Röviden
Ez a rendelet a Külügyminisztériumon belüli katasztrófavédelmi és polgári védelmi feladatokat szabályozza, meghatározva a minisztérium és munkavállalói jogait és kötelességeit katasztrófahelyzetek esetén.
Amit szabályoz
- A Külügyminisztérium belföldi szervezeti egységeinek katasztrófavédelmi feladatait.
- A minisztérium munkavállalóinak jogait és kötelességeit katasztrófahelyzetekben.
- A külügyminiszter feladatait a védekezés megszervezésében, irányításában, a felkészülés, a védekezés és a következmények felszámolása során.
- A minisztériumon belüli védekezési feladatok irányítását és ellátását.
Akire vonatkozik
- A Külügyminisztérium belföldi szervezeti egységei.
- A Külügyminisztériummal közszolgálati jogviszonyban, illetve munkaviszonyban álló személyek (munkavállalók).
Kulcsfontosságú pontok
- A munkavállaló jogosult megismerni a környezetében lévő katasztrófaveszélyt és elsajátítani a védekezés szabályait.
- A munkavállaló joga és kötelessége közreműködni a katasztrófa elleni védekezésben és a következmények felszámolásában.
- A külügyminiszter gondoskodik többek között a védelemben részt vevő szervezeti egység kijelöléséről, a pénzügyi fedezet tervezéséről, a minisztérium működőképességének fenntartására vonatkozó tervek elkészítéséről, valamint a munkavállalók képzéséről.
- A védekezési időszakok feladatainak minisztériumon belüli irányítását a területet felügyelő helyettes államtitkár látja el.
📄 Jogszabály szövege
23/2003. (X. 16.) KüM rendelete a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól.
A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény
(a továbbiakban: Kat.) 53. §-ának c) pontjában, valamint a
polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény
42. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről
és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek
elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet
(a továbbiakban: R.) előírásaira figyelemmel — a belügyminiszterrel egyetértésben — a következőket rendelem el:
Általános rendelkezések 1. § A rendelet hatálya kiterjed a Külügyminisztérium
(a továbbiakban: minisztérium) belföldi szervezeti egységeire, továbbá a minisztériummal közszolgálati jogviszonyban, illetve munkaviszonyban álló személyekre (a továbbiakban: munkavállalók).
2. § (1) A munkavállaló jogosult arra, hogy
a) megismerje a környezetében lévő katasztrófa
veszélyt;
b) elsajátítsa a védekezés szabályait és módjait.
(2) A munkavállaló joga és kötelessége közreműködni a
katasztrófa elleni védekezésben és a következmények felszámolásában.
A védekezés minisztériumon belüli feladatai 3. § (1) A külügyminiszter (a továbbiakban: miniszter) a védelem minisztériumon belüli megszervezése és irányítása
érdekében a védekezésre való felkészülés során gondoskodik:
a) a felügyelete alá tartozó szervek vonatkozásában a
védelemben részt vevő szervezeti egység kijelöléséről, feladatainak meghatározásáról, az ágazati védekezési bizottság létrehozásáról és működési feltételeinek megteremtéséről;
b) a Kormányzati Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: KKB) ülésein, az Operatív Törzsben, valamint a
védekezési bizottságokban és munkabizottságokban a
minisztérium képviseletéről;
c) a katasztrófa- és polgári védelmi feladatok pénzügyi
fedezetének tervezéséről a minisztérium költségvetésében;
d) a veszélyeztetettség függvényében történő védekezéshez szükséges anyagi, eszköz-, szállítókapacitási igények, kitelepítés esetére szükséges objektumok felméréséről;
e) a minisztérium működőképességének fenntartására
vonatkozó tervek elkészítéséről;
f) a külön jogszabályok alapján előírt védelmi intézkedési tervek előkészítéséről, az ágazat működési területét
érintő sajátos védelmi feladatok meghatározásáról;
g) a védekezés idején szükséges informatikai háttér biztosításáról, a vagyonvédelemhez és a dokumentációk biztonságba helyezéséhez szükséges feltételek biztosításáról;
h) az országos katasztrófavédelmi kommunikációs és
információs rendszerhez csatlakozó minisztériumon belüli
riasztási-értesítési rendszer megszervezéséről és az ügyeleti szolgálat biztosításáról;
i) a védelmi gyakorlatokon való minisztériumi részvételről; j) a munkavállalók katasztrófa- és polgári védelemmel
összefüggő képzéséről és felkészítéséről.
(2) A védekezés időszakában a miniszter gondoskodik
a) az ágazati védekezési bizottság működtetéséről;
b) az élet- és vagyonmentésről;
c) a szükséges mértékű személyi és eszközállomány át
csoportosításáról;
d) jogszabályok alapján a hazai szervekkel történő
együttműködésről;
e) a hatályos két- és többoldalú egyezmények és meg
állapodások alapján a nemzetközi szervezetekkel, külföldi
szervekkel és intézményekkel való együttműködésről;
f) nemzetközi jogi kötelezettségek szerint a segélyszállítmányok, adományok fogadásában, eljuttatásában való
részvételről.
(3) A következmények felszámolása és a helyreállítás
során a miniszter
a) intézkedik a károk felméréséről;
b) biztosítja a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokból
a károk felszámolásához és a működés helyreállításához
szükséges pénzügyi fedezetet;
c) meghatározza a helyreállítás fontossági sorrendjét és
ütemét.
A minisztérium védekezési feladatainak irányítása
és ellátása 4. §
(1) A védekezési időszakok feladatainak minisztériumon belüli irányítását a területet felügyelő helyettes államtitkár látja el. Ennek keretében:
a) intézkedik az R. 12. §-ának (3) és (4) bekezdéseiben
az állami szervek vezetői részére meghatározott feladatok
végrehajtásáról;
b) teljesíti a Kat. 21. §-ában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettséget.
(2) A feladatok teljesítésének előkészítését, végrehajtását, szervezését, összehangolását és ellenőrzését az alárendelt, védelmi feladatok ellátására kijelölt szervezeti egység
útján látja el.
Záró rendelkezés 5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Kovács László s. k.,
külügyminiszter
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.