Röviden
Ez a határozat egy országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését tagadja meg. A megtagadás oka, hogy a kérdés Alkotmány módosítását igényelné, és nem egyértelmű.
Amit szabályoz
- Az aláírásgyűjtő ívek hitelesítésének megtagadását.
- Az Alkotmány módosítására irányuló népszavazási kérdések tilalmát.
- A népszavazási kérdések egyértelműségének követelményét.
- A határozat elleni jogorvoslat lehetőségét.
Akire vonatkozik
- Dr. N. F. magánszemély, mint a népszavazási kezdeményezés benyújtója.
- Az Országos Választási Bizottság, mint a döntéshozó szerv.
Kulcspontok
- Az Országos Választási Bizottság megtagadta az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését.
- A népszavazási kérdés Alkotmány módosítását tenné szükségessé, ami választópolgári kezdeményezésre induló népszavazással nem lehetséges.
- A kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének, mert több különálló kérdést von össze, és nem egyértelműen megfogalmazott.
- A határozat ellen 15 napon belül lehet kifogást benyújtani az Alkotmánybírósághoz címezve, az Országos Választási Bizottságnál.
📄 Jogszabály szövege
110/2010. (II. 18.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2010. február 11-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C. törvény (a továb biak ban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva dr. N. F. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett
kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest,
Pf. 314; fax: 06-1-441-1729).
Indokolás I. A beadványozó 2010. január 28-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz
az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továb biak ban: Nsztv.) 2. §-a szerinti
hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a jövőben 5 hektárnál nagyobb termőföld tulajdont olyan magánszemély szerezhessen, aki
helyben vagy szomszéd településen bejelentett állandó lakhellyel és nyelvvizsga bizottság által igazolt legalább középfokú
mezőgazdasági szakmai magyar nyelvismerettel rendelkezik, továbbá legalább középfokú mezőgazdasági
szakképzettségét vagy mezőgazdasági tevékenységét legalább 5 évre visszamenőleg hivatalosan igazolni tudja?”
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdésben tartott eredményes népszavazást köve tően
megalkotásra kerülő jogszabály oly mértékben korlátozná a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi
XX. törvény (a továb biak ban: Alkotmány) 13. §-ában biztosított tulajdonhoz való jogot, hogy az Alkotmány
módosítása válna szükségessé. Az Alkotmánybíróság több határozatában is [2/1993. (I. 22.) AB, 25/1999. (XI. 22.) AB,
28/1999. (VII. 7.) AB, 40/1999. (XII. 21.) AB, 50/2001. (XI. 22.) AB, 48/2003. (X. 27.) AB határozatok] kifejtett következetes
gyakorlatára tekintettel az Alkotmány nem módosítható választópolgári kezdeményezésre induló népszavazással.
Az Országos Választási Bizottság – az Alkotmánybíróság vonatkozó gyakorlatára is tekintettel – megállapítja, hogy
az Alkotmány módosítására irányuló kérdésben a választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye.
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés nem felel meg
az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének sem. A népszavazásra bocsátott kérdésnek
egyrészt a választópolgár, másrészt a jogalkotó számára is egyértelműnek kell lennie. Az egyértelműség
követelményét a testület és az Alkotmánybíróság is a népszavazáshoz való jog alkotmányos garanciájaként értelmezi
[51/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH, 2001, 392, 396.; 25/ 2004. (VII. 7.) AB határozat, ABH 2004, 381, 386.; 24/2006.
(VI. 15.) AB határozat, ABK 2006.június, 429, 430.].
A választópolgári egyértelműség szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésnek egyértelműen eldönthetőnek kell
lennie, arra a választópolgárnak igennel vagy nemmel kell tudnia válaszolni. A leírtakból következik, hogy a túl
bonyolult, érthetetlen vagy félreérthető kérdés sem tekinthető egyértelműnek.
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés valójában számos kérdést,
feltételt von egységbe, amelyek külön-külön is megválaszolhatók (lakóhely, szakképzettség, igazolás stb.). Így
a választópolgárnak nincs lehetősége megkülönböztetést tenni, és részkérdésenként véleményt nyilvánítani
a kezdeményezésről. Nem állapítható meg egyértelműen továbbá az sem, hogy a kérdésben foglalt feltételek
egymással milyen összefüggésben vannak. Ennek alapján a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre nem lehet
egyértelműen válaszolni.
A népszavazásra feltenni kívánt kérdésből nem állapítható meg továbbá az sem, hogy beadványozó mit ért
a „középfokú mezőgazdasági szakmai magyar nyelvismeret” alatt és hogy az mely személyi körre lenne kötelező.
Ezáltal nem egyértelmű, hogy annak meglétét egy magyar állampolgárnak is igazolni kellene-e vagy sem.
A fentieknek meg fele lően az Országos Választási Bizottság az Nsztv. 10. § b) és c) pontja alapján megtagadja
az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, mivel a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani és a kérdés
megfogalmazása nem felel meg a törvény ben előírt követelményeknek.
II. A határozat az Alkotmány 13. §-án, Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának b) és c) pontján és a 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról
szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.
Dr. Szigeti Péter s. k.,
az Országos Választási Bizottság elnöke
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.