← Magyarország

438/2015. (XII. 28.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól.

Röviden

Ez a rendelet a vízgazdálkodási előírások megsértéséért kiszabott bírságok megállapításának részletes szabályait rögzíti, célja a vízkészletek fenntartható használatának biztosítása.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcsfontosságú pontok

📄 Jogszabály szövege
438/2015. (XII. 28.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól. A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7a) bekezdésében, a 6. és 7. § tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés n) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az  Alaptörvény 15.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a  következőket rendeli el: 1. A rendelet célja 1. § A rendelet célja: a) a  vízgazdálkodási előírások megsértéséért a  vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendeletben megnevezett hatósági jogkörben eljáró szervek által kiszabott bírság megállapításának szabályozása, b) a  vízgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezések és hatósági határozatban vagy közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban szereplő vízgazdálkodási előírások érvényesítése Magyarország vízkészleteinek fenntartható használata érdekében. 2. A vízgazdálkodási bírság kiszabása és mértékének megállapítása 2. § A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendeletben megnevezett hatósági jogkörben eljáró szervek a  vízgazdálkodási előírás megszegése esetén az  1.  mellékletben meghatározott számítási módszer alapján, a  2.  melléklet szerinti szorzótényezők figyelembevételével meghatározott összegű – de legfeljebb a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 29. § (3) bekezdésében, illetve a Vgtv. 32/A. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű – bírságot szabnak ki. 3. § (1) Az  engedély nélkül létrehozott vízilétesítmény értéke – a  (2)  bekezdésben foglalt eltéréssel – a  vízilétesítmény létrehozásának teljes költségével egyezik meg, mely magában foglalja a  tervezés, az  engedélyezés, a  beépített anyagok és a  kivitelezés költségeit is. A  vízilétesítmény értékét tárgyévre számított és vonatkoztatott bruttósított értékkel kell meghatározni. (2) A  víziközművek és a  vizek kártételei elleni védelem és védekezés vízilétesítményeinek esetében, amennyiben a vízjogi engedéllyel már rendelkező vízilétesítmény átépítése során fennmaradási engedély utólag kerül kiadásra, az  építmény értéke meghatározásánál csak az  engedély nélkül végzett vagy engedélytől eltérően végzett részmunkálatok értékével és költségével kell számolni. 3. A bírság befizetése 4. § (1) A  vízügyi hatóság által kiszabott vízgazdálkodási bírságot a  bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a 10023002-00283494-30006016 számú „Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Központosított bevételek beszedése célelszámolási számla – Vízügy” javára kell befizetni. (2) A  helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörében eljáró hatóság a  jogerős döntés másolatát a  jogerőre emelkedéstől számított 5 napon belül megküldi a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság részére. 4. Záró rendelkezések 5. § Ez a rendelet 2016. január 1-jén lép hatályba. 6. § A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet (a  továbbiakban: R.) 2. §-a a következő 16a. ponttal egészül ki: (E rendelet alkalmazásában:) „16a. kivitelező: az  a  természetes személy, jogi személy, jogi személy önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egysége, amely a) a  vízilétesítmény létesítését, átépítését, átalakítását, felújítását, korszerűsítését, karbantartását, javítását, szerelését, megszüntetését vagy b) a vízimunka megvalósítását nem saját tulajdonú ingatlanon végzi.” 7. § Az R. a következő 4/A. §-sal egészül ki: „4/A. § (1) A kivitelező a kivitelezést kizárólag akkor kezdheti meg, ha a jogerős vízjogi engedélyt részére átadták. (2) A kivitelező a kivitelezést a jogerős vízjogi engedélyben foglaltak szerint köteles elvégezni.” Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.