← Magyarország

85/2010. (V. 20.) AB végzése. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak országos népszavazás aláírásgyűjtő ív mintapéldányával, illetve

Röviden

Ez a jogszabály az Alkotmánybíróság döntését tartalmazza egy országos népszavazási aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadása elleni kifogásról. Az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasította a kifogást, mert az nem felelt meg a törvényi követelményeknek.

Mit szabályoz

Kit érint

Kulcspontok

Jogszabály szövege

85/

  1. (V. 20.) AB végzése. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak országos népszavazás aláírásgyűjtő ív mintapéldányával, illetve az azon szereplő kérdés hitelesítésével kapcsolatban hozott határozata ellen benyújtott kifogás tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 324/
  2. (VII. 22.) OVB határozata ellen benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. Indokolás I. Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) a 324/
  3. (VII. 22.) OVB határozatával megtagadta egy országos népszavazás aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a soron következő általános országgyűlési képviselő választáskor 176 parlamenti képviselő kerüljön megválasztásra a jelenlegi 386 helyett?”. Az OVB a határozata indokolásában a hitelesítés megtagadását arra alapította, hogy a kérdés ellentétes az Alkotmány 28/C. §

(5)bekezdés d) pontjában foglaltakkal, mely szerint nem lehet országos népszavazást tartani az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítási kérdésről. Az OVB álláspontja szerint a „a kérdésben tartott eredményes népszavazás (...) olyan mértékben változtatná meg az Országgyűlés összetételét, hogy az szükségképpen maga után vonná az Országgyűlés belső szervezetének (frakciók, bizottságok stb.) átalakítását is”. A 324/2009. (VII. 22.) OVB határozat a Magyar Közlöny 2009. évi 100. számában, 2009. július 22-én jelent meg. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. §
(1)bekezdése szerint az OVB-nek az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet benyújtani. A határozat ellen
  1. július 29-én érkezett kifogás. A kifogás benyújtója szerint a „kérdés tárgya nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe”, a „kerüljön megválasztásra” szövegezés ugyanis csak a választópolgárok számára jelentene „végrehajtási kötelezettséget”. A kifogás benyújtója ezért az OVB határozatának helybenhagyását és az indokolás megváltoztatását kérte. II.
  2. A jelen ügyben az Alkotmánybíróság hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló
  3. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.)
  4. § h) pontja alapján a Ve.
  5. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása jogorvoslati eljárás, ezért az Alkotmánybíróság a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadása során az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el [63/
  6. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.]. Az Alkotmánybíróság e hatáskörében eljárva is alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el feladatát [25/
  7. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.].
  8. A kifogás benyújtója ebben az esetben kizárólag az OVB határozat indokolásának megváltoztatását kérte, az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadásával egyetértett. Az Alkotmánybíróság szerint a „népszavazási kezdeményezés tárgyában hozott döntés elleni kifogást csak az OVB határozatának rendelkező része ellen lehet előterjeszteni, annak megsemmisítését, és az OVB új eljárásra utasítását kérve” [7/
  9. (I. 21.) AB végzés, ABK
  10. január, 39.]. A Ve.
  11. §
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontja kimondja, hogy az OVB határozata ellen előterjesztett kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését és annak bizonyítékait. A Ve. 77. §
(5)bekezdése értelmében a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az elkésett, vagy nem tartalmazza a 77. §
(2)bekezdés a)–b) pontjában foglaltakat. [13/
  1. (II. 13.) AB végzés, ABK
  2. február, 154.] Az Alkotmánybíróság megállapította: a jelen ügyben előterjesztett kifogás nem tekinthető érdemben elbírálhatónak, mivel nem felel meg a törvényben előírt követelményeknek. Az Alkotmánybíróság ezért az előírásoknak meg nem felelő kifogást az Abtv.
  3. §
(2)bekezdésére, a Ve.
  1. §-ára, és a
  2. §
(5)bekezdésére figyelemmel, az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/
  1. (I. 12.) Tü. határozat (ABK
  2. január, 3.)
  3. § b) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül visszautasította. Az Alkotmánybíróság a végzés közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Budapest,
  4. május
  5. Dr. Holló András s. k., az Alkotmánybíróság helyettes elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.