← Magyarország

111/2011. (XII. 2.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezde

Röviden

Ez a határozat az Alkotmánybíróság döntését rögzíti egy országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének és kérdésének hitelesítésével kapcsolatos kifogás ügyében. Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság (OVB) azon döntését, amely megtagadta a kérdés hitelesítését.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcspontok

Jogszabály szövege

111/

  1. (XII. 2.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 84/
  2. (VI. 24.) OVB határozatát helybenhagyja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. Indokolás I. A választási eljárásról szóló
  3. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.)
  4. §

(1)bekezdése alapján kifogás érkezett az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 84/
  1. (VI. 24.) OVB határozata (a továbbiakban: OVBh.) ellen. A kezdeményező – aki azonos a kifogástevővel – országos népszavazás kezdeményezésére irányulóan aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be, amelyen az alábbi kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkaviszonyban járó szabadság kiadására vonatkozó szabályok a
  2. január 1-jén hatályos szabályok szerint legyenek?” Az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta. Megállapította, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
  3. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
  4. §
(1)bekezdésében foglalt követelménynek, mert a választópolgárok számára nem egyértelmű mi értendő a „
  1. január 1-jén hatályos szabályok” alatt. A választópolgároktól ugyanis nem várható el, hogy a jogszabályok részletes tartalmával tisztában legyenek. Mindezekre tekintettel az OVB – hivatkozással az Nsztv.
  2. § c) pontjára és
  3. §
(1)bekezdésére – a kérdés hitelesítését megtagadta. A kifogástevő álláspontja szerint az OVBh. nem megalapozott, mert a népszavazási kérdésnek nem kell a döntéssel összefüggő valamennyi részletet tartalmaznia, elegendő, ha a kérdésre egyértelműen lehet igen-nel vagy nem-mel válaszolni. Véleménye szerint a kérdés alapján a választópolgár egyértelműen tud dönteni, nem szükséges, hogy a kérdésből kiderüljenek a szabadság kiadásának részletszabályai, valamint azok a választópolgár számára megismerhetőek. Véleménye szerint helytelen az OVB arra vonatkozó álláspontja, hogy a választópolgároktól nem várható el a jogszabályok részletes ismerete, mert a jogállam jogrendje arra épül, hogy a választópolgárok tudatos és tájékozott döntéshozók, akik ismerik a rájuk vonatkozó szabályokat. Mindezekre tekintettel a kifogástevő az OVBh. megsemmisítését és az OVB új eljárásra való utasítását kérte az Alkotmánybíróságtól. Az OVB kifogással támadott határozata a Magyar Közlöny
  1. évi
  2. számában
  3. június 24-én jelent meg, a kifogást
  4. július 8-án – a törvényi határidőn belül – terjesztették elő az OVB-nél. II. A kifogás nem megalapozott.
  5. Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló
  6. évi XXXII. törvény
  7. § h) pontjában foglaltaknak megfelelően a Ve.
  8. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróságnak a kifogás alapján lefolytatott eljárása jogorvoslati eljárás. Ennek során az Alkotmánybíróság – alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban – a beérkezett kifogás keretei között azt vizsgálja, hogy az aláírásgyűjtő ív és a népszavazásra szánt kérdés megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, és hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el. [63/
  9. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.]
  10. Az OVB a kifogással támadott határozatában megállapította, hogy a kérdés nem felel meg az Nsztv.
  11. §
(1)bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. Az Alkotmánybíróság – az OVB határozatában foglalt indokolással egyetértve – a kifogást nem találta megalapozottnak. Ezért a 84/
  1. (VI. 24.) OVB határozatot az abban foglalt indokok helyességére tekintettel, azonos indokok alapján helybenhagyta. Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Budapest,
  2. november
  3. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.