← Magyarország

44/2018. (XII. 5.) MNB rendelete a pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedés figyelembevételéről és a késedelmes hitelkötelezettség lényegességi

Röviden

Ez a rendelet a pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedések figyelembevételét és a késedelmes hitelkötelezettségek lényegességi határértékeit szabályozza a hitelintézetek és befektetési vállalkozások számára.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege
44/2018. (XII. 5.) MNB rendelete a pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedés figyelembevételéről és a késedelmes hitelkötelezettség lényegességi határértékéről. A hitelintézetekről és a  pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 290.  § (4)  bekezdés i) és k)  pontjában és a  befektetési vállalkozásokról és az  árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az  általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 180. § (4) bekezdés i) és k) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § E  rendelet hatálya a  hitelintézetekről és a  pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény hatálya alá tartozó hitelintézetekre, valamint a  befektetési vállalkozásokról és az  árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az  általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény hatálya alá tartozó befektetési vállalkozásokra (a továbbiakban együtt: intézmény) terjed ki. 2. § Az  intézménynek a  pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedés tőkekövetelmény számítás során történő figyelembevételekor a  hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-ai 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CRR) 89. cikk (3) bekezdés a) pontját kell alkalmaznia. 3. § (1) A CRR 178. cikk (2) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a hitelkötelezettség-teljesítési késedelem akkor minősül jelentősnek, ha a) lakossággal szembeni kitettség esetén 1. az  ügyfélnek az  intézménnyel, az  intézmény anyavállalatával vagy bármely leányvállalatával szembeni 90 napon túl késedelmes kötelezettségeinek összege meghaladja a  100 eurót, vagy az ennek megfelelő forintban denominált pénzösszeget, és 2. a  90 napon túl késedelmes kötelezettségek összege meghaladja az  intézménynek, az  intézmény anyavállalatának vagy bármely leányvállalatának az  ügyféllel szembeni, a  tulajdonosi részesedést jelentő kitettségek figyelembe vétele nélkül számított mérleg szerinti bruttó követelései összegének egy százalékát, b) nem lakossággal szembeni kitettség esetén 1. az  ügyfélnek az  intézménnyel, az  intézmény anyavállalatával vagy bármely leányvállalatával szembeni 90 napon túl késedelmes kötelezettségeinek összege meghaladja az  500 eurót, vagy az ennek megfelelő forintban denominált pénzösszeget, és 2. a  90 napon túl késedelmes kötelezettségek összege meghaladja az  intézménynek, az  intézmény anyavállalatának vagy bármely leányvállalatának az  ügyféllel szembeni, a  tulajdonosi részesedést jelentő kitettségek figyelembe vétele nélkül számított mérleg szerinti bruttó követelései összegének egy százalékát. (2) Az  az  intézmény, amelyik a  nemteljesítésnek a  CRR 178.  cikk (1)  bekezdés a) és b)  pontjában foglalt fogalommeghatározását az  egyes ügyletek szintjén alkalmazza, lakossággal szembeni kitettségeknél az (1) bekezdés a) pontját alkalmazhatja az egyes ügyletek szintjén is. (3) Az  intézmény az  (1)  bekezdés a)  pont 1.  alpontjában és az  (1)  bekezdés b)  pont 1.  alpontjában meghatározott határértékeket belső szabályzatában forintban is meghatározhatja, de azok nem léphetik túl az  előző év végi, MNB által közzétett árfolyamon számított, e rendeletben euróban meghatározott értékeket. 4. § Ez  a  rendelet a  CRR, valamint az  575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a  késedelmes hitelkötelezettség lényegességi küszöbére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2017. október 19-ei 2018/171/EU bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. 5. § (1) Ez a rendelet 2019. január 1-jén lép hatályba. (2) A  3.  § rendelkezéseit 2020. január 1-jétől kell alkalmazni, az  ezen időpontot követően nemteljesítőnek minősített kitettségekre. Nagy Márton s. k., a Magyar Nemzeti Bank alelnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.