174/2010. (IX. 30.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak országos népszavazási kezdemé

174/2010. (IX. 30.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő íve mintapéldányának, illetve az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 331/2010. (IV. 23.) OVB határozatát helybenhagyja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. Indokolás 1. Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 331/2010. (IV. 23.) OVB határozatában magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő íve mintapéldányának hitelesítését megtagadta. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvényben mondja ki: az Országos Választási Bizottság döntéseit csak nyilvános ülésén hozhatja meg és nem rendelhet el zárt ülést?” Az OVB határozata indokolásában megállapította, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. Az OVB utalt arra, hogy a népszavazásra bocsátott kérdésnek mind a választópolgár, mind a jogalkotó számára egyértelműnek kell lennie. A kérdés félrevezető, mivel az OVB a jelenleg hatályos szabályozás szerint is nyilvános ülésen hozza meg döntéseit, és kizárólag egy speciális esetben, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 7. § (2) bekezdése alapján, a képviselőválasztáson jelöltként igazolt személy mentelmi jogának felfüggesztéséről történő döntés során lehet zárt ülést tartani. Az OVB álláspontja szerint a kérdés azt a téves benyomást kelti a választópolgárban, mintha egyéb esetekben is lehetőség lenne zárt ülés elrendelésére. A választópolgártól nem várható el az OVB eljárására vonatkozó részletes előírások mélyreható ismerete. Az OVB álláspontja szerint a választópolgárok számára nem lenne egyértelmű, hogy pontosan milyen népszavazási kezdeményezést, és eredményes népszavazás esetén milyen tartalmú jogalkotási kötelezettséget támogatnának aláírásukkal, illetve szavazatukkal. 2. Az OVB határozata a Magyar Közlöny 60. számában, 2010. április 23-án jelent meg. A kezdeményezők a törvényes határidőn belül kifogást nyújtottak be, melyben kérték, hogy az Alkotmánybíróság a 331/2010. (IV. 23.) OVB határozatot semmisítse meg, és az OVB-t utasítsa új eljárásra. Véleményük szerint a határozat jogszabálysértő, és a kezdeményezést jogszabálysértés hiányában hitelesíteni kellett volna. A kérdés a választópolgárok számára egyértelművé teszi, hogy az OVB ülései minden esetben nyilvánosak. Az esetleges nyilvános ülésen kell a személyhez fűződő és a személyes adatok védelméhez fűződő jogok védelméről gondoskodni. Az OVB törvénysértő gyakorlatot folytat, amikor a mentelmi ügyekben zárt ülést rendel el, úgy vélik, hogy a bűnüldöző hatóság megkeresése, a bűncselekmény minősítése és az érintett képviselőjelölt személye nem minősül személyes adatnak. Álláspontjuk szerint a választópolgárnak joga van tudni, hogy az OVB mely képviselőjelölt, milyen jellegű mentelmi ügyében hoz döntést. 3. Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontja alapján a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati természetű. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában, valamint a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy az OVB határozata ellen beérkezett kifogás megfelel-e a Ve. 77. § (2) bekezdése a)–c) pontjaiban, illetve a Ve. 130. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, valamint, hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadása során az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el. [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.] Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva is alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el. [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.] Az Alkotmánybíróság a határozattal szemben benyújtott kifogás érveit nem találta megalapozottnak. Az OVB a kifogásolt határozatban az aláírásgyűjtő ív hitelesítését az Nsztv. 10. § c) pontjában foglaltak alapján jogszerűen tagadta meg, ezért az Alkotmánybíróság az OVB határozatában foglalt indokolással egyetértve, az indokok helyességére tekintettel a 331/2010. (IV. 23.) OVB határozatot helybenhagyta. Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Budapest, 2010. szeptember 28. Dr. Holló András s. k., az Alkotmánybíróság helyettes elnöke