← Magyarország

933/B/2004. AB végzés. Az Alkotmánybíróság állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyá

Röviden

Ez a határozat az Alkotmánybíróság döntését foglalja össze egy önkormányzati határozat alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában. Az Alkotmánybíróság az indítványt visszautasította, mivel az érintett önkormányzati határozat nem minősül normatív tartalmú aktusnak, így nem tartozik a hatáskörébe.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcspontok

📄 Jogszabály szövege
933/B/2004. AB végzés. Az Alkotmánybíróság állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában hivatalból eljárva meghozta Az Alkotmánybíróság Ráckeve Város Képviselő-testületének 197/2004. (VIII. 3.) számú határozata alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja. Az indítványozó Ráckeve Város Képviselő-testületének (a továbbiakban: Képviselő-testület) 197/2004. (VIII. 3.) számú határozata (a továbbiakban: Kt-határozat) alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. A Képviselő-testület a Kt-határozatban a ráckevei 0673/8., 0673/14., 0673/15., 0673/21., 0673/22., 0673/23., 0673/24., 0673/26., 0673/27., 0674/4., 0674/12., 0674/13., 0674/14., 0674/15., 0675., 0676/1., 0676/3. és 0676/5. hrsz.-ú ingatlanokat vonta belterületbe. Az indítványozó álláspontja szerint a Kt-határozat sérti az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-át, a 6. § (3) bekezdését, a 7. § (3) bekezdését, a 9. § (1), (2), (7), (8) és (9) bekezdéseit, a 12. § (1) és (2) bekezdéseit, a 61. § (1) bekezdését, a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 46. § (1) bekezdését, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) § (3) bekezdését, a 16. § (1) bekezdését, valamint az Alkotmány 2. § (1) bekezdését, a 8. § (2) bekezdését, a 42. §-át és a 44/A. § (1) és (2) bekezdéseit, mivel a Kt-határozat a Ráckeve Város Képviselő-testületének a Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Tervről szóló 19/1998. (IX. 25.) rendelete (a továbbiakban: RÉSZ) érintetlenül hagyásával, rajzi átvezetés nélkül változtatta meg a belterület határvonalát. Az Alkotmánybíróság vizsgálta, hogy van-e hatásköre a támadott Kt-határozat felülvizsgálatára és alkotmányellenessége esetén megsemmisítésére. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § b) pontja szerint az Alkotmánybíróság hatáskörébe jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tartozik. A Jat. határozza meg az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek körét. A Jat. 46. § (1) bekezdése szerint az Országgyűlés, a Kormány, a kormánybizottságok, az önkormányzatok és az önkormányzatok szervei határozatban szabályozzák az általuk irányított szervek feladatait, a saját működésüket, és állapítják meg a feladatkörükbe tartozó terveket. A Jat. 46. § (2) bekezdése szerint a rendelkezés nem érinti az önkormányzat egyedi határozat meghozatalára vonatkozó jogát. E törvényi szabályoknak megfelelően tehát nem minden önkormányzati határozat tartozik az állami irányítás egyéb jogi eszközei körébe. Az állami irányítás egyéb jogi eszközének csak azok az önkormányzati határozatok minősülnek, amelyek a Jat. 46. § (1) bekezdésében meghatározott tartalommal bírnak. E rendelkezés – terveken kívül – csak az irányított szervek feladatait, valamint az önkormányzat működését szabályozó, normatív tartalmú, a címzettek számára általános magatartási szabályt tartalmazó önkormányzati határozatokat minősíti e körbe tartozónak. „Önmagában véve azonban az, hogy valamely aktust olyan elnevezés alatt bocsátanak ki, amelyet a Jat. a jogszabályok vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközei megjelölésére használ, még nem szükségképpen alapozza meg az adott aktus felülvizsgálatára nézve az Alkotmánybíróság hatáskörét. A hatáskör vizsgálatánál nem az aktus elnevezése, hanem a benne foglalt rendelkezések jogi jellege az irányadó.” [52/1993. (X. 7.) AB végzés, ABH 1993, 407, 408.] Az Alkotmánybíróságnak tehát hatásköre vizsgálata során abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az indítványozó által támadott Kt-határozat minősíthető-e normatív tartalmú aktusnak. A Képviselő-testület a Kt-határozatban a ráckevei 0673/8., 0673/14., 0673/15., 0673/21., 0673/22., 0673/23., 0673/24., 0673/26., 0673/27., 0674/4., 0674/12., 0674/13., 0674/14., 0674/15., 0675., 0676/1., 0676/3. és 0676/5. hrsz.-ú ingatlanokat vonta belterületbe; e határozat egyedi, egyes ingatlanra vonatkozó, egyszeri aktust tartalmaz, így az nem minősíthető normatív tartalommal bíró aktusnak. Mivel az Alkotmánybíróság a Kt-határozat tekintetében nem állapította meg annak normatív tartalmát, ezért a megsemmisítésére irányuló indítványt az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.) 29. § b) pontjára figyelemmel – érdemi vizsgálat nélkül – visszautasította. A Kt-határozat törvénysértés esetén az Ötv. 99. § (2) bekezdés b) pontja szerint bíróság előtt támadható meg. Budapest, 2008. december 15. Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k., alkotmánybíró előadó alkotmánybíró

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.