489/2010. (VIII. 4.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2010. augusztus 3-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C

489/2010. (VIII. 4.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2010. augusztus 3-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva J. Cs. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-795-0143). Indokolás I. A beadványozó 2010. július 21-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy népszavazási eljárásban az Országos Választási Bizottság helyett a kezdeményező lakhelye szerint illetékes megyei bíróság járjon el? Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a beadvány nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglaltaknak, mely szerint a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a kérdésben tartott eredményes népszavazás esetén jelentős mértékben megváltozna az országos népszavazás eljárási és annak jogorvoslati rendszere is. A kérdésben tartott eredményes népszavazás következményeinek pontos és előre látható ismerete azonban nem várható el a választópolgároktól. A kérdés megfogalmazása ugyanakkor nem teszi egyértelművé a jogalkotó számára sem, mely módon, milyen határidőkkel, illetve jogorvoslati rendszerben zajlana a továbbiakban az országos népszavazási kezdeményezéssel kapcsolatos eljárás. A Bizottság megítélése szerint tehát a kérdés nem felel meg az állampolgári és a jogalkotói egyértelműség követelményének sem. Az egyértelműségi követelménynek nem felel meg azért sem, mert a kérdés megfogalmazásából nem derül ki, hogy a hitelesített kérdések nyilvántartása hogyan történne. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint továbbá a kérdésben tartott eredményes népszavazás a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) burkolt módosítását is eredményezné. A Testület álláspontja szerint tekintettel arra, hogy a bíróságok és az Alkotmánybíróság egymástól független szervek, ezért amennyiben a két szerv jogorvoslati eljárás keretében egymással döntést felülbíráló kapcsolatba kerülne, ezt a jogviszonyt az Alkotmányban kellene szabályozni. Az Alkotmánybíróság több határozatában is [2/1993. (I. 22.) AB, 25/1999. (XI. 22.) AB, 28/1999. (VII. 7.) AB, 40/1999. (XII. 21.) AB, 50/2001. (XI. 22.) AB, 48/2003. (X. 27.) AB határozatok] kifejtett következetes gyakorlatára tekintettel az Alkotmány nem módosítható választópolgári kezdeményezésre induló népszavazással, alkotmánymódosítás csak az Alkotmányban előírt eljárási rendben [Alkotmány 24. § (3) bekezdés] történhet. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra szánt kérdés nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, valamint a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, így a Bizottság az Nsztv. 10. § b) és c) pontjai értelmében az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja. II. A határozat az Alkotmány 24. § (3) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án és a 10. § b) és c) pontján, 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Bordás Vilmos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke