Hivatalos forrásoknjt.hu · EUR-Lex
Europaius

438/2015. (XII. 28.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

Miről szól ez a jogszabály?

Ez a rendelet a vízgazdálkodási előírások megsértéséért kiszabott bírságok megállapításának részletes szabályait rögzíti, célja a vízkészletek fenntartható használatának biztosítása.

Kire vonatkozik: Azokra a szervekre, amelyek vízgazdálkodási hatósági jogkörben járnak el; Azokra a személyekre vagy szervezetekre, akik vízgazdálkodási előírásokat megsértenek.

Határidők:

  • A vízügyi hatóság által kiszabott bírságot a jogerőre emelkedéstől számított 15 napon belül kell befizetni.

Fő adatok

Ország
Magyarország
Jogterület
Energia- és hálózatos ágazati jog
Szakaszok
4
Forrás
MultiLegalPile/
Szöveg letöltve
Magyarázat frissítve

Mit szabályoz ez a jogszabály?

  • A vízgazdálkodási bírságok kiszabásának módját.
  • A bírság mértékének meghatározását.
  • Az engedély nélkül létrehozott vízilétesítmény értékének számítását.
  • A kiszabott bírság befizetésének határidejét és módját.

Kire vonatkozik ez a jogszabály?

  • Azokra a szervekre, amelyek vízgazdálkodási hatósági jogkörben járnak el.
  • Azokra a személyekre vagy szervezetekre, akik vízgazdálkodási előírásokat megsértenek.

Melyek a főbb pontok?

  • A bírságot az 1. mellékletben meghatározott számítási módszer és a 2. melléklet szerinti szorzótényezők alapján kell meghatározni.
  • Az engedély nélkül létrehozott vízilétesítmény értéke a létrehozás teljes költségével egyezik meg.
  • A vízügyi hatóság által kiszabott bírságot a jogerőre emelkedéstől számított 15 napon belül kell befizetni.
  • A kivitelező csak akkor kezdheti meg a kivitelezést, ha a jogerős vízjogi engedélyt átadták neki, és a kivitelezést az engedélyben foglaltak szerint köteles elvégezni.

Energia- és hálózatos ágazati jog

8

Energia- és hálózatos ágazati jog

Jogszabály szövege

Jogszabály szövege
Tartalomjegyzék (4)
  1. 2. § A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendeletb
  2. 3. § (1) Az  engedély nélkül létrehozott vízilétesítmény értéke – a  (2)  b
  3. 6. § A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló
  4. 7. § Az R. a következő 4/A. §-sal egészül ki

438/2015. (XII. 28.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól.

A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7a) bekezdésében, a 6. és 7. § tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés n) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1.A rendelet célja 1. § A rendelet célja:
a)a vízgazdálkodási előírások megsértéséért a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendeletben megnevezett hatósági jogkörben eljáró szervek által kiszabott bírság megállapításának szabályozása,
b)a vízgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezések és hatósági határozatban vagy közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban szereplő vízgazdálkodási előírások érvényesítése Magyarország vízkészleteinek fenntartható használata érdekében.
2.A vízgazdálkodási bírság kiszabása és mértékének megállapítása

2. §A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendeletben megnevezett hatósági jogkörben

eljáró szervek a vízgazdálkodási előírás megszegése esetén az 1. mellékletben meghatározott számítási módszer alapján, a 2. melléklet szerinti szorzótényezők figyelembevételével meghatározott összegű – de legfeljebb a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 29. § (3) bekezdésében, illetve a Vgtv. 32/A. §

(1)bekezdésében meghatározott mértékű – bírságot szabnak ki.

3. §(1) Az  engedély nélkül létrehozott vízilétesítmény értéke – a  (2)  bekezdésben foglalt eltéréssel – a  vízilétesítmény

létrehozásának teljes költségével egyezik meg, mely magában foglalja a tervezés, az engedélyezés, a beépített anyagok és a kivitelezés költségeit is. A vízilétesítmény értékét tárgyévre számított és vonatkoztatott bruttósított értékkel kell meghatározni.

(2)A víziközművek és a vizek kártételei elleni védelem és védekezés vízilétesítményeinek esetében, amennyiben a vízjogi engedéllyel már rendelkező vízilétesítmény átépítése során fennmaradási engedély utólag kerül kiadásra, az építmény értéke meghatározásánál csak az engedély nélkül végzett vagy engedélytől eltérően végzett részmunkálatok értékével és költségével kell számolni.
3.A bírság befizetése 4. § (1) A vízügyi hatóság által kiszabott vízgazdálkodási bírságot a bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a 10023002-00283494-30006016 számú „Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Központosított bevételek beszedése célelszámolási számla – Vízügy” javára kell befizetni.
(2)A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörében eljáró hatóság a jogerős döntés másolatát a jogerőre emelkedéstől számított 5 napon belül megküldi a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság részére.
4.Záró rendelkezések 5. § Ez a rendelet 2016. január 1-jén lép hatályba.

6. §A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó

általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a a következő 16a. ponttal egészül ki: (E rendelet alkalmazásában:) „16a. kivitelező: az a természetes személy, jogi személy, jogi személy önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egysége, amely

a)a vízilétesítmény létesítését, átépítését, átalakítását, felújítását, korszerűsítését, karbantartását, javítását, szerelését, megszüntetését vagy
b)a vízimunka megvalósítását nem saját tulajdonú ingatlanon végzi.”

7. §Az R. a következő 4/A. §-sal egészül ki

„4/A. § (1) A kivitelező a kivitelezést kizárólag akkor kezdheti meg, ha a jogerős vízjogi engedélyt részére átadták.

(2)A kivitelező a kivitelezést a jogerős vízjogi engedélyben foglaltak szerint köteles elvégezni.”

Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.