← Magyarország

77/2011. (VI. 24.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2011. június 17-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C. tö

Röviden

Ez a határozat arról szól, hogy az Országos Választási Bizottság elutasított egy országos népszavazási kezdeményezést, amely a nők terhesség alatti döntési jogával kapcsolatos kérdést tartalmazott.

Mit szabályoz

Kit érint

Kulcspontok

Jogszabály szövege

77/

  1. (VI. 24.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság –
  2. június 17-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló
  3. C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. §

(3)bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva U. K. és Sz. V. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-7950-143). Indokolás I. A beadványozók
  1. május 24-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
  2. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
  3. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy a nő terhességének
  4. hetéig dönthessen arról, hogy akar-e szülni?” Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a népszavazásra feltett kérdés alapján nem állapítható meg, hogy a várandós nő döntése mennyiben jelent teljes döntési szabadságot és mennyiben illeszkedik a magzati élet védelme céljából kialakított alkotmányos garanciák rendszerébe. A terhesség megszakításának kérdésében a várandós nő önrendelkezési joga és az államnak az emberi élet védelmére vonatkozó kötelezettsége kerül konfliktusba, amelyek a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló
  5. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány)
  6. §
(1)bekezdésében és 8. §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezésekből vezethetők le. Egy eredményes ügydöntő népszavazás a törvényhozónak a terhesség megszakítását kellő súlyú indok nélkül lehetővé tévő, vagy a magzati élet védelmére irányuló, ellensúlyt képező szabályozás nélküli modelljét állítja fel, ezáltal az Alkotmány [Alkotmánybíróság 64/
  1. (XII. 17.) és 48/
  2. (XI. 23.) számú határozataiban kibontott] tartalmát is módosítja. Fentiek értelmében az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az országos népszavazáson feltenni kívánt kérdés az Alkotmány módosítására irányul. Az Alkotmánybíróság több határozatában is [2/
  3. (I. 22.) AB, 25/
  4. (VII. 7.) AB, 28/
  5. (X. 6.) AB, 40/
  6. (XII. 21.) AB, 50/
  7. (XI. 29.) AB, 48/
  8. (X. 27.) AB határozatok] leszögezte, hogy az Alkotmány módosítására, csak az Alkotmányban előírt eljárási rendben, az Alkotmány által feljogosított alkotmányozó hatalom által [Alkotmány
  9. §
(3)bekezdés] kerülhet sor. Az Alkotmány módosítására, illetve az Alkotmány egyes rendelkezéseinek a jövőbeni megváltoztathatóságának kizárására irányuló kérdésben választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. §
(1)bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének sem. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, a kérdésre „igen”-nel vagy „nem”-mel lehessen felelni. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a kérdés nyelvtani és logikai értelmezését követően sem állapítható meg egyértelműen a választópolgár számára, hogy kinek és milyen tartalmú döntését kívánná egy esetlegesen eredményes népszavazással megakadályozni. Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés a jogalkotó számára sem egyértelmű, ugyanis nem világos, hogy egy eredményes népszavazást követően pontosan milyen jogszabály megalkotására lenne a jogalkotó köteles. Fentiek értelmében a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani és a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, így a Bizottság az Nsztv. 10. § b) és c) pontja értelmében az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja. II. A határozat az Alkotmány 8. §
(1)bekezdésén, 24. §
(3)bekezdésén és 54. §
(1)bekezdésén, az Nsztv.
  1. §-án és a
  2. § b) és c) pontján,
  3. §
(1)bekezdésén a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának
(1)bekezdésén alapul. Dr. Bordás Vilmos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.