📄 Jogszabály szövege
94/2012. (XI. 16.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2012. november 14-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997.
C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 131/A. § b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a Szakszervezetek Együttműködési
Fóruma (1068 Budapest, Városligeti fasor 10.) képviseletében Varga László elnök (a továbbiakban: beadványozó) által
benyújtott országos népi kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet
benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2;
fax: 06-1-7950-143). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját
ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15 000 Ft.
Faxon benyújtott beadványon az illeték nem róható le.
Indokolás I. Beadványozó 2012. november 8-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz
az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti
hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt:
„Támogatom, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére és tárgyalja meg azt a közalkalmazotti és közszolgálati tisztviselői
illetményrendszert, amely igazodik a mindenkori minimálbérhez, a garantált bérminimumhoz, és biztosítja a képzettségi
szinttel és szolgálati idővel arányos jövedelem-növekedést.” Az Nsztv. 17. §-a szerint a népi kezdeményezésnek pontosan és egyértelműen kell tartalmaznia a megtárgyalásra
javasolt kérdést. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő
kezdeményezés megfogalmazása megtévesztő a választópolgárok számára, ugyanis azt a téves látszatot kelti, mintha
a jelenlegi közalkalmazotti és közszolgálati illetményrendszer nem igazodna a mindenkori minimálbérhez, a garantált
bérminimumhoz, és nem biztosítaná a képzettségi szinttel és szolgálati idővel arányos jövedelem-növekedést.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 60–80. §-ai szabályozzák
a közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszerét. A közszolgálati tisztviselők előmenetelével, díjazásával és
illetményével kapcsolatos szabályok a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban:
Kttv.) 116–124. és 131–143. § rendelkezéseiben találhatók. Az ezen jogszabályokban foglaltak alapján megállapítható, hogy mind a közalkalmazottak, mind a közszolgálati
tisztviselők esetében biztosított az előmenetel lehetősége, amely függ többek között a közalkalmazotti illetve
közszolgálati jogviszonyban töltött időtől, az iskolai végzettségtől és egyéb képesítéstől. A Kttv. 131. § (3) bekezdése
továbbá külön kiemeli, hogy az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegének legalább a garantált
bérminimum összegét el kell érnie. Fentiek értelmében az Országos Választási Bizottság – az Nsztv. 18. § b) pontja alapján, mivel a kérdés megfogalmazása
nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését
megtagadja. II. A határozat az Nsztv. 2. §-án, 17. §-án, 18. § b) pontján, a Kjt. 60–80. §-án, a Kttv. 116–124. § és 131–143. §-án,
a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi
XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés d) pontján, 42. § (1) bekezdés g) pontján alapul.
Dr. Bordás Vilmos s. k.,
az Országos Választási Bizottság elnöke
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.