← Magyarország

26/2010. (III. 4.) AB végzése. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló

Röviden

Ez a végzés arról szól, hogy az Alkotmánybíróság visszautasított egy kifogást, amelyet egy országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítésével kapcsolatos OVB határozat ellen nyújtottak be. A visszautasítás oka az volt, hogy a kifogás késve érkezett be.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

Jogszabály szövege

26/

  1. (III. 4.) AB végzése. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 411/
  2. (X. 8.) OVB határozata ellen benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja. Az Alkotmánybíróság ezt a végzését a Magyar Közlönyben közzéteszi. Indokolás
  3. Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) a 411/
  4. (X. 8.) OVB határozatában megtagadta annak az országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányának a hitelesítését, amelyen a következő kérdés szerepel: „Egyetért-e Ön azzal, hogy magyar vízmű, magyar vízi-közmű, magyar vízi-közművet kiszolgáló Magyarországon lévő kút, és Magyarországon lévő termálkút csak a Magyar Állam és a magyar önkormányzatok tulajdonában lehessen?” Az OVB határozatának indokolásában azt állapította meg, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
  5. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
  6. §

(1)bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. Az OVB utalt az Alkotmánybíróság 52/
  1. (XI. 29.) AB határozatára, melyben megállapította, hogy ha a kérdés több olyan alkérdésből áll, amelyek ellentmondanak egymásnak, amelyek egymáshoz való viszonya nem egyértelmű, vagy amelyek nem következnek egymásból, illetve amelyek tartalmilag egymáshoz nem kapcsolódnak, nemcsak az Nsztv.
  2. §
(1)bekezdése sérül, hanem csorbul az Alkotmány 2. §
(2)bekezdésén alapuló népszavazáshoz való jog is. (ABH 2001, 399, 405.) Az OVB indokolása szerint a tárgyalt népszavazási kezdeményezés nem felel meg ezeknek a kritériumoknak. 2. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. §
(1)bekezdése értelmében: „Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani.” Az OVB határozatának közzétételére a Magyar Közlöny
  1. október 8-án megjelent,
  2. évi
  3. számában került sor. Az OVB határozatával szemben a népszavazás kezdeményezője – jogi képviselője útján – kifogást nyújtott be, amely
  4. október 26-án, – a határozat közzétételétől számított tizennyolcadik napon – érkezett az OVB-hez, és
  5. október 27-én az Alkotmánybíróságra. Az Alkotmánybíróság korábbi, 36/
  6. (X. 6.) AB végzésében rámutatott arra, hogy a Ve.
  7. §
(3)bekezdése értelmében – a törvényben szabályozott más határidőkhöz hasonlóan – az OVB határozata elleni kifogás benyújtására megállapított határidő is „jogvesztő” és a határidő utolsó napján 16 órakor jár le. A Ve. 4. §
(4)bekezdése szerint a napokban megállapított határidőket a naptári napok szerint kell számítani. A Ve. 116. §-ának és a 77. §
(1)bekezdésének együttes alkalmazásával az is megállapítható, hogy a kifogás „megérkezése” számít a benyújtás időpontjának. (ABH 2004, 1015.) Mindezek alapján megállapítható, hogy az OVB határozata elleni kifogás legkésőbb 2009. október 23-án érkezhetett volna meg határidőben az OVB-hez. [Lásd: 86/2008. (VI. 13.) AB határozat, ABH 2008, 1555, 1556.] A Ve. 77. §
(5)bekezdése alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az elkésett, vagy nem tartalmazza a
(2)bekezdés a)–c) pontjában foglaltakat. Az Alkotmánybíróság fentieket figyelembe véve megállapította, hogy a 411/
  1. (X. 8.) OVB határozat ellen benyújtott kifogás elkésett, mert az a törvényben meghatározott határidő lejárta után érkezett meg. Ezért az Alkotmánybíróság a kifogást a Ve.
  2. §
(5)bekezdésében,
  1. § -ában és
  2. §
(1)bekezdésében foglaltak, valamint az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/
  1. (I. 12.) Tü. határozat (ABK
  2. január, 3.)
  3. § d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül visszautasította. A kifogás érdemi vizsgálat nélküli visszautasítása következtében az OVB határozata változatlanul hatályban marad. Az Alkotmánybíróság a végzés közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Budapest,
  4. március
  5. Dr. Holló András s. k., az Alkotmánybíróság helyettes elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.