintük az Abtv. 38. § (1) bekezdése nem nyújt mérlegelési lehetőséget, hanem arra kötelezi a bírót, hogy a bírósági eljárás felfüggesztése mellett az Alkotmánybírósághoz forduljon akkor, ha az előtte folyamatban levő ügyben olyan jogszabályt vagy állami irányítás egyéb jogi eszközét kellene alkalmazni, melynek alkotmányellenességét észleli. Az indítványozók szerint ha olyan jogszabályt kellene alkalmazni, amely esetében nincsen magasabb szintű jogszabály, akkor nincsen probléma, hiszen a félnek legfeljebb a felfüggesztésből adódó késedelem okozhat hátrányt. Abban az esetben viszont, amikor olyan jogszabályt (vagy állami irányítás egyéb jogi eszközét) kellene alkalmazni a bírónak, amelynél magasabb szintű is létezik, az Abtv. 38. § (1) bekezdés alkalmazása már alkotmányossági kérdéseket vet fel, hiszen a bírónak a jogszabályt (állami irányítás egyéb jogi eszközét) alkalmaznia kellene. Ilyen esetben a bíró észleli a normakollíziót, és a magasabb szintű alkalmazásától eltekintve az Alkotmánybírósághoz fordul. Ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti a magasabb szintűvel ellentétes alacsonyabb rendű jogszabályt, az Abtv. 43. § (2) bekezdése miatt mégis sérelem éri a feleket, hiszen eszerint a megsemmisítés nem érinti az alkotmánybírósági határozat közzététele előtt létrejött jogviszonyokat, azaz a jogsértő jogszabály miatt hátrányt szenvedett feleknek nem áll rendelkezésére jogorvoslat. Az indítványozók szerint a „jogbiztonságot garantáló” megoldást az jelentené, ha ebben az esetben a bíró – az alacsonyabb szintű jogszabályt figyelmen kívül hagyva – a magasabb szintű jogszabály alkalmazása mellett a perben döntést hozna, és ezt követően fordulna az Alkotmánybírósághoz, az alacsonyabb szintű mellőzött jogszabály alkotmányossági vizsgálatát kérve. Az indítványozók szövegszerű javaslatot is tettek az Abtv. 38. § (1) bekezdés szerintük alkotmányos tartalmú szövegére. II. Az indítvány érdemi elbírálásra alkalmatlan. 1. Az Alkotmánybíróság korábbi döntéseiben meghatározta az érdemi elbírálásra alkalmas indítványok minimális tartalmi és formai kellékeit. Eszerint az indítványnak meg kell felelnie az Abtv. 22. § (2) bekezdésében megfogalmazott követelményeknek: pontosan meg kell jelölni a támadott rendelkezést, az Alkotmány megfelelő rendelkezését, a kérelem alapjául szolgáló okot, vagyis azt, hogy az Alkotmány egyes rendelkezéseit a vitatott jogszabály miért és mennyiben sérti. Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3., a továbbiakban: Ügyrend) 21. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság eljárására irányuló indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia, és meg kell jelölnie a kérelem alapjául szolgáló okot [Abtv. 22. § (2) bekezdés]. A (2) bekezdés szerint pedig az (1) bekezdésnek megfelelően az indítványnak tartalmaznia kell a vizsgálandó jogszabály megjelölése mellett az Alkotmánynak azokat a rendelkezéseit, amelyeket – az indítványozó állítása szerint – a hivatkozott jogszabály sért, valamint az Abtv.-nek és egyéb törvényeknek azokat a rendelkezéseit, amelyekből az indítványozó jogosultsága és az Alkotmánybíróság hatásköre megállapítható. 2. Az indítvány nem felel meg az Abtv.-ben és az Ügyrendben foglalt követelményeknek, mivel az indítványozók nem indokolták, hogy a kifogásolt jogszabály miért és mennyiben sérti az Alkotmány 50. § (1) bekezdését és 57. § (5) bekezdését, a kérelem az indítványozóknak az eljáró bíró lehetséges intézkedései felsorolásán kívül az Abtv. 38. § (1) bekezdése és az Alkotmány hivatkozott rendelkezései közötti kapcsolatra vonatkozó alkotmányossági szempontú érvelést nem tartalmaz. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja azokat az indítványokat, amelyek nem felelnek meg az Abtv. által támasztott köve telményeknek, így az indítványt az Ügyrend 29. § d) pontja alapján visszautasította. Budapest, 2010. február 23. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke