Röviden
Ez a jogszabály az Alkotmánybíróság döntését tartalmazza egy országos népszavazási aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadása elleni kifogásról. Az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasította a kifogást, mert az nem felelt meg a törvényi követelményeknek.
Mit szabályoz
- Az Országos Választási Bizottság (OVB) határozatai elleni kifogások elbírálását.
- Az aláírásgyűjtő ívek és a népszavazási kérdések hitelesítésével kapcsolatos eljárást.
- Az Alkotmánybíróság hatáskörét és eljárását a választási ügyekben.
- A kifogások benyújtásának formai és tartalmi követelményeit.
Kit érint
- Azok, akik országos népszavazási kezdeményezést nyújtanak be.
- Az Országos Választási Bizottság (OVB).
Kulcspontok
- Nem lehet országos népszavazást tartani az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítási kérdésről.
- Az OVB döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet benyújtani.
- A kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését és annak bizonyítékait.
- Az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a kifogást, ha az elkésett, vagy nem tartalmazza a jogszabálysértés megjelölését és bizonyítékait.
📄 Jogszabály szövege
85/2010. (V. 20.) AB végzése. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak országos népszavazás aláírásgyűjtő ív mintapéldányával, illetve az azon szereplő kérdés hitelesítésével kapcsolatban hozott határozata ellen benyújtott kifogás tárgyában meghozta a következő
végzést: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 324/2009. (VII. 22.) OVB határozata ellen benyújtott kifogást
érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Indokolás I. Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) a 324/2009. (VII. 22.) OVB határozatával megtagadta egy
országos népszavazás aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a soron következő általános országgyűlési képviselő választáskor 176 parlamenti képviselő
kerüljön megválasztásra a jelenlegi 386 helyett?”. Az OVB a határozata indokolásában a hitelesítés megtagadását arra
alapította, hogy a kérdés ellentétes az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés d) pontjában foglaltakkal, mely szerint nem
lehet országos népszavazást tartani az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítási kérdésről. Az OVB
álláspontja szerint a „a kérdésben tartott eredményes népszavazás (...) olyan mértékben változtatná meg
az Országgyűlés összetételét, hogy az szükségképpen maga után vonná az Országgyűlés belső szervezetének
(frakciók, bizottságok stb.) átalakítását is”.
A 324/2009. (VII. 22.) OVB határozat a Magyar Közlöny 2009. évi 100. számában, 2009. július 22-én jelent meg.
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése szerint az OVB-nek
az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat
közzétételét követő tizenöt napon belül lehet benyújtani. A határozat ellen 2009. július 29-én érkezett kifogás.
A kifogás benyújtója szerint a „kérdés tárgya nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe”, a „kerüljön megválasztásra”
szövegezés ugyanis csak a választópolgárok számára jelentene „végrehajtási kötelezettséget”. A kifogás benyújtója
ezért az OVB határozatának helybenhagyását és az indokolás megváltoztatását kérte.
II. 1. A jelen ügyben az Alkotmánybíróság hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény
(a továbbiakban: Abtv.) 1. § h) pontja alapján a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása jogorvoslati
eljárás, ezért az Alkotmánybíróság a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív
hitelesítésének megtagadása során az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el [63/2002.
(XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.]. Az Alkotmánybíróság e hatáskörében eljárva is alkotmányos jogállásával és
rendeltetésével összhangban látja el feladatát [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.].
2. A kifogás benyújtója ebben az esetben kizárólag az OVB határozat indokolásának megváltoztatását kérte,
az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadásával egyetértett. Az Alkotmánybíróság szerint a „népszavazási
kezdeményezés tárgyában hozott döntés elleni kifogást csak az OVB határozatának rendelkező része ellen lehet
előterjeszteni, annak megsemmisítését, és az OVB új eljárásra utasítását kérve” [7/2010. (I. 21.) AB végzés, ABK 2010.
január, 39.]. A Ve. 77. § (2) bekezdés a) és b) pontja kimondja, hogy az OVB határozata ellen előterjesztett kifogásnak
tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését és annak bizonyítékait. A Ve. 77. § (5) bekezdése értelmében
a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az elkésett, vagy nem tartalmazza a 77. § (2) bekezdés
a)–b) pontjában foglaltakat. [13/2009. (II. 13.) AB végzés, ABK 2009. február, 154.]
Az Alkotmánybíróság megállapította: a jelen ügyben előterjesztett kifogás nem tekinthető érdemben elbírálhatónak,
mivel nem felel meg a törvényben előírt követelményeknek. Az Alkotmánybíróság ezért az előírásoknak meg nem
felelő kifogást az Abtv. 22. § (2) bekezdésére, a Ve. 116. §-ára, és a 77. § (5) bekezdésére figyelemmel,
az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe
foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.) 29. § b) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül visszautasította.
Az Alkotmánybíróság a végzés közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel
rendelte el.
Budapest, 2010. május 17. Dr. Holló András s. k.,
az Alkotmánybíróság helyettes elnöke
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.