Röviden
Ez a határozat az Alkotmánybíróság döntését foglalja össze egy országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének és kérdésének hitelesítésével kapcsolatos kifogásról. Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság (OVB) azon döntését, amely megtagadta az aláírásgyűjtő ív hitelesítését.
Amit szabályoz
- Az országos népszavazási kezdeményezések aláírásgyűjtő íveinek és kérdéseinek hitelesítését.
- Az Országos Választási Bizottság (OVB) határozatai elleni jogorvoslati eljárást.
- Az Alkotmánybíróság hatáskörét az ilyen jogorvoslati ügyekben.
- Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvényben (Nsztv.) foglalt egyértelműségi követelményt.
Akire vonatkozik
- Azok a magánszemélyek vagy szervezetek, akik országos népszavazást kezdeményeznek.
- Az Országos Választási Bizottság (OVB).
- Az Alkotmánybíróság.
Főbb pontok
- Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az OVB 153/2010. (III. 11.) OVB számú határozatát.
- A népszavazási kérdés, miszerint "Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy az Alkotmánybíróság tagja nem lehet rektor, rektor-helyettes, dékán, dékán-helyettes, tanszékvezető?", nem felelt meg az egyértelműségi követelménynek.
- Az OVB megtagadta az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, mert a kérdés alapján nem volt egyértelmű, hogy a népszavazás mennyiben érintené az alkotmánybírák összeférhetetlenségére vonatkozó szabályokat.
- Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kérdésben megjelölt vezetői megbízatások többsége (rektori, rektorhelyettesi, dékáni, dékánhelyettesi) összeférhetetlen az alkotmánybírói tisztséggel, kivéve a tanszékvezetői megbízatást.
📄 Jogszabály szövege
187/2010. (XI. 12.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő
határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 153/2010. (III. 11.) OVB számú határozatát helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Indokolás I. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján kifogás érkezett
az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 153/2010. (III. 11.) OVB határozata
(a továbbiakban: OVBh.) ellen.
Az indítványozó 2010. február 11-én országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív
mintapéldányát nyújtotta be az OVB-hez, amelyen az alábbi kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés
törvényt alkosson arról, hogy az Alkotmánybíróság tagja nem lehet rektor, rektor-helyettes, dékán, dékán-helyettes,
tanszékvezető?”
Az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta. Az OVBh. indokolása megállapítja, hogy
a kezdeményezés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény
(a továbbiakban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében megfogalmazott egyértelműségi követelménynek. Ugyanis a kérdés
alapján nem állapítható meg sem a választópolgárok, sem a jogalkotó számára, hogy a népszavazás mennyiben
érintené az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 9. §-ában az alkotmánybírák
összeférhetetlenségére megállapított szabályokat.
Az OVBh. 2010. március 11-én jelent meg a Magyar Közlöny 2010. évi 34. számában. A kifogást 2010. március 25-én
– a Ve. 130. § (1) bekezdésében előírt határidőn belül és módon – terjesztették elő.
A kifogás benyújtóinak álláspontja szerint az OVBh. törvénysértő, az általa megfogalmazott kérdés egyértelmű,
megfelel az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglaltaknak. A kérdés a magyar nyelv ismerői számára érthető, egyértelmű,
világos, arra „igen”-nel vagy „nem”-mel válaszolni lehet. Nem sérül a jogalkotói egyértelműség követelménye sem,
mert sem az Abtv., sem a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény nem tartalmaz kifejezett rendelkezést
az aláírásgyűjtő íven megfogalmazott kérdésben megjelölt tisztségek összeférhetetlenségére. Ezért az indítványozók
az OVBh. megsemmisítését és az OVB új eljárásra utasítását kérik.
II. A kifogás nem megalapozott.
Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény
(a továbbiakban: Abtv.) 1. § h) pontja alapján a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben
a hatáskörben jogorvoslati természetű. Ennek során az Alkotmánybíróság – alkotmányos jogállásával és
rendeltetésével összhangban – a beérkezett kifogás keretei között azt vizsgálja, hogy az aláírásgyűjtő ív és
a népszavazásra szánt kérdés megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, és hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési
eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH
2002, 342.].
Az Alkotmánybíróság értelmezte az Abtv. 9. § (1) bekezdésébe foglalt összeférhetetlenségi szabályt és megállapította,
hogy – a tanszékvezetői megbízatás kivételével – a kérdésben megfogalmazott felsőoktatási tevékenységhez
kapcsolódó (rektori, rektorhelyettesi, dékáni, dékánhelyettesi) megbízatások összeférhetetlenek az alkotmánybírói
tisztséggel [3/2007. (II. 20.) Tü. határozat]. Tekintettel arra, hogy a kérdésben megjelölt vezetői megbízatások
többsége az Abtv. rendelkezése alapján összeférhetetlen az alkotmánybírói tisztséggel, a kérdés alapján
a választópolgárok nem tudják egyértelműen megállapítani milyen jogalkotást támogatnak szavazataikkal. Így
a kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében szabályozott egyértelműség követelményének.
Ezért az Alkotmánybíróság a kifogást nem találta megalapozottnak, és az OVBh.-t helybenhagyta.
Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére
tekintettel rendelte el.
Budapest, 2010. november 9. Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.