153/
- (XII. 11.) AB végzés. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 258/
- (VIII. 27.) OVB határozata ellen benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. I. A választási eljárásról szóló
- évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.)
- §
(1)bekezdése alapján a hitelesítési eljárás magánszemély kezdeményezője kifogást nyújtott be az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 258/
- (VIII. 27.) OVB határozata ellen. Az OVB vitatott határozatában megtagadta annak az országos népszavazás kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányának a hitelesítését, amelyen a következő kérdés szerepel: „Egyet ért-e Ön azzal, hogy az évi rendszeres nyugdíjemelések ne százalékos formában hanem egy adott azonos fix egyösszegű emelés formájában történjenek, amellyek függetlenek a nyugdíj összeg nagyságrendjétől, ez igazságosabb és a nyugdíjak közötti összegének a különbsége állandó marad.”. Az OVB határozata indokolásában megállapította, hogy a kérdés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
- §
(1)bekezdésében foglalt feltételnek, amely szerint a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni. „A szöveg gyakorlatilag nem kérdés, illetve sem a jogalkotó, sem a választópolgár számára nem teszi nyilvánvalóvá, hogy mi a tárgya a kezdeményezésnek, mert a mondat nyelvtanilag értelmezhetetlen.” A kezdeményező által előterjesztett kifogás
- szeptember 3-ai keltezéssel
- szeptember 9-én érkezett meg az OVB-hez, az Alkotmánybíróság
- szeptember 10-én vette át. Tekintettel arra, hogy az OVB határozat közzétételére
- augusztus 25-én, a Magyar Közlöny
- számában került sor, a határidő
- szeptember 9-én járt le, az OVB határozata ellen benyújtott kifogás a törvényes határidőn belül érkezett. A kifogásban kifejtett álláspont szerint „(...) elítélendő, hogy a[z Alkotmánybíróság] a százalékos nyugdíjemeléssel szöges ellentétben a víz szolgáltatás, gáz szolgáltatás alapdíjait (készenléti díj) a fogyasztástól függetlenül egy fix összeg megfizetését helyben hagyta (...)” A kifogást tévő álláspontja szerint az Alkotmánybíróság az idézett kérdésekben nem képvisel következetes álláspontot. Kéri, hogy népszavazási kezdeményezésének az Alkotmánybíróság adjon helyt, s „döntsön a Nép”. II. A kifogás benyújtója az OVB határozattal szemben nem fogalmazta meg, hogy miért tartja az OVB határozatát jogszabálysértőnek, nem jelölt meg azzal kapcsolatban konkrét jogsértést. Az Alkotmánybíróságról szóló
- évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.)
- §
(2)bekezdése szerint az indítványnak tartalmaznia kell a kérelem alapjául szolgáló okot. A Ve. 77. §
(2)bekezdés
- a)és
- b)pontja szerint a kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését és annak bizonyítékait. A 77. §
(5)bekezdése szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az elkésett, vagy nem tartalmazza a 77. §
(2)bekezdés a)–b) pontjában foglaltakat. [85/
- (VI. 13.) AB végzés, ABK
- június, 945.] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kifogás nem tekinthető érdemben elbírálhatónak, mivel a törvényben előírt követelményeknek nem felel meg. Az Alkotmánybíróság a tartalmi feltételeknek meg nem felelő kifogást az Abtv.
- §
(2)bekezdése, valamint a Ve.
- §-ában és
- §
(5)bekezdésében foglaltak alapján érdemi vizsgálat nélkül visszautasította. Az Alkotmánybíróság a végzés közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Budapest, 2008. december 9. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke