Rövid összefoglalás
Ez a határozat az Alkotmánybíróság döntését rögzíti egy országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítésével kapcsolatos kifogás ügyében. Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság (OVB) azon határozatát, amely megtagadta az aláírásgyűjtő ív hitelesítését.
Amit szabályoz
- Az országos népszavazási kezdeményezések aláírásgyűjtő íveinek hitelesítését.
- A népszavazásra szánt kérdések egyértelműségi követelményét.
- Az OVB határozatai elleni kifogások elbírálását az Alkotmánybíróság által.
Akire vonatkozik
- Azok a személyek vagy csoportok, akik országos népszavazást kezdeményeznek.
- Az Országos Választási Bizottság (OVB).
Főbb pontok
- Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az OVB 463/2009. (XI. 30.) OVB számú határozatát.
- Az OVB megtagadta az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, mert a kérdés nem felelt meg az 1998. évi III. törvény 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműségi követelménynek.
- A kifogástevők által javasolt kérdés a "szubjektív vélemény" fogalmát használta, amelyet az OVB és az Alkotmánybíróság is nehezen értelmezhetőnek talált.
- Az Alkotmánybíróság a kifogást nem találta megalapozottnak.
📄 Jogszabály szövege
59/2010. (V. 13.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő
határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 463/2009. (XI. 30.) OVB számú határozatát helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Indokolás I. 1. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továb biak ban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján kifogás érkezett
az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továb biak ban: OVB) 463/2009. (XI. 30.) OVB határozata
(a továb biak ban: OVBh.) ellen.
A kifogástevők 2009. november 2-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be az OVB-hez hitelesítés céljából,
amely aláírásgyűjtő íven az alábbi kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról,
hogy a jogszabályban meghatározott közfeladatot ellátó testületi szerv tagja, ha a testület ülésen szubjektív
véleményt fejt ki egy adott kérdésben, illetve a beadvány előterjesztőjével szemben, úgy a testület többségi
szavazattal hozott döntésével az illető személyt felszólítsa a testületi tagságról való lemondásra, amelynek az érintett
testületi tag 8 napon belül köteles eleget tenni?”
Az OVB a kifogástevők által támadott határozatával az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta.
Az OVBh. indoklása megállapította, hogy a kezdeményezés nem felel meg az országos népszavazásról és népi
kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továb biak ban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében megfogalmazott
egyértelműségi követelménynek, amely szerint a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy
arra egyértelműen lehessen válaszolni. Mind a jogalkotó, mindpedig a választópolgár számára nehezen értelmezhető
a kezdeményezésben használt „szubjektív vélemény” fogalom, mivel a vélemény elvileg szubjektív természetű.
A kérdés megfogalmazása azonban azt a téves látszatot kelti, mintha létezne objektív véleménykifejtés, mely esetében
a közfeladatot ellátó testületi szerv tagjának nem kellene számolnia a kezdeményezésben megfogalmazott
követelményekkel. A véleménynyilvánítás e két formájának a különbségére vonatkozóan azonban a kezdeményezés
nem tartalmaz rendelkezést. Mindezek alapján az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta.
2. A kifogástevők álláspontja szerint az OVBh. indokolása jogszabálysértő, mivel az általuk feltenni javasolt kérdés
egyértelmű. Nézetük szerint szubjektív a vélemény, ha a véleményt alkotó (döntést hozó) személy a vélemény
kialakítása során nem a tényeket és az üggyel és a jogalkalmazással összefüggő releváns körülményeket veszi
figye lembe, hanem a kérelmezővel kapcsolatban kialakult motivációit, érzelmeit. A kérdés tehát az Alkotmány 2. §
(1) bekezdésében meghatározott demokratikus jogállamiság keretében a tisztességes eljárás lefolytatásának alapját
célozza meg a közmegbízatás elfogulatlan teljesítésére alkalmatlan személyek kirekesztésével.
Mindezekre tekintettel a kifogástevők az OVBh. megsemmisítését, és az OVB új eljárásra utasítását kérik
az Alkotmánybíróságtól.
II. A kifogás nem megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény
1. § h) pontjában foglaltaknak meg fele lően a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróságnak a kifogás alapján
lefolytatott eljárása jogorvoslati eljárás. Ennek során az Alkotmánybíróság – alkotmányos jogállásával és
rendeltetésével összhangban – a beérkezett kifogás keretei között azt vizsgálja, hogy az aláírásgyűjtő ív és
a népszavazásra szánt kérdés megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, és hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési
eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek meg fele lően járt-e el.
2. Az OVB határozatában megállapította, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. §
(1) bekezdésében rögzített egyértelműség követelményének. Az OVB határozatában foglalt indokolással egyetértve
az Alkotmánybíróság a kifogást nem találta megalapozottnak, és a 462/2009. (XI. 31.) OVB határozatot az abban foglalt
indokok helyességére tekintettel, azonos indokok alapján helybenhagyta.
Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére
tekintettel rendelte el.
Budapest, 2010. május 10.
Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.