📄 Jogszabály szövege
933/B/2004. AB végzés. Az Alkotmánybíróság állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában hivatalból eljárva meghozta
Az Alkotmánybíróság Ráckeve Város Képviselő-testületének 197/2004. (VIII. 3.) számú határozata alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.
Az indítványozó Ráckeve Város Képviselő-testületének (a továbbiakban: Képviselő-testület) 197/2004.
(VIII. 3.) számú határozata (a továbbiakban: Kt-határozat)
alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. A Képviselő-testület a Kt-határozatban a ráckevei 0673/8., 0673/14., 0673/15., 0673/21., 0673/22.,
0673/23., 0673/24., 0673/26., 0673/27., 0674/4.,
0674/12., 0674/13., 0674/14., 0674/15., 0675., 0676/1.,
0676/3. és 0676/5. hrsz.-ú ingatlanokat vonta belterületbe.
Az indítványozó álláspontja szerint a Kt-határozat sérti az
épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.
évi LXXVIII. törvény 2. §-át, a 6. § (3) bekezdését, a 7. §
(3) bekezdését, a 9. § (1), (2), (7), (8) és (9) bekezdéseit, a
12. § (1) és (2) bekezdéseit, a 61. § (1) bekezdését, a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.)
46. § (1) bekezdését, a helyi önkormányzatokról szóló
1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) § (3) bekezdését, a 16. § (1) bekezdését, valamint az Alkotmány
2. § (1) bekezdését, a 8. § (2) bekezdését, a 42. §-át és a
44/A. § (1) és (2) bekezdéseit, mivel a Kt-határozat a Ráckeve Város Képviselő-testületének a Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Tervről szóló 19/1998. (IX. 25.)
rendelete (a továbbiakban: RÉSZ) érintetlenül hagyásával,
rajzi átvezetés nélkül változtatta meg a belterület határvonalát.
Az Alkotmánybíróság vizsgálta, hogy van-e hatásköre a
támadott Kt-határozat felülvizsgálatára és alkotmányellenessége esetén megsemmisítésére.
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § b) pontja szerint az Alkotmánybíróság hatáskörébe jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi
eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tartozik. A Jat. határozza meg az állami irányítás egyéb jogi
eszközeinek körét. A Jat. 46. § (1) bekezdése szerint az Országgyűlés, a Kormány, a kormánybizottságok, az önkormányzatok és az önkormányzatok szervei határozatban
szabályozzák az általuk irányított szervek feladatait, a saját működésüket, és állapítják meg a feladatkörükbe tartozó terveket. A Jat. 46. § (2) bekezdése szerint a rendelkezés nem érinti az önkormányzat egyedi határozat meghozatalára vonatkozó jogát.
E törvényi szabályoknak megfelelően tehát nem minden
önkormányzati határozat tartozik az állami irányítás egyéb
jogi eszközei körébe. Az állami irányítás egyéb jogi eszközének csak azok az önkormányzati határozatok minősülnek, amelyek a Jat. 46. § (1) bekezdésében meghatározott
tartalommal bírnak. E rendelkezés – terveken kívül – csak
az irányított szervek feladatait, valamint az önkormányzat
működését szabályozó, normatív tartalmú, a címzettek
számára általános magatartási szabályt tartalmazó önkormányzati határozatokat minősíti e körbe tartozónak.
„Önmagában véve azonban az, hogy valamely aktust
olyan elnevezés alatt bocsátanak ki, amelyet a Jat. a jogszabályok vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközei
megjelölésére használ, még nem szükségképpen alapozza
meg az adott aktus felülvizsgálatára nézve az Alkotmánybíróság hatáskörét. A hatáskör vizsgálatánál nem az aktus
elnevezése, hanem a benne foglalt rendelkezések jogi jellege az irányadó.” [52/1993. (X. 7.) AB végzés, ABH
1993, 407, 408.] Az Alkotmánybíróságnak tehát hatásköre
vizsgálata során abban a kérdésben kellett állást foglalnia,
hogy az indítványozó által támadott Kt-határozat minősíthető-e normatív tartalmú aktusnak.
A Képviselő-testület a Kt-határozatban a ráckevei
0673/8., 0673/14., 0673/15., 0673/21., 0673/22., 0673/23.,
0673/24., 0673/26., 0673/27., 0674/4., 0674/12., 0674/13.,
0674/14., 0674/15., 0675., 0676/1., 0676/3. és 0676/5.
hrsz.-ú ingatlanokat vonta belterületbe; e határozat egyedi,
egyes ingatlanra vonatkozó, egyszeri aktust tartalmaz, így az
nem minősíthető normatív tartalommal bíró aktusnak.
Mivel az Alkotmánybíróság a Kt-határozat tekintetében
nem állapította meg annak normatív tartalmát, ezért a megsemmisítésére irányuló indítványt az Alkotmánybíróság
ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.)
Tü. határozat (ABH 2003, 2065.) 29. § b) pontjára figyelemmel – érdemi vizsgálat nélkül – visszautasította.
A Kt-határozat törvénysértés esetén az Ötv. 99. § (2) bekezdés b) pontja szerint bíróság előtt támadható meg.
Budapest, 2008. december 15. Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.