983/D/2010. AB végzés. Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

983/D/2010. AB végzés. Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő v é g z é s t: Az Alkotmánybíróság a Pécsi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bkf.II.97/2010/7. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja. 1. Az indítványozó – képviselője útján, az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 48. § (2) bekezdésében meghatározott határ- időn belül – alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Pécsi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bkf.II.97/2010/7. számú végzése ellen. A támadott határozat megváltoztatta a Baranya Megyei Bíróság 10.B.62/2009/131. számú végzését, amely az indítványozó és társai ellen folyamatban lévő büntető ügyben az indítványozó előzetes letartóztatását óvadék ellenében megszüntette, és szabadlábra helyezésével egyidejűleg lakhelyelhagyási tilalmát rendelte el. Az első fokú végzés ellen az ügyész fellebbezett, aminek eredményeként a Pécsi Ítélőtábla támadott végzésében az indítványozó tekintetében mellőzte az előzetes letartóztatás – óvadék ellenében történő – megszüntetésére és a lakhelyelhagyási tilalom elrendelésére vonatkozó rendelkezést. Az alkotmányjogi panasz sérelmezte, hogy a Pécsi Ítélőtábla végzése a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 147. § (6) bekezdésének értelmezésén alapult. A rendelkezés szerint a bíróság által jogerősen megállapított óvadék letétele után a fogva lévő terheltet haladéktalanul szabadon kell bocsátani. Álláspontja szerint az a tény, hogy a Be. nem rendelkezik kifejezetten az óvadékot megállapító végzés elleni fellebbezésnek a végzés végrehajtását felfüggesztő hatályáról, holott az ilyen kifejezett szabályozást a Be. 347. § (3) bekezdése megkívánja, sérti az Alkotmány 2. § (2) bekezdésében megfogalmazott jogállamiság elvéből következő jogbiztonság követelményét. Az alkotmányjogi panasz kiegészítésében indokolta, hogy sérültek a 6/1998. (III. 11.) AB határozattal (ABH 1998, 91, 95-96.) az Alkotmány 57. § (1) bekezdéséből levezetett tisztességes eljárás követelményei is. Mindezekre tekintettel az indítványozó a Be. 147. § (6) bekezdésének szövegében a „jogerős” kifejezés alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. 2. Az alkotmányjogi panasz nem felel meg a törvényben megállapított feltételeknek. Az Abtv. 48. § (1) bekezdése szerint az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt az fordulhat alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint alkotmányjogi panasz keretében kizárólag azoknak a jogszabályoknak alkotmányosságát vizsgálhatja, amelyeknek a jogerős határozatban történő alkalmazása során az indítványozó vélt jogsérelme bekövetkezett. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Pécsi Ítélőtábla nem az indítványozó, hanem vádlott-társa esetében alkalmazta a Be. támadott rendelkezését. Az elsőfokú bíróság ugyanis a vádlott-társ tekintetében is engedélyezte az óvadék letételét, aminek megtörténte után – az ügyészi fellebbezésre tekintet nélkül – megtörtént a vádlott szabadon bocsátása. Az ő esetében hozott rendelkezés, az ő előzetes letartóztatásának elrendelése tette szükségessé, hogy a bíróság értelmezze a Be. 147. § (6) bekezdésének tartalmát. Az indítványozó nem tette le az óvadékot, előzetes letartóztatásának megszüntetésére nem került sor, így a támadott törvényi rendelkezés rá nem vonatkozott. Ezért alkotmányjogi panasszal a Be. 146. § (6) bekezdése miatt nem fordulhatott az Alkotmánybírósághoz. Fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt – a törvényi feltételek hiánya miatt – az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január 3.) 29. § e) pontja alapján – visszautasította. Budapest, 2010. szeptember 14. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke