Hivatalos forrásoknjt.hu · EUR-Lex
Europaius

111/2011. (XII. 2.) AB határozata

Miről szól ez a jogszabály?

Ez a határozat az Alkotmánybíróság döntését rögzíti egy országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének és kérdésének hitelesítésével kapcsolatos kifogás ügyében. Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság (OVB) azon döntését, amely megtagadta a kérdés hitelesítését.

Kire vonatkozik: Azok a kezdeményezők, akik országos népszavazást kívánnak indítani; Az Országos Választási Bizottság (OVB) és az Alkotmánybíróság.

Fő adatok

Ország
Magyarország
Jogterület
Egyéb jogszabályok
Forrás
MultiLegalPile/
Szöveg letöltve
Magyarázat frissítve

Mit szabályoz ez a jogszabály?

  • Az országos népszavazási kezdeményezések aláírásgyűjtő íveinek és kérdéseinek hitelesítési eljárását.
  • A népszavazási kérdések egyértelműségére vonatkozó követelményeket.
  • Az OVB határozatai elleni jogorvoslati eljárást az Alkotmánybíróság előtt.

Kire vonatkozik ez a jogszabály?

  • Azok a kezdeményezők, akik országos népszavazást kívánnak indítani.
  • Az Országos Választási Bizottság (OVB) és az Alkotmánybíróság.

Melyek a főbb pontok?

  • Az Alkotmánybíróság jogorvoslati eljárás keretében vizsgálja, hogy az aláírásgyűjtő ív és a népszavazásra szánt kérdés megfelel-e a jogszabályi feltételeknek.
  • Az OVB megtagadta az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, mert a kérdés ("Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkaviszonyban járó szabadság kiadására vonatkozó szabályok a 2011. január 1-jén hatályos szabályok szerint legyenek?") nem volt egyértelmű a választópolgárok számára.
  • Az OVB szerint a választópolgároktól nem várható el, hogy tisztában legyenek a jogszabályok részletes tartalmával.
  • Az Alkotmánybíróság egyetértett az OVB indokolásával, és helybenhagyta az OVB 84/2011. (VI. 24.) OVB határozatát.

Egyéb jogszabályok

8

Egyéb jogszabályok

Jogszabály szövege

Jogszabály szövege

111/2011. (XII. 2.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 84/2011. (VI. 24.) OVB határozatát helybenhagyja.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Indokolás I. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján kifogás érkezett az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 84/2011. (VI. 24.) OVB határozata (a továbbiakban: OVBh.) ellen.

A kezdeményező – aki azonos a kifogástevővel – országos népszavazás kezdeményezésére irányulóan aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be, amelyen az alábbi kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkaviszonyban járó szabadság kiadására vonatkozó szabályok a 2011. január 1-jén hatályos szabályok szerint legyenek?”

Az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta. Megállapította, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében foglalt követelménynek, mert a választópolgárok számára nem egyértelmű mi értendő a „2011. január 1-jén hatályos szabályok” alatt. A választópolgároktól ugyanis nem várható el, hogy a jogszabályok részletes tartalmával tisztában legyenek. Mindezekre tekintettel az OVB – hivatkozással az Nsztv.

10.§ c) pontjára és 13. § (1) bekezdésére – a kérdés hitelesítését megtagadta.

A kifogástevő álláspontja szerint az OVBh. nem megalapozott, mert a népszavazási kérdésnek nem kell a döntéssel összefüggő valamennyi részletet tartalmaznia, elegendő, ha a kérdésre egyértelműen lehet igen-nel vagy nem-mel válaszolni. Véleménye szerint a kérdés alapján a választópolgár egyértelműen tud dönteni, nem szükséges, hogy a kérdésből kiderüljenek a szabadság kiadásának részletszabályai, valamint azok a választópolgár számára megismerhetőek. Véleménye szerint helytelen az OVB arra vonatkozó álláspontja, hogy a választópolgároktól nem várható el a jogszabályok részletes ismerete, mert a jogállam jogrendje arra épül, hogy a választópolgárok tudatos és tájékozott döntéshozók, akik ismerik a rájuk vonatkozó szabályokat. Mindezekre tekintettel a kifogástevő az OVBh. megsemmisítését és az OVB új eljárásra való utasítását kérte az Alkotmánybíróságtól.

Az OVB kifogással támadott határozata a Magyar Közlöny 2011. évi 69. számában 2011. június 24-én jelent meg, a kifogást 2011. július 8-án – a törvényi határidőn belül – terjesztették elő az OVB-nél.

II. A kifogás nem megalapozott.

1.Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontjában foglaltaknak megfelelően a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróságnak a kifogás alapján lefolytatott eljárása jogorvoslati eljárás. Ennek során az Alkotmánybíróság – alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban – a beérkezett kifogás keretei között azt vizsgálja, hogy az aláírásgyűjtő ív és a népszavazásra szánt kérdés megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, és hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el. [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.] 2. Az OVB a kifogással támadott határozatában megállapította, hogy a kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. §
(1)bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének.

Az Alkotmánybíróság – az OVB határozatában foglalt indokolással egyetértve – a kifogást nem találta megalapozottnak. Ezért a 84/2011. (VI. 24.) OVB határozatot az abban foglalt indokok helyességére tekintettel, azonos indokok alapján helybenhagyta.

Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el.

Budapest, 2011. november 29. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.