Röviden
Ez a határozat arról szól, hogy az Országos Választási Bizottság elutasított egy országos népszavazási kezdeményezést, amely a nők terhesség alatti döntési jogával kapcsolatos kérdést tartalmazott.
Mit szabályoz
- Népszavazási kezdeményezések hitelesítését.
- Az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányainak elfogadását.
- A népszavazásra feltett kérdések alkotmányosságát és egyértelműségét.
- A határozatok elleni jogorvoslati lehetőségeket.
Kit érint
- U. K. és Sz. V. magánszemélyeket, akik a népszavazási kezdeményezést benyújtották.
- Az Országos Választási Bizottságot, mint döntéshozó szervet.
Kulcspontok
- Az Országos Választási Bizottság megtagadta az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését.
- A népszavazásra feltett kérdés („Egyetért-e azzal, hogy a nő terhességének 12. hetéig dönthessen arról, hogy akar-e szülni?”) az Alkotmány módosítására irányulna.
- Az Alkotmány módosítására csak az Alkotmányban előírt eljárási rendben, az Alkotmány által feljogosított alkotmányozó hatalom által kerülhet sor.
- A kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének, mert nem világos, hogy kinek és milyen tartalmú döntését akadályozná meg egy esetlegesen eredményes népszavazás.
- A határozat ellen a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül lehet kifogást benyújtani az Alkotmánybírósághoz címezve, az Országos Választási Bizottságnál.
📄 Jogszabály szövege
77/2011. (VI. 24.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2011. június 17-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva U. K. és Sz. V. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett
kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest,
Pf. 2; fax: 06-1-7950-143).
Indokolás I. A beadványozók 2011. május 24-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be az Országos Választási Bizottsághoz
az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti
hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt:
„Egyetért-e azzal, hogy a nő terhességének 12. hetéig dönthessen arról, hogy akar-e szülni?”
Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a népszavazásra feltett kérdés alapján nem állapítható meg, hogy
a várandós nő döntése mennyiben jelent teljes döntési szabadságot és mennyiben illeszkedik a magzati élet védelme
céljából kialakított alkotmányos garanciák rendszerébe. A terhesség megszakításának kérdésében a várandós nő
önrendelkezési joga és az államnak az emberi élet védelmére vonatkozó kötelezettsége kerül konfliktusba, amelyek
a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 54. § (1) bekezdésében
és 8. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekből vezethetők le.
Egy eredményes ügydöntő népszavazás a törvényhozónak a terhesség megszakítását kellő súlyú indok nélkül
lehetővé tévő, vagy a magzati élet védelmére irányuló, ellensúlyt képező szabályozás nélküli modelljét állítja fel,
ezáltal az Alkotmány [Alkotmánybíróság 64/1991. (XII. 17.) és 48/1998. (XI. 23.) számú határozataiban kibontott]
tartalmát is módosítja.
Fentiek értelmében az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az országos népszavazáson feltenni kívánt
kérdés az Alkotmány módosítására irányul. Az Alkotmánybíróság több határozatában is [2/1993. (I. 22.) AB, 25/1999.
(VII. 7.) AB, 28/1999. (X. 6.) AB, 40/1999. (XII. 21.) AB, 50/2001. (XI. 29.) AB, 48/2003. (X. 27.) AB határozatok] leszögezte,
hogy az Alkotmány módosítására, csak az Alkotmányban előírt eljárási rendben, az Alkotmány által feljogosított
alkotmányozó hatalom által [Alkotmány 24. § (3) bekezdés] kerülhet sor. Az Alkotmány módosítására, illetve az
Alkotmány egyes rendelkezéseinek a jövőbeni megváltoztathatóságának kizárására irányuló kérdésben
választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye.
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. §
(1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének sem. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy
a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár
a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag
egyféleképpen értelmezhető legyen, a kérdésre „igen”-nel vagy „nem”-mel lehessen felelni. Az Országos Választási
Bizottság álláspontja szerint a kérdés nyelvtani és logikai értelmezését követően sem állapítható meg egyértelműen
a választópolgár számára, hogy kinek és milyen tartalmú döntését kívánná egy esetlegesen eredményes
népszavazással megakadályozni.
Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés a jogalkotó
számára sem egyértelmű, ugyanis nem világos, hogy egy eredményes népszavazást követően pontosan milyen
jogszabály megalkotására lenne a jogalkotó köteles.
Fentiek értelmében a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani és a népszavazásra feltenni kívánt kérdés
nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, így a Bizottság az Nsztv. 10. § b) és c) pontja értelmében az
aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.
II. A határozat az Alkotmány 8. § (1) bekezdésén, 24. § (3) bekezdésén és 54. § (1) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án és a 10. §
b) és c) pontján, 13. § (1) bekezdésén a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.
Dr. Bordás Vilmos s. k.,
az Országos Választási Bizottság elnöke
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.