← Magyarország

104/2013. (XII. 20.) OGY határozata az állami adóhatóság 2002 és 2013 közötti kiemelt adózókkal kapcsolatos gyakorlatát vizsgáló bizottságról.

Röviden

Ez a határozat egy vizsgálóbizottság létrehozásáról szól, amely az állami adóhatóság 2002 és 2013 közötti, kiemelt adózókkal kapcsolatos gyakorlatát vizsgálja.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcspontok

📄 Jogszabály szövege
104/2013. (XII. 20.) OGY határozata az állami adóhatóság 2002 és 2013 közötti kiemelt adózókkal kapcsolatos gyakorlatát vizsgáló bizottságról. 1. Az  Országgyűlés az  Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a  továbbiakban: Ogytv.) 24.  §-a alapján vizsgálóbizottságot (a  továbbiakban: Bizottság) hoz létre az  állami adóhatóság 2002 és 2013 közötti kiemelt adózókkal kapcsolatos gyakorlatának vizsgálatára. 2. A vizsgálat tárgya a következő kérdések tisztázása: a) a NAV Kiemelt Adózók Igazgatóságánál, illetve jogelődjénél feltárt törvénysértések, elvégzett törvényességi vizsgálatok; b) a kiemelt adózók által befizetett adó, náluk feltárt adóhiány, velük szemben alkalmazott szankció, mindezek összehasonlítása a kisebb cégekre vonatkozó hasonló adatokkal; c) történt-e egyedi ügyekre kiterjedő intervenció a  kormány tagjai, kormányzati tisztviselők, országgyűlési képviselők részéről, milyen intézkedéseket alkalmaz a  NAV, illetve alkalmazott jogelődje ezek megakadályozására, feltárására. 3. A Bizottság az 50/2003. (XI. 5.) AB határozatban foglaltak figyelembevételével maga határozza meg eljárási rendjét és vizsgálati módszereit. A határozatot az Országgyűlés a 2013. december 17-i ülésnapján fogadta el. A határozatot az Országgyűlés a 2013. december 17-i ülésnapján fogadta el. 4. A  Bizottság a  munkájáról az  Ogytv. 26.  § (1)  bekezdésében foglaltaknak megfelelő jelentést készít, amelyet a  megbízatásának kezdetétől számított 180 napon belül benyújt az  Országgyűlésnek. A  jelentésben el kell különíteni a minősített adatot tartalmazó, illetve nem tartalmazó részeket. 5. A Bizottság 12 országgyűlési képviselőből áll. A  tagokra a képviselőcsoportok vezetői tesznek ajánlást az alábbiak szerint: Fidesz – Magyar Polgári Szövetség 4 fő Kereszténydemokrata Néppárt 2 fő Magyar Szocialista Párt 2 fő Jobbik Magyarországért Mozgalom 2 fő Lehet Más a Politika 2 fő 6. A  Bizottság egy-egy társelnöke személyére a  Bizottság tagjai közül az  Ogytv. 24.  § (5)  bekezdése alapján a  vizsgálattal érintett időszakok alatti kormányok ellenzékéhez tartozó képviselők többsége tesz előterjesztést az Országgyűlés elnökének. 7. A Bizottság tagja a megválasztását követően a minősített adatokra vonatkozó titoktartási nyilatkozatot ír alá, amely valamennyi, a Bizottság működésével összefüggésben általa megismert nemzeti minősített adatra kiterjed. 8. A  Bizottság a  munkája során a  feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A  kért adatokat mindenki köteles a Bizottság rendelkezésére bocsátani, illetőleg köteles a Bizottság előtt megjelenni. 9. A  Bizottság tagjai a  Bizottság feladatkörét érintő nemzeti minősített adatot személyi biztonsági tanúsítvány és felhasználói engedély nélkül, a 7. pont szerinti titoktartási nyilatkozat alapján megismerhetik. 10. A  Bizottság előtt a  feladatkörébe tartozó kérdésekben tartott meghallgatásokon a  nemzeti minősített adattal összefüggésben titoktartásra kötelezett személy a minősítő engedélye nélkül is nyilatkozhat a minősített adatról. 11. A  Bizottság működése során a  minősített adatok védelmére vonatkozó rendelkezéseket a  jelen határozatban foglaltak figyelembevételével mindvégig meg kell tartani. 12. A Bizottság megbízatása a tagjainak megválasztásáról szóló országgyűlési határozat közzétételekor kezdődik. 13. A Bizottság működése a 4. pont szerint benyújtott jelentésről szóló országgyűlési határozat meghozataláig tart. 14. A Bizottság tagjai munkájukért díjazásban nem részesülnek. 15. A  Bizottság feladatának ellátásához szakértőket vehet igénybe. A  Bizottság szakértője csak olyan személy lehet, akinek a legmagasabb szintű nemzetbiztonsági ellenőrzése megtörtént, és az annak alapján készült szakvélemény kockázati tényezőt nem tartalmazott. 16. A Bizottság működésének költségeit az Országgyűlés költségvetéséből kell fedezni. 17. Az Ogytv. 24. § (1) bekezdésére tekintettel az Országgyűlés megállapítja, hogy a vizsgálat tárgyában büntetőeljárás van folyamatban, így a  Bizottság működése megkezdésének előfeltétele, hogy a  hivatkozott eljárás eredménnyel lezáruljon. A  bizottság ennek megfelelően akkor kezdi meg működését, ha a  vizsgálat tárgyában indult büntetőeljárás büntetőjogi felelősséget állapít meg. 18. E határozat a közzétételét követő napon lép hatályba. Kövér László s. k., az Országgyűlés elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.