174/2010. (IX. 30.) AB határozata
Miről szól ez a jogszabály?
Ez a határozat az Alkotmánybíróság döntése egy országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítésével kapcsolatos kifogásról. Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság (OVB) eredeti döntését, amely megtagadta az ív hitelesítését.
Kire vonatkozik: Magánszemélyek, akik országos népszavazási kezdeményezést nyújtanak be; Az Országos Választási Bizottság.
Fő adatok
- Ország
- Magyarország
- Jogterület
- Egyéb jogszabályok
- Forrás
- MultiLegalPile/
- Szöveg letöltve
- Magyarázat frissítve
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- Az Országos Választási Bizottság döntéseinek felülvizsgálatát.
- Az országos népszavazási kezdeményezések aláírásgyűjtő íveinek hitelesítését.
- A népszavazási kérdések egyértelműségének követelményét.
- Az OVB üléseinek nyilvánosságát és a zárt ülés elrendelésének lehetőségét.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- Magánszemélyek, akik országos népszavazási kezdeményezést nyújtanak be.
- Az Országos Választási Bizottság.
- Az Alkotmánybíróság.
Melyek a főbb pontok?
- Az OVB megtagadta az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, mert a kérdés nem felelt meg az egyértelműség követelményének.
- A kérdés félrevezető volt, mert azt sugallta, hogy az OVB más esetekben is tarthat zárt ülést, holott csak egy speciális esetben (mentelmi jog felfüggesztése) teheti.
- Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az OVB döntését, mert az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadása jogszerű volt.
- Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét rendelte el a Magyar Közlönyben.
Egyéb jogszabályok
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
174/2010. (IX. 30.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő íve mintapéldányának, illetve az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 331/2010. (IV. 23.) OVB határozatát helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Indokolás 1. Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 331/2010. (IV. 23.) OVB határozatában magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő íve mintapéldányának hitelesítését megtagadta.
Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvényben mondja ki: az Országos Választási Bizottság döntéseit csak nyilvános ülésén hozhatja meg és nem rendelhet el zárt ülést?”
Az OVB határozata indokolásában megállapította, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. §
Az OVB utalt arra, hogy a népszavazásra bocsátott kérdésnek mind a választópolgár, mind a jogalkotó számára egyértelműnek kell lennie. A kérdés félrevezető, mivel az OVB a jelenleg hatályos szabályozás szerint is nyilvános ülésen hozza meg döntéseit, és kizárólag egy speciális esetben, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 7. § (2) bekezdése alapján, a képviselőválasztáson jelöltként igazolt személy mentelmi jogának felfüggesztéséről történő döntés során lehet zárt ülést tartani.
Az OVB álláspontja szerint a kérdés azt a téves benyomást kelti a választópolgárban, mintha egyéb esetekben is lehetőség lenne zárt ülés elrendelésére. A választópolgártól nem várható el az OVB eljárására vonatkozó részletes előírások mélyreható ismerete. Az OVB álláspontja szerint a választópolgárok számára nem lenne egyértelmű, hogy pontosan milyen népszavazási kezdeményezést, és eredményes népszavazás esetén milyen tartalmú jogalkotási kötelezettséget támogatnának aláírásukkal, illetve szavazatukkal.
A kezdeményezők a törvényes határidőn belül kifogást nyújtottak be, melyben kérték, hogy az Alkotmánybíróság a 331/2010. (IV. 23.) OVB határozatot semmisítse meg, és az OVB-t utasítsa új eljárásra.
Véleményük szerint a határozat jogszabálysértő, és a kezdeményezést jogszabálysértés hiányában hitelesíteni kellett volna. A kérdés a választópolgárok számára egyértelművé teszi, hogy az OVB ülései minden esetben nyilvánosak.
Az esetleges nyilvános ülésen kell a személyhez fűződő és a személyes adatok védelméhez fűződő jogok védelméről gondoskodni. Az OVB törvénysértő gyakorlatot folytat, amikor a mentelmi ügyekben zárt ülést rendel el, úgy vélik, hogy a bűnüldöző hatóság megkeresése, a bűncselekmény minősítése és az érintett képviselőjelölt személye nem minősül személyes adatnak. Álláspontjuk szerint a választópolgárnak joga van tudni, hogy az OVB mely képviselőjelölt, milyen jellegű mentelmi ügyében hoz döntést.
Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában, valamint a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy az OVB határozata ellen beérkezett kifogás megfelel-e a Ve. 77. § (2) bekezdése a)–c) pontjaiban, illetve a Ve. 130. §
Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el.
Budapest, 2010. szeptember 28. Dr. Holló András s. k., az Alkotmánybíróság helyettes elnöke