Röviden
Ez a határozat az Alkotmánybíróság döntését rögzíti egy országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése ügyében, megerősítve az Országos Választási Bizottság korábbi elutasító határozatát.
Amit szabályoz
- Az országos népszavazási kezdeményezések aláírásgyűjtő íveinek hitelesítését.
- A népszavazásra feltett kérdések egyértelműségének követelményét.
- Az Alkotmánybíróság jogorvoslati hatáskörét az OVB határozataival szemben.
Akire vonatkozik
- Azok a magánszemélyek, akik országos népszavazási kezdeményezést indítanak.
- Az Országos Választási Bizottság (OVB) és az Alkotmánybíróság.
Főbb pontok
- Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 162/2010. (III. 11.) OVB határozatát.
- Az OVB megtagadta az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, mert a feltett kérdés („Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy a bírósági ülnökök választásával kapcsolatos eljárás során a bírósághoz fordulás jogát biztosítani kell?”) nem volt egyértelmű.
- A népszavazásra feltett kérdést az 1998. évi III. törvény 13. § (1) bekezdése szerint úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni.
- Az Alkotmánybíróság egyetértett az OVB indokolásával, miszerint a „bírósághoz fordulás joga” nem volt egyértelműen meghatározva.
📄 Jogszabály szövege
95/2010. (VI. 2.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő
határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 162/2010. (III. 11.) OVB határozatát helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Indokolás I. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján magánszemélyek
kifogást nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 162/2010.
(III. 11.) OVB határozata ellen. Az OVB vitatott határozatában megtagadta annak az országos népszavazási
kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányának a hitelesítését, amelyen a következő kérdés szerepelt:
„Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy a bírósági ülnökök választásával kapcsolatos
eljárás során a bírósághoz fordulás jogát biztosítani kell?”
Az OVB határozatának indokolásában megállapította, hogy az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről
szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. §-ának (1) bekezdése értelmében a népszavazásra feltett
konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni. A kezdeményezés nem felel
meg a fenti jogszabályi feltételeknek, mivel nem egyértelmű, hogy mit ért a kezdeményező a „bírósághoz fordulás
joga” alatt, illetve nem egyértelmű a választópolgárok számára, hogy milyen módon, milyen formában, ki által és
az eljárás mely szakaszában lenne biztosított a kérdésben megfogalmazott jog érvényesülése. Az OVB ezért a Nsztv.
10. § c) pontja alapján megtagadta a hitelesítést.
A kifogástevők álláspontja szerint az OVB határozata jogszabálysértő, mert a hitelesítés elutasítását nem lehetett volna
a Nsztv. 10. § c) pontjára és a 13. § (1) bekezdésére alapítani. Megítélésük szerint a feltett kérdésre a választópolgárok
képesek érdemben véleményt nyilvánítani, mert elvárható tőlük a hatályos szabályozás ismerete. Hivatkoznak
továbbá arra, hogy a Nsztv. nem korlátozza, hogy a népszavazással hozott döntés milyen körű, illetve milyen konkrét
törvényalkotási kötelezettséget tartalmazhat. Mindezek alapján a határozat megsemmisítését, és az OVB új eljárás
lefolytatására való kötelezését kérik az Alkotmánybíróságtól.
II. A kifogás nem megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontja
alapján a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati természetű.
Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában, valamint a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy az OVB
az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadása során az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően
járt-e el [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.]. Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva is
alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.].
2. Az OVB határozatában megállapította, hogy a népszavazásra feltenni javasolt kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. §
(1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének.
Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában foglalt indokolással egyetértve a kifogást nem találta megalapozottnak,
ezért a 162/2010. (III. 11.) OVB határozatot az abban foglalt indokok helyességére tekintettel, azonos indokok alapján
helybenhagyta.
Az Alkotmánybíróság jelen határozatának közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére
tekintettel rendelte el.
Budapest, 2010. június 1. Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke,
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.