17/2012. (II. 3.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2012. január 30-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C. tör

17/2012. (II. 3.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2012. január 30-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a Demokratikus Koalíció (1025 Budapest, Felső Zöldmáli út 55.) képviseletében Bauer Tamás (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-7950-143). A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 10 500 Ft. Faxon benyújtott beadványon az illeték nem róható le. Indokolás I. A beadványozó 2012. január 5-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a forint vásárlóerejének védelmében, az Európai Unió alapszerződésével összhangban fennmaradjon a Magyar Nemzeti Bank függetlensége, és az Országgyűlés ne alkosson olyan törvényt, amely a Nemzeti Bankot – az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseiben meghatározott lehetőséggel élve – olyan új szervezetbe olvasztaná be, amelynek vezetőjét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezné ki, s a Nemzeti Bank elnöke az új vezető alárendeltje lenne?” Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív, illetve a konkrét kérdés hitelesítéséről szóló döntése során megvizsgálja, hogy a beadványozó magánszemély választójoggal rendelkezik-e, illetve a jogi személy bejegyzésre került-e közhiteles, bírósági nyilvántartásba. Beadványozó a Demokratikus Koalíció párt képviseletében meghatalmazással nyújtotta be a népszavazási kezdeményezést. Beadványozó a párt név-, székhely- és képviselő-változásáról szóló végzést a kezdeményezés benyújtásakor csatolta, a végzés jogerőre emelkedéséről szóló, záradékkal ellátott végzést a kezdeményezés Országos Választási Bizottság által történő megtárgyalásáig azonban nem nyújtotta be. Az Országos Választási Bizottság 50/1998. (IX. 28.) számú határozatában kifejtette, hogy a társadalmi szervezet bejegyzéséről szóló végzés ellen 15 napon belül jogorvoslati lehetőség áll fenn, e függő jogi helyzet akkor szűnik meg, ha a nyilvántartásba vételről szóló bírósági végzés jogerőre emelkedett. Ekkor tekinthető bejegyzett társadalmi szervezetnek. A Fővárosi Bíróság 60.Kpk.31.424/1998/2. számú végzésében kifejtettek szerint a bírósági bejegyzés csak és kizárólag a már jogerős bejegyzés lehet. Mint ahogy jogot alapítani csak jogerős határozatokra lehet, úgy a közhiteles nyilvántartásba való bejegyzésre is csak akkor alapítható jog, ha az jogerős. Azaz jogerőre emelkedés előtt, a bejegyzés puszta tényére hivatkozva jogot szerezni, igényt érvényesíteni nem lehet. A Kpkf.II.25/1992. számú LB végzés szerint a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételével válik jogi személlyé. A nyilvántartásba vett adatok között szerepel a társadalmi szervezet képviselőjének neve. Az adatok bejegyzése és a bejegyzett adatok változásának átvezetése a bíróság végzésével történik. Mindaddig, míg a bíróság végzéssel meg nem változtatja a bejegyzett adatokat, azok teljes bizonyító erővel bírnak, közhitelesek. Tekintettel arra, hogy a Demokratikus Koalíció párt bejegyző végzése jogerőssé válása vonatkozásában a beadványozó nem nyújtott be iratot, így sem a párt, sem a párt képviseletében, annak meghatalmazottja a bejegyzésre jogot nem alapíthatott, jognyilatkozat tételére, így népszavazás kezdeményezésére nem volt jogosult. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a Ve. 3. § értelmében a választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk – többek között – a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét is. Fentiek értelmében a beadványozó népszavazási kezdeményezése ezen alapelvnek nem felelt meg, ezért az Országos Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. II. A határozat az Nsztv. 2. §-án, Ve. 3. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés b) pontján, 42. § (1) bekezdés h) pontján, valamint a Legfelsőbb Bíróság 2/2010. (III. 23.) közigazgatási jogegységi határozatán alapul. Dr. Bordás Vilmos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke