Röviden
Ez a határozat az Alkotmánybíróság döntését foglalja össze egy országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítésével kapcsolatos kifogás ügyében. Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság (OVB) döntését, amely megtagadta az aláírásgyűjtő ív hitelesítését.
Mit szabályoz
- Az Országos Választási Bizottság (OVB) határozatainak felülvizsgálatát.
- Az országos népszavazási kezdeményezések aláírásgyűjtő íveinek hitelesítését.
- A népszavazási kérdések egyértelműségi követelményeit az 1998. évi III. törvény 13. § (1) bekezdése alapján.
Kit érint
- Azok a magánszemélyek, akik országos népszavazási kezdeményezést indítanak.
- Az Országos Választási Bizottság (OVB).
Kulcspontok
- Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az OVB 175/2010. (III. 18.) OVB határozatát.
- Az OVB megtagadta az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, mert a kérdés nem felelt meg az egyértelműségi követelménynek.
- A kérdés több értelmezési lehetőséget vetett fel, és nem volt egyértelmű sem a jogalkotó, sem a választópolgárok számára.
- Az Alkotmánybíróság hatásköre jogorvoslati természetű, és azt vizsgálja, hogy az OVB az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el.
📄 Jogszabály szövege
98/2010. (VI. 2.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő
határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 175/2010. (III. 18.) OVB határozatát helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Indokolás I. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján magánszemélyek
kifogást nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 175/2010.
(III. 18.) OVB határozata (a továbbiakban: OVBh.) ellen. Az OVB vitatott határozatában megtagadta annak az országos
népszavazási kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányának a hitelesítését, amelyen a következő
kérdés szerepelt:
„Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy az országgyűlési egyéni választókerületi
választási bizottság nem választott tagjait a bizottság ülésén szavazati jog ne illesse meg?”
Az OVB határozatának indokolásában megállapította, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés nem
felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
13. § (1) bekezdésében meghatározott egyértelműségi követelménynek. Tekintettel arra, hogy a kérdés több
értelmezési lehetőséget vet fel az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság delegált tagjai
jogosítványai tekintetében, nem derül ki pontosan, hogy eredményes népszavazás esetében a hatályos
jogszabályokat figyelembe véve a jogalkotót milyen törvényalkotási kötelezettség terhelné. A kezdeményezés
továbbá a választópolgárok részéről a választott és delegált tagok bizottságban betöltött szerepének teljes körű
ismeretét feltételezi, azonban a hatályos jogszabályok ilyen mélyreható ismerete nem várható el
a választópolgároktól. Az OVB megállapította, hogy a kérdés sem a jogalkotói, sem a választópolgári egyértelműség
követelményének nem felel meg, ezért az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta.
A kifogástevők álláspontja szerint az OVBh. jogszabálysértő. Megítélésük szerint az OVB megalapozatlanul hivatkozott
az OVBh.-ban az Nsztv. 10. § b) és c) pontjára, valamint 13. § (1) bekezdésére. Érvelésük szerint az aláírásgyűjtő ív
mintapéldányán szereplő kérdés egyértelmű mind a választópolgárok, mind a jogalkotó számára, nem a delegált és
a választott tagok eddigi jogait kívánja meghatározni, hanem arra irányul, hogy a delegált tagot a jövőben ne illesse
meg szavazati jog. Ezen túlmenően a kifogástevők véleménye szerint az OVB megsértette a Ve. 29/A. §
(1)–(2) bekezdését is, mivel a tényállást nem megfelelően állapította meg. Mindezek alapján az OVBh.
megsemmisítését, és az OVB új eljárás lefolytatására való kötelezését kérik az Alkotmánybíróságtól.
II. A kifogás nem megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontja
alapján a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati természetű.
Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában, valamint a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy az OVB
az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadása során az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően
járt-e el [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.]. Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva is
alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.].
2. Az OVB határozatában megállapította, hogy a népszavazásra feltenni javasolt kérdés nem felel meg az egyértelműség
követelményének [Nsztv. 13. § (1) bekezdése]. Mindezzel egyetértve az Alkotmánybíróság a kifogást nem találta
megalapozottnak, és a 175/2010. (III. 18.) OVB határozatot az OVB fentiekben ismertetett indokainak helyességére
tekintettel, ugyanazon indokok alapján helybenhagyta.
Az Alkotmánybíróság jelen határozatának közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére
tekintettel rendelte el.
Budapest, 2010. június 1. Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke,
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.