📄 Jogszabály szövege
134/2011. (VII. 26.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2011. július 19-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997.
C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva Kiss Béla a Magyar
Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (1068 Budapest, Benczúr u. 45.)
alelnöke által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett
kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest,
Pf,. 2.; fax: 06-1-7950-143). Indokolás I. A beadványozó 2010. július 5-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz
az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti
hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy 40 év szolgálati idő megléte után az öregségi nyugdíj – az öregségi nyugdíjkorhatárra tekintet
nélkül -, a nyugdíj csökkentése nélkül, az eredményes népszavazást követő év januárjának 1. napjától igénybe vehető
legyen?” Az Országos Választási Bizottság a 470/2010. (VIII. 4.) számú határozatával hitesítette az aláírásgyűjtő ívet, amely ellen
kifogásokat nyújtottak be. Az Alkotmánybíróság 58/2011. (VI. 30.) AB számú határozatával az Országos Választási Bizottság 470/2010. (VIII. 4.)
számú határozatát megsemmisítette és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasította.
Az Alkotmánybíróság gyakorlata során számos határozatban kifejtette, hogy az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében
meghatározott egyértelműség követelményének része, hogy választópolgárok a kérdés megválaszolásának
lehetséges következményeit világosan lássák. „Az egyértelműség követelményének lényege, hogy a népszavazási
kérdésnek döntésre alkalmasnak kell lennie, aminek a jogalkotói és a választópolgári egyértelműség feltétlenül
szükséges, de nem egyetlen feltétele. Az egyértelműség részének tekinti az Alkotmánybíróság azt is, hogy a
népszavazási kérdésben foglalt döntési kötelezettség ne legyen kivitelezhetetlen, végrehajthatatlan,
következményeiben kiszámíthatatlan” (ABH 2007, 332, 337.). A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. § (1) bekezdés
a)–g) pontjai az öregségi nyugdíjra való jogosultság megállapításakor a biztosítottak születési idejéhez kapcsolódóan
különböző életévben határozzák meg az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt. A Tny. 18. § (2) bekezdése a
nyugdíjjogosultság további feltételeit is meghatározza, többek között a meghatározott idejű szolgálati időt.
A szolgálati idő azonban a komplex nyugdíjjogosultsági feltételrendszernek csupán az egyik eleme. A 9/2011. (III. 1.)
AB határozatban megfogalmazottak ezen népszavazási kérdés esetében is alkalmazandók. A népszavazásra
bocsátandó kérdés ugyanis a szolgálati időt kívánja rögzíteni, „anélkül azonban, hogy a választópolgár számára
világossá tenné, hogy ez jár-e, és ha igen, milyen hatással, változással az öregségi nyugdíj megszerzésének további
feltételeire nézve. Így a választópolgár döntése meghozatalakor nem lehetne tisztában azzal, hogy a kérdésre igen-nel
vagy nem-mel szavazás esetén döntésének milyen pénzügyi vagy egyéb következményei lennének” (ABK 2011.
február, 101, 103.). A népszavazásra bocsátandó kérdésről tehát a választópolgároknak úgy kellene döntést hozniuk,
hogy nem volna egyértelmű, az eredményes népszavazás milyen változásokat okozna a nyugdíjrendszerben, és ennek
milyen társadalmi, pénzügyi és egyéb hatásaival kellene számolniuk. A népszavazásra szánt kérdés ezért nem felel
meg a választópolgári egyértelműség követelményének. Az Alkotmánybíróság határozatában foglaltakra tekintettel az Országos Választási Bizottság az Nsztv. 10. § c) pontja
alapján – mivel a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív
mintapéldányának hitelesítését megtagadja. II. A határozat a Tny. 18. § (1)–(2) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án, 10. § c) pontján, 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról
szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.
Dr. Bordás Vilmos s. k.,
az Országos Választási Bizottság elnöke
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.