933/B/
- AB végzés. Az Alkotmánybíróság állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában hivatalból eljárva meghozta Az Alkotmánybíróság Ráckeve Város Képviselő-testületének 197/
- (VIII. 3.) számú határozata alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja. Az indítványozó Ráckeve Város Képviselő-testületének (a továbbiakban: Képviselő-testület) 197/
- (VIII. 3.) számú határozata (a továbbiakban: Kt-határozat) alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. A Képviselő-testület a Kt-határozatban a ráckevei 0673/8., 0673/14., 0673/15., 0673/21., 0673/22., 0673/23., 0673/24., 0673/26., 0673/27., 0674/4., 0674/12., 0674/13., 0674/14., 0674/15., 0675., 0676/1., 0676/
- és 0676/
- hrsz.-ú ingatlanokat vonta belterületbe. Az indítványozó álláspontja szerint a Kt-határozat sérti az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
- évi LXXVIII. törvény
- §-át, a
- §
(3)bekezdését, a 7. §
(3)bekezdését, a 9. §
(1),
(2),
(7),
(8)és
(9)bekezdéseit, a 12. §
(1)és
(2)bekezdéseit, a 61. §
(1)bekezdését, a jogalkotásról szóló
- évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.)
- §
(1)bekezdését, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) §
(3)bekezdését, a 16. §
(1)bekezdését, valamint az Alkotmány 2. §
(1)bekezdését, a 8. §
(2)bekezdését, a 42. §-át és a 44/A. §
(1)és
(2)bekezdéseit, mivel a Kt-határozat a Ráckeve Város Képviselő-testületének a Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Tervről szóló 19/
- (IX. 25.) rendelete (a továbbiakban: RÉSZ) érintetlenül hagyásával, rajzi átvezetés nélkül változtatta meg a belterület határvonalát. Az Alkotmánybíróság vizsgálta, hogy van-e hatásköre a támadott Kt-határozat felülvizsgálatára és alkotmányellenessége esetén megsemmisítésére. Az Alkotmánybíróságról szóló
- évi XXXII. törvény
- § b) pontja szerint az Alkotmánybíróság hatáskörébe jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tartozik. A Jat. határozza meg az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek körét. A Jat.
- §
(1)bekezdése szerint az Országgyűlés, a Kormány, a kormánybizottságok, az önkormányzatok és az önkormányzatok szervei határozatban szabályozzák az általuk irányított szervek feladatait, a saját működésüket, és állapítják meg a feladatkörükbe tartozó terveket. A Jat. 46. §
(2)bekezdése szerint a rendelkezés nem érinti az önkormányzat egyedi határozat meghozatalára vonatkozó jogát. E törvényi szabályoknak megfelelően tehát nem minden önkormányzati határozat tartozik az állami irányítás egyéb jogi eszközei körébe. Az állami irányítás egyéb jogi eszközének csak azok az önkormányzati határozatok minősülnek, amelyek a Jat. 46. §
(1)bekezdésében meghatározott tartalommal bírnak. E rendelkezés – terveken kívül – csak az irányított szervek feladatait, valamint az önkormányzat működését szabályozó, normatív tartalmú, a címzettek számára általános magatartási szabályt tartalmazó önkormányzati határozatokat minősíti e körbe tartozónak. „Önmagában véve azonban az, hogy valamely aktust olyan elnevezés alatt bocsátanak ki, amelyet a Jat. a jogszabályok vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközei megjelölésére használ, még nem szükségképpen alapozza meg az adott aktus felülvizsgálatára nézve az Alkotmánybíróság hatáskörét. A hatáskör vizsgálatánál nem az aktus elnevezése, hanem a benne foglalt rendelkezések jogi jellege az irányadó.” [52/
- (X. 7.) AB végzés, ABH 1993, 407, 408.] Az Alkotmánybíróságnak tehát hatásköre vizsgálata során abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az indítványozó által támadott Kt-határozat minősíthető-e normatív tartalmú aktusnak. A Képviselő-testület a Kt-határozatban a ráckevei 0673/8., 0673/14., 0673/15., 0673/21., 0673/22., 0673/23., 0673/24., 0673/26., 0673/27., 0674/4., 0674/12., 0674/13., 0674/14., 0674/15., 0675., 0676/1., 0676/
- és 0676/
- hrsz.-ú ingatlanokat vonta belterületbe; e határozat egyedi, egyes ingatlanra vonatkozó, egyszeri aktust tartalmaz, így az nem minősíthető normatív tartalommal bíró aktusnak. Mivel az Alkotmánybíróság a Kt-határozat tekintetében nem állapította meg annak normatív tartalmát, ezért a megsemmisítésére irányuló indítványt az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/
- (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.)
- § b) pontjára figyelemmel – érdemi vizsgálat nélkül – visszautasította. A Kt-határozat törvénysértés esetén az Ötv.
- §
(2)bekezdés b) pontja szerint bíróság előtt támadható meg. Budapest,
- december
- Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k., alkotmánybíró előadó alkotmánybíró